
Ki üt ki kit? Szinte kétszer annyi jelölt, mint hely. Tizenketten adták le jelentkezésüket a parlamenti választásokra Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Tizenketten szereznének parlamenti mandátumot a decemberi választásokon Hargita megyében, ám legfeljebb csak heten juthatnak be a törvényhozásba. A biztos helyek közül egyet a szövetségi elnöknek tartanak fenn. A jelöltek rangsorolásáról október 1–5. között döntenek.
2020. szeptember 22., 17:352020. szeptember 22., 17:35
2020. szeptember 23., 09:262020. szeptember 23., 09:26
Noha jelenleg minden szem a hétvégi helyhatósági választásokra szegeződik, nemrég a decemberi parlamenti választások kapcsán is előrelépések történtek. Az RMDSZ-jelöltek szeptember 18-ig iktathatták a szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságain jelölési dossziéikat, így már tudni lehet, hol hányan szeretnének mandátumot szerezni.
A 2016-os parlamenti választásokon az RMDSZ Hargita megyében négy képviselői és egy szenátori mandátumot nyert, a visszaosztás során pedig még egy-egy képviselői és szenátori helyhez jutott. Ennek megfelelően
– erősítette meg lapunknak Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. Azt is közölte, a csíki térségből többen adták le jelentkezésüket:
Kelemen Hunor szövetségi elnöknek pedig fenntartanak egy képviselői helyet.
Gyergyószéken is verseny várható,
Udvarhelyszékről jóval többen szereznének parlamenti mandátumot: Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke érdeklődésünkre mindössze annyit mondott, hogy öt képviselőjelölt és egy szenátorjelölt adta le jelentkezését a térségben, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, kikről van szó.
Más forrásból azonban megtudtuk, Udvarhelyszéken
Az öt képviselői helyre tehát kilencen, a két szenátorira pedig hárman pályáznak Hargita megyében. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a szövetségi elnököt hivatalból biztos bejutó helyen jelölik a Szövetségi Elnökség által kijelölt választókörzetben, és mint Becze Istvántól megtudtuk,
Ez azt jelenti, hogy a kilenc képviselőjelöltre tulajdonképpen négy hely jut. A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy az RMDSZ alapszabályzata szerint a székelyföldi megyék egyikében (Hargita, Kovászna, Maros) a szövetség képviselőházi listáján befutó helyet biztosít a szórvány egy képviselőjének. A jelölésről a Szövetségi Állandó Tanács dönt, és ha Hargita megyét választják, akkor már csak három hely áll majd a helyi jelöltek rendelkezésére.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) által a parlamenti választások előkészítésének és a jelöltállítás lebonyolításának témájában nemrég közzétett határozatából az is kiderül, miként rangsorolják majd a jelölteket. Mint ebben olvasható, a megyei, területi rangsorolásokra október 1–5. között kerül sor.
A képviselő- és a szenátorjelölteket a megyei vagy területi képviselők tanácsa (MKT, TKT) rangsorolja, azokban a megyékben pedig, ahol több területi szervezet működik, a megyei egyeztető tanács meghatározza, hogy az egyes területi szervezetek képviselői a választási lista hányadik helyére kerülnek. A területi szervezetek szintjén a jelölteket a TKT rangsorolja. Magyarán
A rangsorolás eredményét aztán el kell küldeniük a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT), amely jóváhagyja vagy kétharmados többséggel módosíthatja. Amennyiben a TKT ülésén bármilyen okból kifolyólag nem sikerül a rangsorolást elvégezni, illetve amennyiben a több területi szervezettel működő megyék egyeztető tanácsaiban nem sikerül a területi szervezetek közti leosztás algoritmusáról megállapodni, a jelöltlisták összeállítását a SZÁT végzi.
Kovászna megyében hárman jelentkeztek, hogy képviselőjelöltek lennének. Mivel Márton Árpád képviselő nem indul újra, ezért
A Szövetségi Elnökség a határidő meghosszabbítását engedélyezte szeptember 28-ig többek között a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek, így ott október 5-én, 16 órától a Kultúrpalota nagytermében döntenek a rangsorolásról.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
3 hozzászólás