A szaktárca meghúzta a nadrágszíjat a tanügyi állások esetében

Mintegy húsz tanintézet-vezetővel tartott megbeszélést szerdán Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő azokról a panaszokról, amelyeket az elkerülhetetlenné vált leépítésekkel kapcsolatban fogalmaztak meg az igazgatók. Noha egy rendelettervezettel már a megbeszélésen is rendelkeztek, az igazgatókkal folytatott tárgyalások után, aznap este megérkezett a tanfelügyelőséghez a tanintézetek diáklétszáma alapján meghatározott állásokra vonatkozó miniszteri rendelet.

Mint azt Görbe Péter elmondta, a szabályozásban megjelenő sarokszámok rosszabbak, mint amivel eddig terveztek. Egyébként erre a rendeltre várt korábban a főtanfelügyelő, akkor még reménykedve abban, hogy az új előírás a személyzeti kvóták tekintetében megengedőbb lesz a régi előírásnál. Az új szabályozás megjelenése annyiban hasznos, hogy így már nem érheti az a vád a főtanfelügyelőt vagy a tanfelügyelőséget, hogy ők határozták meg a leépítések mértékét, ugyanis a minisztériumi rendelet részletesen kitér a diáklétszám alapján megtartható állások számára – mondta el Görbe Péter. Pontosan tisztázza, hogy hány didaktikai kisegítő személyzeti állás lehet egy tanintézetben, és azt is, hogy milyen sarokszámok alapján kell meghatározni a didaktikai és nem didaktikai kisegítő személyzeti állások számát – fűzte hozzá a főtanfelügyelő, de kérdésünkre azt is elmondta, a lehetséges állások számát tekintve ez a szabályozás sem tesz különbséget a tanintézetek között annak alapján, hogy azok rendelkeznek-e vagy sem bentlakással, étkezdével vagy műhelyekkel. Egyébként leginkább emiatt panaszkodtak korábban az iskolaigazgatók, hiszen, mint mondták, a több épülettel rendelkező tanintézeteknek értelemszerűen nagyobb személyzetre van szükségük, a szaktárca mégis egységes kvóták alapján szabja meg a lehetséges állások számát.

Görbe Péter példaként néhány sarokszámot is megemlített az új minisztériumi rendeletből: 499-es diáklétszámig egy fél könyvelői állás engedélyezett, e fölött egy teljes állás, 399-et meg nem haladó tanulószám esetén egy fél titkári állás, 799-ig terjedő létszám esetén pedig egy teljes állás, a didaktikai és nem didaktikai kisegítő személyzet megoszlását tekintve 163, illetve 65 gyerek után engedélyezett egy-egy állás létrehozása.

A tanintézetek vezetősége ennél kedvezőbb értékek szerint próbálta meghatározni a megmaradó kisegítő személyzeti állások számát, főként a didaktikai kisegítő személyzethez, például könyvelőkhöz, titkárokhoz ragaszkodva – magyarázta a főtanfelügyelő. Szerinte az új, szigorúbb szabályozás annyiból hasznos, hogy mindkét személyzeti kategória esetében pontos sarokszámokat alkalmaz, így ha egy adott tanintézetben mondjuk másfél titkári állás megmaradására számítottak, de végül csak egy teljes állás marad, akkor az összesítésben továbbra is megmaradó félnormás állásra alkalmazhatnak nem didaktikai kisegítő személyzetet, takarítót, kapust stb., akiknek hiányát már korábban előrevetítették. A főtanfelügyelő ezzel kapcsolatban még megjegyezte, az a kérése a tanintézet-vezetőkhöz, hogy ésszerűen állítsák össze a megtartandó állásokat.

Több igazgatócsere, de csak egy „lemondás” volt

Az elmúlt napokban felröppent a hír, miszerint a leépítési kötelezettség miatt több Hargita megyei iskolaigazgató is lemondott, a főtanfelügyelőt erről is kérdeztük. Görbe Péter elmondása szerint voltak személycserék egyes tanintézetek élén, ám ezeket nem lehet lemondásnak nevezni, ugyanis az igazgatók megbízása augusztus 31-éig tartott. A leépítések miatt egy csíkszéki igazgató nem kívánta tovább vezetni a tanintézetet, és egy aligazgató is hasonló okból nem vállalta újra a megbízatást. Voltak még máshol is igazgatóváltások, de azoknak nem a leépítés az oka – közölte a főtanfelügyelő. Székelyudvarhelyen az Eötvös József Szakközépiskola igazgatója és aligazgatója nem vállalta el az újbóli kinevezést, akárcsak a Tompa László Általános Iskola igazgatónője, de egyikük sem jelezte, hogy a leépítések miatt döntöttek volna így, ugyanakkor több igazgató és aligazgató van – Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen egyaránt –, akiknek helyére nyugdíjba vonulásuk miatt kellett kinevezni új tanintézet-vezetőket, illetve volt két olyan igazgató is, akik nem akarták újra elvállalni az iskolák vezetését, ám végül, részben a tantestület kérésére, mégis tisztségükben maradtak – tájékoztatott Görbe Péter.

Július óta próbálják menteni a menthetőt

Mint arról már többször is beszámoltunk, júliusban tájékoztatta az iskolaigazgatókat a főtanfelügyelő arról, hogy az oktatási minisztérium által megkövetelt normák alapján a kisegítő személyzet egy részének elbocsátására kényszerülnek, még a tanévkezdés előtt. A diáklétszám alapján meghatározott sarokszámoknak megfelelően legalább 160 állást kell megszüntetni a megye oktatási rendszerében. Az intézkedés csak az oktatói kisegítő és a nem oktatói kisegítő személyzetet érinti, ide tartoznak többek között a könyvelők, könyvtárosok, titkárnők, de a bentlakások nevelői, szakácsok, takarítók és kapusok is. A 125 Hargita megyei oktatási egység közül 89-et érint valamilyen mértékben a végrehajtandó megszorító intézkedés, iskolánként 0,25-től mintegy 20-ig terjed a megszüntetendő állások száma. A leépítés módját és az egységes sarokszámokat kifogásolva múlt hónap elején húsz tanintézet-vezető intézett közös beadványt Hargita megye főtanfelügyelőjéhez, azt követően többször is megbeszélést folytattak az állások megszüntetésének végrehajtásáról.