
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Törvénytelenek a Romániában található medvelesek, ahol turistáknak mutogatják a medvét, és sem a medvének, sem a román államnak nem használnak – mondta Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a News.ro hírportál szombati beszámolója szerint, amelyet az MTI szemlézett.
2024. július 20., 16:192024. július 20., 16:19
A környezetvédelmi tárca vezetője a Prima TV műsorában nyilatkozott a romániai medvekérdésről, és az országban, elsősorban a Székelyföldön működő medvelesekre is kitért, ahol a turisták pénz ellenében láthatnak medvét. Hangsúlyozta:
„Ez is olyan kérdés, amellyel személyesen fogok foglalkozni. Az ilyen turizmus törvénytelen, és nem használ sem a medvének, sem a román államnak” – idézte a minisztert a hírportál.
Romániában elsősorban Székelyföldön, a többi között a Szent Anna-tó környékén működnek medvelesek, ahol főleg magyarországi turistáknak „mutogatják” a medvét. A turisták akár több órát tartózkodnak az erdőben kialakított zárt lesen, amíg előtte megjelennek az etetéssel odaszoktatott nagyvadak. A világhálón közzétett díjszabás szerint
Mircea Fechet a Prima TV-nek nyilatkozva elmondta: az út szélén „kéregető” medvéket etető turistákat is bírságolni fogják, de előbb tájékoztatni kell őket erről, ezért a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) figyelmeztető táblákat helyez ki a turisztikai látványosságokhoz vezető utakon, melyeken a medveveszélyre és az etetésükért kiróható bírságra is rámutatnak. Aláhúzta:
A romániai turistaösvények biztonságáról elmondta: a villanypásztor havasi juhkarám vagy gyümölcsös esetén hasznos, de a túraútvonalakat nem lehet bekeríteni, nem lehet az egész országot „karámmá alakítani”.
Mircea Fechet szerint a településekre bejáró medvék más térségbe telepítése nem hozott eredményt, miközben hosszadalmas és költséges eljárás. Aláhúzta: a parlament által jóváhagyott kvóta teljesítése – a több mint 400 barnamedve kilövése – gyéríteni fogja a problémákat okozó medvék számát, ennek hatásait év végén tételesen kielemzik.
– mondta a News.ro szerint a miniszter.
A túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról hétfőn fogadott el törvénymódosítást a képviselőház. Ennek rendkívüli ülésszakát azt követően hívták össze, hogy előző héten egy 19 éves lányt ölt meg medve egy turistaösvényen. Az elfogadott jogszabály a lakosság elleni támadások és anyagi károk megelőzése érdekében 2024-ben és 2025-ben 426 barnamedve kilövését engedélyezi, és évente 55 sürgősségi kilövést tesz lehetővé. A környezetvédelmi tárca tavaly májusban egy felmérés alapján 7500 és 8100 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát.

Elfogadta a képviselőház hétfői rendkívüli ülésszakán a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvénytervezetet.

Kilőtték a hatóságok azt a medvét, amelyik kedden délután megölt egy fiatal nőt a Bucsecs-hegységben levő Jepii Mici turistaútvonalon.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás