A szellemi újjászületés reményében

Zsúfolásig megtelt az égei református templom szombaton délelőtt, az ünneplőbe öltözött faluközösségnek Fülöp Szabolcs református lelkipásztor hirdette az igét. A szülőfalu napját először három éve rendezték meg a településen, a szervezést azóta az Égéért Egyesület vállalta magára. Az ünnepi program részeként megkoszorúzták a Szabó Mózes lévita lelkész emlékére 2004-ben állított plakettet. „Szabó Mózes 1920–1921 környékén érkezett haza a szibériai Vlagyivosztok mellől: a hadifogolytáborban megalakított, a világ legkeletibb református gyülekezetének számító csoport vezetője volt. A magyar hadifoglyok arra tértek haza, hogy szülőföldjük van, de hazájukat már másként hívják” – mondta el ünnepi beszédében Fülöp Szabolcs. A kiváló népnevelő lelkész, Szabó Mózes 23 évet szolgált Égében, egyebek mellett szerepet vállalt a szövetkezetek magalapításában, a civil szerveződések létrehozásában, de e gyümölcstermesztés és a méhészkedés elindítását is ő kezdeményezte a kis közösségben. „Október 20-án, Szabó Mózes halálának 55. évfordulóján avatjuk majd fel a közösségi házzá alakítandó papi lakot, melyben falumúzeumot működtetnénk, és ahol egy Szabó Mózes-emlékszoba is helyet kapna” – jelentette be a falutalálkozó alkalmával Incze Ibolya, az Égéért Egyesület elnöke. Ugyanakkor a szervezet Szabó Mózes tiszteletére emlékkötetet is megjelentetne: a könyv anyaga már készen van, a kiadáshoz szükséges támogatás azonban még hibádzik.

Az ünnepség részeként a templomudvarban az I. világháborús hősök sírjánál is elhelyezték a kegyelet koszorúit: Ége azon erdélyi magyar települések egyike, amely a legnagyobb áldozatot hozta az I. világháború idején, ahol a falu húsz szülöttje vesztette életét (ez a település akkori lakosságának mintegy tíz, a helybéli férfi lakosság húsz százalékát jelentette). A csoportkép elkészítése és a székely himnusz közös eléneklése után a déli harangszót hallgatta meg az ünneplő csoport. Égében ugyanis egy év után először kondult meg az 1821-ben készült nagyharang, hisz a helyi református gyülekezet nem tudta biztosítani egy harangozó állandó alkalmazását. „Tavaly novemberben tízlejes kondulásjegyet adott ki az egyesület, ezzel próbáljuk megsegíteni a helyi református gyülekezetet. Ez idáig 26 kondulásjegy kelt el” – magyarázta a harangszó apropóján Incze Ibolya. A szülőfalu napja részeként a valamikori iskolaépületben helyet kapott fotódokumentum-kiállítás megnyitójára is sor került: az Égében élő vagy onnan elszármazott családok segítségével összegyűjtött 20. századi felvételek állandó kiállítófelülete az új közösségi ház lesz.

A falutalálkozón idén is részt vett Ége testvértelepülésének, a Dráva menti Markócnak a polgármestere, Lantos Tamás, aki Mihály János történész, György Sándor, Kányád község polgármestere és Kisgyörgy Zoltán falujáró riporter társaságában Élhető kis falvak témában tartott kötetlen beszélgetést a felújított kultúrotthonban. A művelődési ház nagytermének falait egyébként Incze Kamilla helybéli képzőművész munkái ékesítik. Az ünnepséget követően az égei recept szerint készített borjútokányt kóstolhatták meg a részvevők, a délután során volt bábelőadás a kicsiknek, illetve kulturális műsor és táncház is.