
Lövétén is lejárt a szerződés, de a polgármester szeretné, hogy tovább működjön az iroda, még ha csak időszakosan is
Fotó: Barabás Ákos
Közel húsz turisztikai információs irodát hoztak létre Hargita megyében az elmúlt néhány évben. Az önkormányzatok uniós pályázati alapból részben új épületeket emeltek e célra, részben pedig értékmegőrzésként régieket újítottak fel. A szerződés öt évre szólt, azt követően akár be is zárhatják az irodákat, azonban az udvarhelyszéki önkormányzatok többsége ezt szeretné elkerülni.
2018. augusztus 26., 11:302018. augusztus 26., 11:30
Udvarhelyszék hét településének önkormányzata pályázott néhány éve turisztikai információs irodák létrehozására, új épületeket emelt, vagy éppen régieket újított fel e célra – a pályázati kiírás értelmében ezek működtetését két alkalmazott látta, látja el, fizetésüket az önkormányzatok saját költségvetésből kell biztosítsák. A projekt futamideje öt évre szól, ami azt jelenti, hogy ez idő után megszűnik az ellenőrzés, tehát
Szentegyháza, Oroszhegy, Farkaslaka és Kápolnásfalu polgármeterei ragaszkodnak az irodákhoz, a közösségi tér fontos részeként tekintenek azokra, így ha helyenként egy alkalmazottal is, de igyekeznek előteremteni a szükséges bért.
Az öt év Homorodalmás esetében idén járt le, a szűkös költségvetés miatt felvetődött az iroda bezárásának lehetősége. „Mindkét hölgy elment gyermeknevelési szabadságra, helyettük időközben felvettünk egyet, de
A nyári időszakban az Almási-barlang és a Sóskút miatt is elég sok a turista. Az épületben lévő Szabó Gyula múzeum ha nem is állandó szolgálattal, de mindenképpen működni fog. Azonban az iroda sorsa ősszel dől el, az augusztusi költségvetés-kiegészítés függvényében”– mondta lapunknak Tikosi László, Homoródalmás polgármestere.
A szomszédos Lövétén is lejárt a szerződés, itt is egy alkalmazott maradt, a másik gyermeknevelési szabadságon van. Bár
Hasonló a helyzet Máréfalván is. „Más település jobban profitál az irodából, mint mi. Székelyföldet népszerűsítjük, nálunk a turisták nem szállnak meg.
– közölte Kovács Imre polgármester.
Fotó: Barabás Ákos
„Kérdés, hogy az önkormányzatok, ha saját pénzből kellett volna létrehozzák ezeket az irodákat megtették volna? Amint az is, hogy van-e kapacitásuk két alkalmazottat napi nyolc órában foglalkoztatni, mit csinálnak ez idő alatt?
Gyergyótekerőpatakon például soha nem láttam működni. Szovátán, Parajdon más a helyzet, sok turista megfordul, de Parajdon mégsincs iroda, pedig nagyon kellene. Úgy gondolom, sok helyen az volt a hozzáállás, hogy ha már adták a pénzt, utólag majd kitalálják a helyi turizmust is – ez történhetett Ozsdolán és Kápolnáson. Az sem ritka, hogy el vannak dugva egy-egy épület közé, nehéz észrevenni őket, legtöbb helyen nincsenek nyitva. Ez egyébként országos jelenség, így van például a móc-vidéken is.
– véleményezte a helyzetet Horváth Alpár turisztikai szakember, kutató, a Babeș-Bólyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója.
Hozzátette, hogy mindent figyelembe véve az irodák létrehozása megfelelő hozzáállással hasznos lehet, hiszen azokban
Emellett fontos, hogy az iroda a központban legyen, állandó ügyfélszolgálattal. „A munkaköri leírást kell legyúrni a polgármesterek torkán.
Az információs táblákban óriási a hiányosság még magyar nyelven is, pedig a román is kellene. Emellett nem azt a turistát kell megfogni, aki már itt van, hanem azt elérni, aki még álmodozik arról, hova menjen. Ehhez kapcsolatot kell kiépíteni a kereskedelmi kamarákkal, részt venni szakmai rendezvényeken. Bákó és Suceava megyéket is be kell vonni a csomagötletekbe,
Ami a külföldi turista benntartását illeti, ha már átutazik a régión, érdekeltté kell tenni, hogy legalább egy ebédet elfogyasszon például a Fenyő szállodában, vagy meglátogassa a múzeumot. Ebben látom a turinfokban dolgozók hasznát, dolgát. Nem kell hozza más, csak egy kis fantázia, a fejlesztéseket, tárlatokat, fesztiválokat belefoglalni az ajánlatokba. Megjegyzendő, hogy Hargita megyében nagy fejlesztés nem történt a szállásadások terén, csak két szálloda nyújt négycsillagos szolgáltatást a 24-ből, míg Kovászna megyében hat ilyen van. Ami jó, hogy Borszéken jelenleg komoly beruházás van folyamatban” – vetett fel néhány megoldást a szakember. Mindezek mellett meglátása szerint
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!