A nagyobb települések rosszabbul, a kisebbek jobban jártak

„Éves költségvetésünk helyi adókból és illetékekből tevődik össze, az ily módon befolyó összeget egészíti ki a pénzügyminisztérium” – magyarázta portálunknak Szőcs László. Etéd község polgármestere kifejtette, a településeknél felmerülő gondokat az okozza, hogy míg a korábbi években egyebek mellett a lakók száma és a községek mérete alapján határozták meg az önkormányzatoknak szánt kiegészítést (amelyet az áfából osztottak vissza), addig ezt most csak egy meghatározott összegre, a községek esetén másfél millióra kerekítik. Ennek alapján a nagyobb községek a korábbi évekhez képest sok esetben kevesebb, a kisebbek pedig több pénzből gazdálkodhatnak. Etéden körülbelül százezer lejjel csorbul a költségvetés.

„Valószínűnek tartom, hogy az új szabályozással pénzt akar megspórolni az állam. Ugyanakkor arra ösztönzik a települések vezetőségét, hogy megfelelő módon szedjék be az adókat, továbbá minél többet pályázzanak kormány- és európai uniós pénzekért, hiszen ha jól teljesítenek, azt bónuszokkal jutalmazzák. Természetesen jó volna nagyobb költségvetésből gazdálkodni, de ez is elegendő az önkormányzat működtetésére” – véli Szőcs.

Minimum 500 ezer lejjel lesz kisebb Farkaslaka költségvetése a tavalyihoz képest, mivel a vonatkozó jogszabály értelmében egyáltalán nem kaptak kiegészítést a minisztériumtól – közölte Kovács Lehel, a község polgármestere. Mint mondta, a megszorítás miatt több megkezdett, vagy tervbe vett beruházást lesznek kénytelenek elhalasztani, ilyen lehet esetükben például a víztározó megvalósítása. „Nem értem, miért kell büntetni a nagyobb községeket, ahol többen fizetik be adóikat. Ezzel a törvénnyel egyértelműen meggátolják az ütemes fejlődést. A kisebb települések önkormányzatai ugyanakkor jól járnak, hiszen nem mindegy, hogy azt a másfél millió lejt három vagy kilenc falu között kell arányosan elosztani” – mutatott rá a polgármester, hozzátéve, tudomása szerint az RMDSZ-nél már dolgoznak egy olyan törvénymódosító javaslaton, amely korrigálná a felmerült problémákat.

„Kellemetlenül érintette az önkormányzatot, hogy közel 900 ezer lejjel csorbul a helyi költségvetés, hiszen így a szolgáltatásokra fenntartott keretből kell elvonnunk a pénzt. Például a közvilágítás finanszírozására valószínűleg csak augusztus-szeptemberig lesz keret” – panaszolta a Székelyhonnak Bálint Imre Elemér, Oroszhegy község polgármestere, aki rámutatott, abban reménykednek, hogy az említett időpontig újabb összeggel egészíti ki költségvetésüket a szaktárca. A községvezető ugyanakkor megjegyezte, a legtöbb esetben így sem kell elhalasztaniuk a tervezett beruházásokat, hiszen azok túlnyomó részét pályázatokból finanszírozzák.   

„Udvarhelyszék második legkisebb községe vagyunk, így a helyi önkormányzat jól járt az új szabályozással, hiszen a tavalyihoz képest körülbelül 200 ezer lejjel nőt a költségvetés” – fejtette ki György Sándor, Kányád község polgármestere. Mint mondta, a pluszpénzt arra fordítják, hogy behozhassák a fejlesztések terén fennálló lemaradásukat a többi településhez képest. „Az összeget főként beruházásokra fordítjuk, például az utak rendbehozatalára vagy az ivóvízrendszer kiépítésére. Ugyanakkor néhány régi tervet is szeretnénk aktualizálni, amelyek esetén lejárt az engedélyek érvényessége” – részletezte a kányádi községvezető.

Nagyjából három és félszeresére nőtt idén Szentegyháza költségvetése tavalyhoz képest – tájékoztatta portálunkat Rusz Sándor. A település polgármestere kifejtette, örülnek a nagyobb büdzsének, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy egyes községek is nagyobb összegből gazdálkodhattak, mint városuk, ez pedig visszafogta őket a fejlődésben. „Szégyen, hogy a harminchét kilométer hosszúságú úthálózatunknak csupán tizenhárom százaléka van leaszfaltozva, miközben egyes községvezetők azzal dicsekedhetnek, hogy náluk ez az arány kilencvenszázalékos. Ez is azt mutatja, hogy igazságtalan volt a korábbi elosztás” – magyarázta. Tavaly például 800 ezer lejt különíthettek el beruházásokra, aminek többségét, 500 ezret a szenny- és ivóvízrendszer kialakítására kellett fordítaniuk, így minden másra csak a maradékból futotta. „Végre beruházások terén is haladhat a város, egyebek mellett leaszfaltozhatjuk az utakat. Ha jövőre sem változik a törvény, lényeges fejlődés elé nézünk. Ugyanakkor sajnálom azon települések önkormányzatait, ahol csökkent a költségvetés, de remélem, sikerül megfelelően elosztaniuk a rendelkezésükre álló összeget” – fejtette ki Rusz Sándor.