A teljes székelyföldi turizmusra hatással lesz a parajdi tragédia

Megtörténhet azonban az is, hogy megmenthető a sóbánya – rosszabb esetben csak a felső szint, azaz a turisztikai és kezelőbázis –, de erre csak egy kiterjedt szaktanulmány adhat választ, ami 3-4 hónapon belül készül el.

– jelentette ki a megyei önkormányzat elnöke, aki szerint a sóbánya fontos, de Parajd turizmusa nem merül ki ebben.

Érkeznek az ígéretek, de még ködben a jövő

Ezen a véleményen van a Moldován László, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke is, noha az elmúlt napok történéseinek hatása és a kimerültség miatt hirtelen nem is találta a szavakat arra a kérdésünkre, hogy mire lenne szüksége a parajdi turisztikai vállalkozásoknak ahhoz, hogy a bánya nélküli – remélhetőleg csak átmeneti – időszakot átvészeljék.

A sóvidéki települések közös turisztikai csomagot dolgozhatnának ki, de Moldován László szerint konkrét lehetőségként tekintenek a magyar kormány által működtetett Határtalanul programra is, és ezzel kapcsolatban is folynak megbeszélések. Hétfőn ugyanakkor a magyar kormány részéről, a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül érkező segítségről is tájékoztatást kapnak Parajdon, „és a helyi politikai képviseletünktől is kaptunk ígéreteket” – mondta. Szombaton Nicușor Dan államelnök is pénzügyi segítséget ígért parajdi látogatásán a turisztikai vállalkozásoknak és a bánya dolgozóinak.

Van ok a bizakodásra, de azt egyelőre még felbecsülni sem tudják, hogy a sóbánya hiánya mekkora kiesést fog okozni, ugyanis „azt a gyógyhatású levegőt nem lehet pótolni”. A gyógyturizmust a sós víz által próbálják meg életben tartani, a wellnessközpontnak saját termálforrása van, és a visszajelzések szerint a víznek kimondottan jótékony a hatása – mondta a turisztikai egyesület elnöke.

Parajdon már most 80 százalékos visszaesést tapasztalnak a turizmusban, Moldován László szerint a wellnessközpont az egyetlen, ahol csak kis mértékben csökkent a látogatók száma.

véli a turisztikai egyesület vezetője. A szállásfoglalásokat kisebb mértékben érinti majd a kiesés, ugyanis tapasztalataik szerint főként a kikapcsolódási céllal, 2-3 napra érkező turisták körében voltak olyanok, akik Korondon szálltak meg, ha Parajdon már nem találtak szabad szálláshelyet. Azok viszont – jellemzően családok –, akik kezelési céllal, hosszabb időre mentek Parajdra, mindig ott szálltak meg – magyarázta Ravasz Mihály. Korondra viszont mindkét vendégkategória ellátogatott ajándéktárgyakat vásárolni, és ennek a hiányát már érzik a településen.

– fogalmazott a turisztikai egyesület elnöke, aki szerint megmaradhat a turizmus Parajdon, de meg fog változni, ugyanis „a sóbányát semmivel nem lehet pótolni”.

Nem reménytelen a parajdi turizmus helyzete

Az egész székelyföldi turizmusra kihat a bányakatasztrófa következménye, és a gyógyturizmust ugyan nagyon nehéz lesz pótolni, de a helyzet nem reménytelen László Endre, a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) székelyföldi képviselője szerint.

„Szerintem mindenképpen ki fog hatni, hiszen, ha nagy általánosságban nézzük, a székelyföldi turizmusnak egyik nagyon fontos régiója Sóvidék” – fogalmazott, arra is kitérve, hogy a székelyföldi turisztikai célpontok csúcsán volt a parajdi sóbánya. A föld alatti turisztikai és kezelőbázisnak évente mintegy félmillió látogatója volt.

László Endre szerint a legnagyobb problémát a gyógyturizmus kiesése jelenti, ami azért is komoly gond, mert ezek a kezelések hosszas – akár egy-két hetes – ott-tartózkodást jelentettek eddig, és ezt nemigen lehet mással pótolni.

– mondta a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke. Abban az értelemben is fájdalmas veszteség a parajdi sóbánya – folytatta –, hogy két év múlva Hargita megye viselheti az Európa Gasztronómiai Régiója címet, és a sóbánya olyan sikeres gasztronómiai rendezvények helyszíne is volt, mint a Taste of Transylvania Underground.

László Endre szerint azonban nem reménytelen a parajdi turizmus helyzete, amiből van kiút. Ha a szakma összefog – ami egy nagyon szép kezdeményezés lenne – és a turisztikai vállalkozások számára utat mutat marketing és promóciós szempontból, „akkor van jövő”. „A szaktanácsadás nagyon fontos, mert eddig nagyon jó helyzetben voltak, maguktól is megteltek a szálláshelyek, de most egészen megváltozott a helyzet. Most van szabad szoba és azt el kell adni” – hangsúlyozta a turisztikai szakember. Arra a kérdésünkre, hogy ezt miként tudják megtenni, László Endre azt mondta, Parajd számára egy lehetőség például az, hogy szállásárak tekintetében olcsóbb, mint Szováta. Korábban az volt, hogy a Szovátán üdülők átjártak a parajdi sóbányába, de ez történhet fordítva is, úgy, hogy a turisták egy része Parajdról jár át a Medve-tóra, vagy akár Korondra és környékére.

véli a szakember. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hasznos, hogy a koronavírus-járvány idején megedződtek a turisztikai vállalkozások, és most felidézhetik a tapasztalatokat, hogy akkor mi működött, és alkalmazhatják azokat. A lakosság, leginkább az állami szférában dolgozók pedig azzal segíthetnék a parajdi turisztikai vállalkozásokat, hogy üdülési jegyeiket ott használják fel. „Tehát

– fogalmazott a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke.