
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Több mint száz új fertőzést azonosítottak szombaton Hargita megyében, ezáltal a kórházban ápoltak száma és a fertőzöttségi arány is emelkedett. Koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek viszont továbbra sem történtek.
2022. január 08., 14:062022. január 08., 14:06
2022. január 08., 14:072022. január 08., 14:07
Magas számú, 103 új koronavírus-fertőzést igazoltak szombaton Hargita megyében, így 14 584-re nőtt a járvány kezdete óta azonosított esetek száma – derül ki a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közleményéből. Újabb halálesetet ezúttal sem jelentettek, így a koronavírussal összefüggésbe hozható elhalálozások száma továbbra is 863.
A gyógyultak száma néggyel nőtt az elmúlt huszonnégy órában, ezáltal eddig összesen 13 238-an győzték le a fertőzést. A csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és maroshévízi kórházakban kezelés vagy megfigyelés alatt állók száma 45 (egy nappal korábban 37 volt ez az érték), otthoni elkülönítésben 439-en vannak, házi karanténban pedig 515-en tartózkodnak a megyében.

Ismét hatezer feletti az egy nap alatt regisztrált koronavírusos megbetegedések száma, a halálesetek és a kórházban kezelt fertőzöttek száma viszont enyhén csökkent szombatra a pénteki adatokhoz viszonyítva.
A már korábban igazolt fertőzöttek újratesztelése során Hargita megyében hét páciens esetében kaptak újabb pozitív eredményt – olvasható a központi Stratégiai Kommunikációs Csoport tájékoztatásában. Ebből az is kiderül, hogy ezer lakosra jelenleg 0,80 igazolt fertőzés jut a megyében az elmúlt tizennégy nap adatai alapján.
Maros megyében egyébként 61 új esetet vettek nyilvántartásba, míg Kovászna megyében 29 új megbetegedést igazoltak.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!