
Lassan megy a váltás. Hiába kapják sokan bankkártyára a fizetésüket, ha a teljes összeget kiveszik készpénzként
Fotó: Jakab Mónika
Főként a koronavírus-világjárvány miatt átalakuló szokások következtében érezhetően megnövekedett az elmúlt két évben az interneten vásárlók aránya az Európai Unióban. Románia ebből a szempontból is a sereghajtók között szerepel, ám a növekedés az országban az egyik legjelentősebb.
2022. február 13., 17:522022. február 13., 17:52
Az online vásárlás népszerűsége évről évre növekszik az Európai Unióban: az Eurostat frissen közzétett adatai szerint tavaly már az internetezők 74 százaléka rendelt online termékeket vagy szolgáltatásokat, miközben 2016-ban ez az arány még csak 63 százalék volt.
A legnagyobb arányban Hollandia élt ezzel a lehetőséggel, az ország internetfelhasználóinak 94 százaléka vásárolt online tavaly; a hollandokat követi Dánia (92%) és Svédország (89%). A rangsor ellentétes oldalán Bulgária áll, ahol a világhálót használók mindössze 42 százaléka vásárolt az internetről, majd Románia következik 44 százalékkal. Érdemes megjegyezni azonban, hogy az elmúlt öt évben Csehország után (27%)
Az EU egészét tekintve az internetfelhasználók leggyakrabban ruhaneműket és lábbelit vásároltak az interneten (68%), a második legnépszerűbb tétel az éttermektől való rendelés volt (31%), a harmadik pedig a bútorok, otthoni kiegészítők, kertészkedéshez használt termékek voltak (29%). Sokan rendeltek még az internetről kozmetikai termékeket (27%), könyveket, magazinokat és újságokat (25%), sportfelszereléseket (24%), számítógépeket, táblagépeket, mobiltelefonokat vagy kiegészítőket (23%), illetve gyermekjátékokat vagy kicsiknek szánt termékeket (20%).
Noha az internetes vásárlók száma jelentősen emelkedett Romániában, még mindig az internetfelhasználók kevesebb mint fele vásárol online, ennek pedig számos oka van Szabó Árpád közgazdász szerint. Mint érdeklődésünkre kifejtette:
A marosvásárhelyi városházán például minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a városlakók online intézzék a fizetnivalóikat, mégis inkább sorban állnak és készpénzzel fizetik ki az adóikat és egyebeket.
– hozta fel a példákat.
Fotó: Pixabay
„Ez a hozzáállás kultúra és neveltetés kérdése, a pénzhelyettesítő eszközöket nálunk nem fogadják el pénzként. A közgazdasági egyetemen egyes hallgatók képesek az élelmiszerjegyeket egy lejjel olcsóbban eladni csak azért, hogy készpénzhez jussanak, egyes oktatók pedig ha valamit vásárolni szeretnének az internetről, a termék árát átutalják egy üres számlára, és arról fizetik ki. Óriási bizalmatlanság van az ország teljes lakosságában, pedig személyes tapasztalataim alapján a hazai bankrendszer komolyan védi az ügyfeleket” – mutatott rá a szakember. Hozzátette:
Az állampolgári nevelés tantárgy keretében az iskolai tananyag része kellene legyen a bankkártyás fizetés, az online vásárlás, az adók interneten történő befizetése és hasonlók, a szakember szerint csak így lehetne hosszútávon megváltoztatni a jelenlegi szokásokat.
Szabó Árpád arra is kitért, mire érdemes odafigyelni online vásárlás esetén a biztonságunk érdekében. Elsősorban mindig figyeljük meg, hogy mennyire meghízható az adott oldal, ahol a kiszemelt terméket árusítják.
Ha a közismert weboldal neve és a .ro végződés szerepel, minden rendben, de ha csak egy betű eltérés is van, már nem hiteles az oldal. Ha bizonytalanok vagyunk, hagyatkozzunk az értékelésekre, mert ugyan előfordulhat, hogy néhány megvásárolt pozitív vélemény is van közöttük, összességében azért tükrözik a valóságot.
A compari.ro árösszehasonlító-oldal például értékeléseket és véleményeket is tartalmaz azon túl, hogy megtudhatjuk, hol jutunk hozzá a legjobb áron a kívánt termékhez. Emellett
Személyes adatainkat továbbá sohase adjuk meg idegeneknek vagy ismeretlen weboldalakon.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
1 hozzászólás