
Ki üt ki kit? Szinte kétszer annyi jelölt, mint hely. Tizenketten adták le jelentkezésüket a parlamenti választásokra Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Tizenketten szereznének parlamenti mandátumot a decemberi választásokon Hargita megyében, ám legfeljebb csak heten juthatnak be a törvényhozásba. A biztos helyek közül egyet a szövetségi elnöknek tartanak fenn. A jelöltek rangsorolásáról október 1–5. között döntenek.
2020. szeptember 22., 17:352020. szeptember 22., 17:35
2020. szeptember 23., 09:262020. szeptember 23., 09:26
Noha jelenleg minden szem a hétvégi helyhatósági választásokra szegeződik, nemrég a decemberi parlamenti választások kapcsán is előrelépések történtek. Az RMDSZ-jelöltek szeptember 18-ig iktathatták a szövetség megyei és területi szervezeteinek titkárságain jelölési dossziéikat, így már tudni lehet, hol hányan szeretnének mandátumot szerezni.
A 2016-os parlamenti választásokon az RMDSZ Hargita megyében négy képviselői és egy szenátori mandátumot nyert, a visszaosztás során pedig még egy-egy képviselői és szenátori helyhez jutott. Ennek megfelelően
– erősítette meg lapunknak Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. Azt is közölte, a csíki térségből többen adták le jelentkezésüket:
Kelemen Hunor szövetségi elnöknek pedig fenntartanak egy képviselői helyet.
Gyergyószéken is verseny várható,
Udvarhelyszékről jóval többen szereznének parlamenti mandátumot: Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke érdeklődésünkre mindössze annyit mondott, hogy öt képviselőjelölt és egy szenátorjelölt adta le jelentkezését a térségben, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, kikről van szó.
Más forrásból azonban megtudtuk, Udvarhelyszéken
Az öt képviselői helyre tehát kilencen, a két szenátorira pedig hárman pályáznak Hargita megyében. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a szövetségi elnököt hivatalból biztos bejutó helyen jelölik a Szövetségi Elnökség által kijelölt választókörzetben, és mint Becze Istvántól megtudtuk,
Ez azt jelenti, hogy a kilenc képviselőjelöltre tulajdonképpen négy hely jut. A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy az RMDSZ alapszabályzata szerint a székelyföldi megyék egyikében (Hargita, Kovászna, Maros) a szövetség képviselőházi listáján befutó helyet biztosít a szórvány egy képviselőjének. A jelölésről a Szövetségi Állandó Tanács dönt, és ha Hargita megyét választják, akkor már csak három hely áll majd a helyi jelöltek rendelkezésére.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) által a parlamenti választások előkészítésének és a jelöltállítás lebonyolításának témájában nemrég közzétett határozatából az is kiderül, miként rangsorolják majd a jelölteket. Mint ebben olvasható, a megyei, területi rangsorolásokra október 1–5. között kerül sor.
A képviselő- és a szenátorjelölteket a megyei vagy területi képviselők tanácsa (MKT, TKT) rangsorolja, azokban a megyékben pedig, ahol több területi szervezet működik, a megyei egyeztető tanács meghatározza, hogy az egyes területi szervezetek képviselői a választási lista hányadik helyére kerülnek. A területi szervezetek szintjén a jelölteket a TKT rangsorolja. Magyarán
A rangsorolás eredményét aztán el kell küldeniük a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT), amely jóváhagyja vagy kétharmados többséggel módosíthatja. Amennyiben a TKT ülésén bármilyen okból kifolyólag nem sikerül a rangsorolást elvégezni, illetve amennyiben a több területi szervezettel működő megyék egyeztető tanácsaiban nem sikerül a területi szervezetek közti leosztás algoritmusáról megállapodni, a jelöltlisták összeállítását a SZÁT végzi.
Kovászna megyében hárman jelentkeztek, hogy képviselőjelöltek lennének. Mivel Márton Árpád képviselő nem indul újra, ezért
A Szövetségi Elnökség a határidő meghosszabbítását engedélyezte szeptember 28-ig többek között a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek, így ott október 5-én, 16 órától a Kultúrpalota nagytermében döntenek a rangsorolásról.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk.
Nicușor Dan szerint a jelenleg zajló hibrid hadviselés sem annak a jele, hogy Oroszország békét és stabilitást akarna Európában.
3 hozzászólás