A kórház udvarán demonstráltak a tiltakozók

Mintegy száznyolcvan-kétszáz kórházi alkalmazott gyűlt össze hétfőn délelőtt, kevéssel nyolc óra után az intézmény udvarán, így tiltakozva az egészségügyi rendszer alulfinanszírozása ellen. Az ágazat dolgozóinak érdekeit védő Sanitas szakszervezet által megszervezett országos szintű, kétórás figyelmeztető sztrájkot a székelyudvarhelyi kórház alkalmazottainak háromnegyede, majdnem hatszáz dolgozó támogatta aláírásával, ezzel egyszersmind a meghatározatlan idejű, munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk csütörtöki megkezdésébe is beleegyezett.

A városi kórházban lezajlott figyelmeztető sztrájk ahhoz képest is tömeges megmozdulás volt, hogy a betegellátás folytonosságának fenntartása érdekében sok alkalmazottnak az osztályokon kellett maradnia – értékelte az akciót Ambrus Szász István, a Sanitas szakszervezet székelyudvarhelyi vezetője. Elmondta, úgy tudtak összegyűlni olyan szép számban, hogy sokan munkaidőn kívül mentek be a kórházba, hogy részt vegyenek a 8–10 óra között megtartott demonstráción. Noha ez munkabeszüntetéssel járó tiltakozás volt, és csak a sürgősségi betegellátást, valamint a bennfekvők ellátását biztosították, a szakszervezet képviselője nem tapasztalt elégedetlenséget a járóbeteg-rendelésre várók részéről. Úgy véli, ez részben annak volt köszönhető, hogy a kórház bejáratánál már a múlt héten kifüggesztették a tiltakozással kapcsolatos tudnivalókat.

Nem okozott zavart a tiltakozás az ügyeletek átadásában, átvételében, és a délelőtti orvosi vizitek is a megszokott módon zajlottak, csak a járóbeteg-rendelések kezdődtek a megszokottnál később, azaz tíz órakor – erősítette meg Lukács Antal, a kórház főigazgatója. Mint mondta, ő nem tagja a Sanitas szakszervezetnek, de úgy véli, jogosak az érdekképviselet követelései.
A szakszervezet által alkalmazott eszközökkel kapcsolatban viszont aggályai vannak. A csütörtöktől sorra kerülő általános sztrájkot kétélű fegyvernek tartja, mert okfejtése szerint a kórház éppen a nagyobb finanszírozásért zajló tiltakozás ideje alatt könyvelheti majd el a legnagyobb bevételkiesést. Az intézmény ugyanis az elvégzett szolgáltatások és a megoldott esetek alapján kapja a finanszírozást az egészségbiztosítási pénztártól, de ha elkezdődik a meghatározatlan idejű, munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk, elképzelhető, hogy még a bérek kiadása is veszélybe kerül a bevételcsökkenés következtében – magyarázta a kórházigazgató. Ő éppen emiatt aggódva abban reménykedik, hogy rövid időn belül megegyezésre jutnak a szakszervezet és a kormány képviselői a követeléseket illetően.

Az egészségügyi miniszter lemondása mellett az egészségügyben dolgozók egyebek közt azt szeretnék elérni, hogy a kormány jövő évtől a bruttó hazai össztermék (GDP) hat százalékát fordítsa az egészségügyi rendszer fenntartására, emelje kétszeresére a rezidens orvosok bérét, és törvényben biztosítsa az egészségügyben dolgozók szakmai függetlenségét.