
Cuzic Melinda: nem lehet valamit jól csinálni, ha ragaszkodunk a hivatalos munkaidőhöz
A külföldre távozott ismerőseim közül tízből hét-nyolcan szívesen hazajönnének, ha tudnának, és lenne miért. Odakint mindig idegen marad az ember, bármilyen jól is végezze a dolgát – mondta lapunknak Cuzic Melinda háziorvos. A szovátai doktornő nyerte el idén a Kárpát-medencében meghirdetett Az év praxisa pályázat erdélyi elismerést. A nagyenyedi származású orvosnőt páciensei ajánlották és a közönségszavazás során ő nyerte el a legtöbb voksot.
2018. szeptember 14., 13:442018. szeptember 14., 13:44
– Mit jelent Önnek ez a díj?
– Nagy-nagy örömet. Egyfajta csodát, mert manapság már nem a jó dolgokra figyelünk, és nem a jó elismerésére törekszünk, hanem sokkal inkább a rosszra koncentrálunk.
– A betegei javasolták, ami azt jelenti, hogy jó a kapcsolata velük.
– Igen. A versenynek két része volt, az első, amikor a páciensek ajánlottak, és egy második rész, amelyben már lehetett szavazni, bárki szavazhatott.
– Mióta orvos Szovátán?
– Több mint tíz éve dolgozom itt. Marosvásárhelyen kezdtem a pályafutásomat, Kikeli professzor volt a vezetőm, rezidensként Tocaciu doktornő mellett dolgoztam. Ezt követően gyermeknevelési szabadságra mentem. Mielőtt az lejárt volna, változott a törvény, döntenem kellett, hogy alkalmazott leszek valahol, vagy vállalok egy praxist. Úgy döntöttem, a férjem kérésére, hogy Szovátára jövök, ő már itt dolgozott, és akkor én is idejöttem.
– Könnyen beilleszkedett?
– Akkor úgy éreztem, hogy nagyon nehéz a beilleszkedés, főleg, ami a nyelvi szempontokat illeti. Ugyanis fele annyira sem beszéltem magyarul, mint most, tulajdonképpen meg kellett tanulnom a magyar nyelvet, bár még most sem beszélek elég jól.
– Hány pácienst lát el?
– Mint általában minden családorvosnak itt Szovátán, nekem is több mint kétezer beteget kell ellátnom. Persze az idő mindig túl kevés ahhoz, hogy mindenkire elégséges legyen, de
Ilyen a rendszer, ezen mi nem tudunk változtatni, és szerintem hosszú távon még rosszabb lesz, mert a családorvosok közül sokan nyugdíjba vonulnak a következő években, és akkor még több munkára számítok. De mindezek mellett igyekszem minden páciensemre elégséges időt szánni, meghallgatni őket.
– Eleve háziorvos szeretett volna lenni, vagy így alakult az élete?
– Én akartam az lenni. Tudom, sokan úgy gondolják, hogy az lesz családorvos, akinek nem sikerült más szakosodás. Abban az évben, amikor én rezidens vizsgára jelentkeztem, első alkalommal lehetett külön családorvosira is jelentkezni. Akkor még nem tudtuk, hogy milyen törvények és törvénymódosítások lesznek. Sokáig pszichiáter akartam lenni. Sokat jártam a pszichiátriai osztályra praktikázni a nyári vakációkban, önkéntesként, Nagyenyeden. De aztán már ott, a kórházban rájöttem, hogy nem nekem való, és akkor felmerült a kérdés, hogyan tovább. Arra gondoltam, családorvos leszek, hiszen többféle pácienssel tudok találkozni, más-más emberekkel, és így nem válik rutinná a munkám, amitől tartottam.
– Hogy érzi, háziorvosként szükséges valamilyen külön adottság a munkájához, a hivatásához?
– Sokkal-sokkal több türelemre, együttérzésre van szükség, mert a rendszer, amiben dolgozunk és a problémák, amelyek a rendszeren belül adódnak a türelmünket is próbára teszik. A bürokrácia ellenére – ami sok időt elrabol – nagy odafigyeléssel kell a betegekkel bánni.
– Ha a beteg hívja, kimegy házhoz?
– Gyakran adódik Szovátán ilyen eset, most is onnan jövök, három hívásom volt olyan betegektől, akik nem tudtak bejönni a rendelőbe. Természetesen minderre kell a plusz energia, az idő, hiszen
De ez hozzátartozik a hivatáshoz, nem lehet valamit jól csinálni, ha ragaszkodunk a hivatalos munkaidőhöz. Van eset, amit gyorsabban meg tudok oldani, vannak helyzetek, amikor sok időre van szükség.
– Nem készült soha külföldre, hogy ott vállaljon munkát orvosként?
– Lett volna rá lehetőségem, de egyebek mellett a család miatt is úgy döntöttem, hogy nem megyek, és nem is bánom. A külföldre távozott ismerőseim közül tízből hét-nyolcan szívesen hazajönnének, ha tudnának, és lenne miért. Odakint mindig idegen marad az ember, bármilyen jól is végezze a dolgát
Háromszáz jelölt
Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázatra háromszáz háziorvost ajánlottak. Az elismerést tíz határon túli és tíz magyarországi háziorvos vehette át Budapesten. A szavazatok alapján Erdélyben az első Cuzic Melinda lett Szovátáról 4671 szavazattal. A doktornő 2001-ben végzett a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!