
Ki üt ki kit? Szinte kétszer annyi jelölt, mint hely. Tizenketten adták le jelentkezésüket a parlamenti választásokra Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Tizenketten szereznének parlamenti mandátumot a decemberi választásokon Hargita megyében, ám legfeljebb csak heten juthatnak be a törvényhozásba. A biztos helyek közül egyet a szövetségi elnöknek tartanak fenn. A jelöltek rangsorolásáról október 1–5. között döntenek.
2020. szeptember 22., 17:352020. szeptember 22., 17:35
2020. szeptember 23., 09:262020. szeptember 23., 09:26
Noha jelenleg minden szem a hétvégi helyhatósági választásokra szegeződik, nemrég a decemberi parlamenti választások kapcsán is előrelépések történtek. Az RMDSZ-jelöltek szeptember 18-ig iktathatták a szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságain jelölési dossziéikat, így már tudni lehet, hol hányan szeretnének mandátumot szerezni.
A 2016-os parlamenti választásokon az RMDSZ Hargita megyében négy képviselői és egy szenátori mandátumot nyert, a visszaosztás során pedig még egy-egy képviselői és szenátori helyhez jutott. Ennek megfelelően
– erősítette meg lapunknak Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. Azt is közölte, a csíki térségből többen adták le jelentkezésüket:
Kelemen Hunor szövetségi elnöknek pedig fenntartanak egy képviselői helyet.
Gyergyószéken is verseny várható,
Udvarhelyszékről jóval többen szereznének parlamenti mandátumot: Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke érdeklődésünkre mindössze annyit mondott, hogy öt képviselőjelölt és egy szenátorjelölt adta le jelentkezését a térségben, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, kikről van szó.
Más forrásból azonban megtudtuk, Udvarhelyszéken
Az öt képviselői helyre tehát kilencen, a két szenátorira pedig hárman pályáznak Hargita megyében. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a szövetségi elnököt hivatalból biztos bejutó helyen jelölik a Szövetségi Elnökség által kijelölt választókörzetben, és mint Becze Istvántól megtudtuk,
Ez azt jelenti, hogy a kilenc képviselőjelöltre tulajdonképpen négy hely jut. A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy az RMDSZ alapszabályzata szerint a székelyföldi megyék egyikében (Hargita, Kovászna, Maros) a szövetség képviselőházi listáján befutó helyet biztosít a szórvány egy képviselőjének. A jelölésről a Szövetségi Állandó Tanács dönt, és ha Hargita megyét választják, akkor már csak három hely áll majd a helyi jelöltek rendelkezésére.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) által a parlamenti választások előkészítésének és a jelöltállítás lebonyolításának témájában nemrég közzétett határozatából az is kiderül, miként rangsorolják majd a jelölteket. Mint ebben olvasható, a megyei, területi rangsorolásokra október 1–5. között kerül sor.
A képviselő- és a szenátorjelölteket a megyei vagy területi képviselők tanácsa (MKT, TKT) rangsorolja, azokban a megyékben pedig, ahol több területi szervezet működik, a megyei egyeztető tanács meghatározza, hogy az egyes területi szervezetek képviselői a választási lista hányadik helyére kerülnek. A területi szervezetek szintjén a jelölteket a TKT rangsorolja. Magyarán
A rangsorolás eredményét aztán el kell küldeniük a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT), amely jóváhagyja vagy kétharmados többséggel módosíthatja. Amennyiben a TKT ülésén bármilyen okból kifolyólag nem sikerül a rangsorolást elvégezni, illetve amennyiben a több területi szervezettel működő megyék egyeztető tanácsaiban nem sikerül a területi szervezetek közti leosztás algoritmusáról megállapodni, a jelöltlisták összeállítását a SZÁT végzi.
Kovászna megyében hárman jelentkeztek, hogy képviselőjelöltek lennének. Mivel Márton Árpád képviselő nem indul újra, ezért
A Szövetségi Elnökség a határidő meghosszabbítását engedélyezte szeptember 28-ig többek között a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek, így ott október 5-én, 16 órától a Kultúrpalota nagytermében döntenek a rangsorolásról.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
3 hozzászólás