
Ki üt ki kit? Szinte kétszer annyi jelölt, mint hely. Tizenketten adták le jelentkezésüket a parlamenti választásokra Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Tizenketten szereznének parlamenti mandátumot a decemberi választásokon Hargita megyében, ám legfeljebb csak heten juthatnak be a törvényhozásba. A biztos helyek közül egyet a szövetségi elnöknek tartanak fenn. A jelöltek rangsorolásáról október 1–5. között döntenek.
2020. szeptember 22., 17:352020. szeptember 22., 17:35
2020. szeptember 23., 09:262020. szeptember 23., 09:26
Noha jelenleg minden szem a hétvégi helyhatósági választásokra szegeződik, nemrég a decemberi parlamenti választások kapcsán is előrelépések történtek. Az RMDSZ-jelöltek szeptember 18-ig iktathatták a szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságain jelölési dossziéikat, így már tudni lehet, hol hányan szeretnének mandátumot szerezni.
A 2016-os parlamenti választásokon az RMDSZ Hargita megyében négy képviselői és egy szenátori mandátumot nyert, a visszaosztás során pedig még egy-egy képviselői és szenátori helyhez jutott. Ennek megfelelően
– erősítette meg lapunknak Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. Azt is közölte, a csíki térségből többen adták le jelentkezésüket:
Kelemen Hunor szövetségi elnöknek pedig fenntartanak egy képviselői helyet.
Gyergyószéken is verseny várható,
Udvarhelyszékről jóval többen szereznének parlamenti mandátumot: Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke érdeklődésünkre mindössze annyit mondott, hogy öt képviselőjelölt és egy szenátorjelölt adta le jelentkezését a térségben, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, kikről van szó.
Más forrásból azonban megtudtuk, Udvarhelyszéken
Az öt képviselői helyre tehát kilencen, a két szenátorira pedig hárman pályáznak Hargita megyében. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a szövetségi elnököt hivatalból biztos bejutó helyen jelölik a Szövetségi Elnökség által kijelölt választókörzetben, és mint Becze Istvántól megtudtuk,
Ez azt jelenti, hogy a kilenc képviselőjelöltre tulajdonképpen négy hely jut. A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy az RMDSZ alapszabályzata szerint a székelyföldi megyék egyikében (Hargita, Kovászna, Maros) a szövetség képviselőházi listáján befutó helyet biztosít a szórvány egy képviselőjének. A jelölésről a Szövetségi Állandó Tanács dönt, és ha Hargita megyét választják, akkor már csak három hely áll majd a helyi jelöltek rendelkezésére.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) által a parlamenti választások előkészítésének és a jelöltállítás lebonyolításának témájában nemrég közzétett határozatából az is kiderül, miként rangsorolják majd a jelölteket. Mint ebben olvasható, a megyei, területi rangsorolásokra október 1–5. között kerül sor.
A képviselő- és a szenátorjelölteket a megyei vagy területi képviselők tanácsa (MKT, TKT) rangsorolja, azokban a megyékben pedig, ahol több területi szervezet működik, a megyei egyeztető tanács meghatározza, hogy az egyes területi szervezetek képviselői a választási lista hányadik helyére kerülnek. A területi szervezetek szintjén a jelölteket a TKT rangsorolja. Magyarán
A rangsorolás eredményét aztán el kell küldeniük a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT), amely jóváhagyja vagy kétharmados többséggel módosíthatja. Amennyiben a TKT ülésén bármilyen okból kifolyólag nem sikerül a rangsorolást elvégezni, illetve amennyiben a több területi szervezettel működő megyék egyeztető tanácsaiban nem sikerül a területi szervezetek közti leosztás algoritmusáról megállapodni, a jelöltlisták összeállítását a SZÁT végzi.
Kovászna megyében hárman jelentkeztek, hogy képviselőjelöltek lennének. Mivel Márton Árpád képviselő nem indul újra, ezért
A Szövetségi Elnökség a határidő meghosszabbítását engedélyezte szeptember 28-ig többek között a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek, így ott október 5-én, 16 órától a Kultúrpalota nagytermében döntenek a rangsorolásról.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
3 hozzászólás