
Ki üt ki kit? Szinte kétszer annyi jelölt, mint hely. Tizenketten adták le jelentkezésüket a parlamenti választásokra Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Tizenketten szereznének parlamenti mandátumot a decemberi választásokon Hargita megyében, ám legfeljebb csak heten juthatnak be a törvényhozásba. A biztos helyek közül egyet a szövetségi elnöknek tartanak fenn. A jelöltek rangsorolásáról október 1–5. között döntenek.
2020. szeptember 22., 17:352020. szeptember 22., 17:35
2020. szeptember 23., 09:262020. szeptember 23., 09:26
Noha jelenleg minden szem a hétvégi helyhatósági választásokra szegeződik, nemrég a decemberi parlamenti választások kapcsán is előrelépések történtek. Az RMDSZ-jelöltek szeptember 18-ig iktathatták a szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságain jelölési dossziéikat, így már tudni lehet, hol hányan szeretnének mandátumot szerezni.
A 2016-os parlamenti választásokon az RMDSZ Hargita megyében négy képviselői és egy szenátori mandátumot nyert, a visszaosztás során pedig még egy-egy képviselői és szenátori helyhez jutott. Ennek megfelelően
– erősítette meg lapunknak Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. Azt is közölte, a csíki térségből többen adták le jelentkezésüket:
Kelemen Hunor szövetségi elnöknek pedig fenntartanak egy képviselői helyet.
Gyergyószéken is verseny várható,
Udvarhelyszékről jóval többen szereznének parlamenti mandátumot: Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke érdeklődésünkre mindössze annyit mondott, hogy öt képviselőjelölt és egy szenátorjelölt adta le jelentkezését a térségben, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, kikről van szó.
Más forrásból azonban megtudtuk, Udvarhelyszéken
Az öt képviselői helyre tehát kilencen, a két szenátorira pedig hárman pályáznak Hargita megyében. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a szövetségi elnököt hivatalból biztos bejutó helyen jelölik a Szövetségi Elnökség által kijelölt választókörzetben, és mint Becze Istvántól megtudtuk,
Ez azt jelenti, hogy a kilenc képviselőjelöltre tulajdonképpen négy hely jut. A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy az RMDSZ alapszabályzata szerint a székelyföldi megyék egyikében (Hargita, Kovászna, Maros) a szövetség képviselőházi listáján befutó helyet biztosít a szórvány egy képviselőjének. A jelölésről a Szövetségi Állandó Tanács dönt, és ha Hargita megyét választják, akkor már csak három hely áll majd a helyi jelöltek rendelkezésére.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) által a parlamenti választások előkészítésének és a jelöltállítás lebonyolításának témájában nemrég közzétett határozatából az is kiderül, miként rangsorolják majd a jelölteket. Mint ebben olvasható, a megyei, területi rangsorolásokra október 1–5. között kerül sor.
A képviselő- és a szenátorjelölteket a megyei vagy területi képviselők tanácsa (MKT, TKT) rangsorolja, azokban a megyékben pedig, ahol több területi szervezet működik, a megyei egyeztető tanács meghatározza, hogy az egyes területi szervezetek képviselői a választási lista hányadik helyére kerülnek. A területi szervezetek szintjén a jelölteket a TKT rangsorolja. Magyarán
A rangsorolás eredményét aztán el kell küldeniük a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT), amely jóváhagyja vagy kétharmados többséggel módosíthatja. Amennyiben a TKT ülésén bármilyen okból kifolyólag nem sikerül a rangsorolást elvégezni, illetve amennyiben a több területi szervezettel működő megyék egyeztető tanácsaiban nem sikerül a területi szervezetek közti leosztás algoritmusáról megállapodni, a jelöltlisták összeállítását a SZÁT végzi.
Kovászna megyében hárman jelentkeztek, hogy képviselőjelöltek lennének. Mivel Márton Árpád képviselő nem indul újra, ezért
A Szövetségi Elnökség a határidő meghosszabbítását engedélyezte szeptember 28-ig többek között a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek, így ott október 5-én, 16 órától a Kultúrpalota nagytermében döntenek a rangsorolásról.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
3 hozzászólás