A résztvevők Csíkszeredán kívül öt helyszínről érkeztek szervezetten, buszokkal: Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Sóvidékről, Szentegyházáról és Marosvásárhelyről. Sokan molinókkal jöttek, amelyeken többek között a

de többen is székely és magyar zászlókkal érkeztek a tüntetésre, ahol hangszóróból szólt az Ismerős Arcok Nélküled című dala ráhangolódásképpen.

Mint ismert, a székely önkormányzatok képviselői és magánszemélyek június 6-án azért vonultak a Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi temetőhöz, hogy megakadályozzák a dormánfalvi polgármesteri hivatal által törvénytelenül kialakított román parcella és emlékmű ortodox szertartás szerinti felavatását.

A magyarok élőláncot vontak a temető bejárata elé, de a több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe. Az incidenseket követően merült fel az a vitatott megoldási javaslat, hogy a védelmi minisztérium vegye át az úzvölgyi temető kezelését.

„Újra utcára kellett vonulnunk, mert olyan támadás érte közösségünket, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Megálljt kell parancsolnunk a magyarellenességnek – mondta felszólalásában Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai szervezetének alelnöke. Mint részletezte, van egy szent hely innen 50,9 kilométerre, ahol azok nyugszanak, akik a hazáért és a nemzetért odaadtak mindent.

„Van egy prefektus ebben a közigazgatási egységben, aki az úzvölgyi katonatemető ügyében is a megye és annak többségi lakossága ellen dolgozott. Van egy prefektus, aki innen, erről a térről három éve és tizenöt napja levetette közösségünk jelképét, a székely zászlót. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek az embernek mennie kell! Szép nagy országban lakunk, őrizze máshol a törvény betűit!” – hangsúlyozta Tőke Ervin.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint tudomásul kell vennünk, hogy most már leplezetlen módon, közvetlen ostrom zajlik az erdélyi magyarság ellen.

„Hogy megoldást találjunk lehetetlen helyzetünkre, először az okokat kell tisztán látnunk, és érdemes megvonni az elmúlt száz esztendő mérlegét.

„Azért jöttünk ma ide, hogy tiltakozzunk az úzvölgyi temetőben történt szabálytalanságok ellen, tiltakozzunk a mesterségesen gerjesztett magyarellenesség miatt. Legyen már vége annak, hogy minket itt másodrangú állampolgárnak tekintenek. Az úzvölgyi temetőügy még nincs lezárva és a megoldás még úgy tűnik, várat magára.

„Az, ami Úzvölgyében történt, megcsúfolása a székely közösségnek, hiszen az úzvölgyi temető része a székely történelemnek, Székelyföld múltjának, és

A felszólalók sorát Veress Dávid, az SZNT csíkszéki elnöke zárta. „Bár a mindenkori bukaresti hatalom állandósult lélektani háborút visel székely közösségünk ellen, izgat, provokál vagy éppenséggel Magyarországra küldene minket, ennek ellenére is meg kell állítani a történelmi Székelyföld gyarmatosítására irányuló folyamatos románosítási törekvéseket. Magyar nyelvünk használatát, nemzeti jelképeinket meg kell védenünk, (...) és

A továbbiakban Szilágyi Árpád volt politikai elítélt szavalta el Kovács Vilmos Verecke című versét. A tüntetés végén tiltakozó nyilatkozatot olvastak fel, amelyben többek között a román állam abbéli szándéka ellen tiltakoztak, hogy „mesterséges módon etnikai feszültséget keltsen.” Emellett

A nyilatkozatot tapssal fogadták el a tüntetők. Az esemény a magyar és a székely himnuszok eléneklésével zárult.