
Adóemelés: a kisebb jövedelműek érzik a legjobban
Fotó: Olti Angyalka
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
2026. január 21., 10:322026. január 21., 10:32
2026. január 21., 11:532026. január 21., 11:53
A nagyobb székelyföldi városok vezetői közül néhányan már megszólaltak a 2026-os adóemelések miatt – Sepsiszentgyörgyön lakossági fórumot is tartottak –, mi pedig ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként látják a helyzetet a kisebb udvarhelyszéki települések elöljárói.

Fontos bejelentés hangzott el a keddi sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon: márciusban népszavazással dönthetnek a lakók arról, hogy milyen város adópolitikáját szeretnék követni.
Elöljáróban két mondat: a bukaresti kormány fiskális csomagja értelmében (amely decemberben kiállta az alkotmányosság próbáját)
Ezzel egy időben átlagosan hasonló mértékben, a szennyezés mértékétől függően megemelték a gépjárműadót is.
Évekig figyelmen kívül hagyta a román kormány az Európai Unió azon javaslatait, amelyek a költségvetés-hiány csökkentésére vonatkoztak, mígnem akkora lett a probléma, hogy drasztikusan meg kellett emeljék az adókat. „Én racionálisan gondolkodva értem a mögöttes szándékot, de nem tudom elfogadni, hiszen
– fogalmazott lapunknak Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere. Mint mondta, az ő mandátumai alatt a kötelező inflációs kiigazításon túl nem történt adóemelés a városban, ám most nem sokat tehettek a kormány döntésének kivédése ügyében, az ugyanis
Az adókulcsot nem növelték (0,11 százalék), ugyanakkor szerencsés helyzetben vannak, hiszen az új számításoknak köszönhetően az 1600 köbcentisnél nagyobb hengerűrtartalmú járművek esetében csökkent a lakók által befizetendő összeg. Ez konkrétan 1800 autó esetében alakult így.
Fotó: Haáz Vince
Az elöljáró különösen helytelennek tartja, hogy a kormány eltörölte a régi épületekre, valamint a fogyatékkal élőkre vonatkozó adókedvezményeket. Utóbbi személyeknek, illetve a nagycsaládosoknak és az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak helyileg csak annyi segítséget tudtak nyújtani, hogy számukra eltörölték a 35 lej értékben meghatározott, úgynevezett tűzvédelmi illeték (PSI) befizetését. Koncz ugyanakkor hangsúlyozta,
Lőrincz Csabát, Szentegyháza polgármesterét különösen felháborítja, hogy decemberben életbe léptették az adóemelésről szóló törvényt, ám akkor már nem volt lehetőség arra, hogy kérések alapján, egyéni elbírálást követően adókedvezményt adjanak a fogyatékkal élőknek.
Az elbírált kéréseket ugyanis az önkormányzat is jóvá kellett volna hagyja a tavalyi év végéig. Az előjáró hangsúlyozta, ők maguk is
„Személyesen is érintett vagyok, hiszen édesanyám is pont ebben a helyzetben van. Esetében nem csak a 70–80 százalékos adóemeléssel kell számolni, hanem a fogyatékkal élőkre vonatkozó kedvezmények elvesztése is jelentős kiadásnövekedést okoz” – magyarázta. Hozzátette, valószínűleg a visszaélések miatt vonták vissza a fogyatékkal élők ilyenfajta támogatását, de ezzel konkrétan azokat büntették, akik tényleg nehéz helyzetben vannak.
A polgármester arra is kitért, hogy Szentegyházán az adókulcs szinte a törvény által előírt minimumon van (0,05 százalék), ezért kevésbé érződött drasztikusnak az országos emelés, mint más településeken. Ez nem azt jelenti, hogy örültek a növekedésnek az emberek, de könnyebb volt elfogadni a helyzetet.
Fotó: Olti Angyalka
Összességében azonban Lőrincz Csaba is elítéli az adóemelést.
– szögezte le. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a lakók életét az sem könnyítette meg, hogy egyes vezetők nem voltak képesek felhasználni az európai uniós pályázati pénzeket, amivel nem csak fejleszthettek volna, de enyhíthették volna a rossz gazdasági helyzet hatásait.
Rámutatott, talán egyetlen pozitívum, „ha lehet ilyet mondani,” ebben a kelletlen helyzetben, hogy
Ennek köszönhetően bizonyos esetekben elkerülhető lesz egy-egy hitel felvétele, amit ugyancsak az adófizetők pénzéből kellene megadni, de azt már kamattal – mondta Lőrincz.
Nem jött jól a parajdiaknak az adóemelés a tavalyi tragikus bányakatasztrófa után, hiszen az drasztikusan megszenvedi a helyi turizmus – húzta alá ki a Székelyhonnak Nyágrus László polgármester.

A fő turistaszezon lejártával nagy veszteségeket könyvelhetnek el Parajdon az idegenforgalomból élők; elnéptelenedés fenyegeti a községet a májusi bányakatasztrófát követően. A helyiek úgy érzik, a politikum magukra hagyta őket.
Nem tartotta logikusnak például, hogy a nagyobb hengerűrtartalmú járművek adója csökken, míg a kisebbeké növekszik. „Eleve azért vásárol valaki kisebb motorú autót, mert azt egyszerűbben, könnyebben, és persze olcsóbban fent tudja tartani” – osztotta meg a meglátását. Kitért arra is, hogy
ezért jó dolognak nevezte azt, hogy legalább a jogi személyek nevére jegyzet épületek adója nem emelkedett. Tisztában volt ugyanakkor azzal is, hogy sokan családi vállalkozást nyitottak, az pedig csak bérli a kulcsosházként kiadott ingatlanjukat, így nem kerülhetik el az adóemelést.
Fotó: Borbély Fanni
Már tavaly is voltak adóbefizetések elmaradásából származó kintlévőségei az önkormányzatnak, ám előfordulhat, hogy ez idén tovább fog nőni az állam rendelkezése miatt. Emiatt
– ecsetelte a tisztségviselő.
Nyágrus arról is beszélt, hogy ő is elítéli a fogyatékkal élők adókedvezményeinek eltörlését, és nyitott bármilyen törvényes megoldásra, ha ezen lehet változtatni. Ők egyelőre csak annyit tudtak tenni, hogy 50 százalékkal csökkentették a tűzvédelmi, illetve a község őrzésére felbérelt vállalat kifizetése érdekében bevezetett illetékek értékét az érintett parajdiak esetében – ezt azonban igényelniük kell a községházán az érintetteknek.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
2 hozzászólás