
Az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására is lehetőség lesz – hangzott el a sajtótájékoztatón
Fotó: Iszlai Katalin
Kedvező és kevésbé előnyös változásokat is tartalmaz a 2020-as állami költségvetés. Az önkormányzatok büdzséjének kiegészítéséhez alkalmazandó új képlettel például elégedetlen az RMDSZ, számos rendelkezést viszont jelentős előrelépésnek tartanak. Ilyen például az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására létrehozott kulturális alap, illetve szintén jó hír, hogy idén Hargita megye több kórháza is támogatásban részesül.
2020. január 08., 15:442020. január 08., 15:44
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányalakítása utáni teljes átrendeződés ismét jó alkupozícióba hozta az RMDSZ-t – hangzott el szerdán a Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő által tartott csíkszeredai sajtótájékoztatón. Mint a 2020-as állami költségvetés témáját körüljáró találkozón Tánczos felelevenítette: májusban szűnt meg az együttműködésük a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és ezt követően az RMDSZ ellenzékben dolgozott egészen a bizalmatlansági indítvány megszavazásáig. Az új PNL-kormány megalakulása után aztán
Ezen tárgyalások eredményeként költségvetés-kiigazítást kaptak a 2019-es év végén a polgármesteri hivatalok. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Hargita megyei önkormányzatok számára kevéssel több mint 31 millió lejt ítéltek oda. Tánczos arra is emlékeztetett, hogy
Ezt az előrelépést azonban egy kevésbé előnyös intézkedéssel párosította a korábbi kormány a szociális költségek terhének önkormányzatokra való hárítása által. Ennek következtében több önkormányzat kibillent a szokásos egyensúlyból, ezért vált szükségessé az év végi kiigazítás. A szenátor arra is kitért, hogy
A tárgyalások során az RMDSZ-es politikusok számos témában egyeztettek az új kormánnyal, szem előtt tartva a térség szükségleteit. „Az idei költségvetés összeállításakor kiderült, hogy a PNL egy teljesen új filozófia mentén dolgozik. Az általuk elképzelt szabályoknak egy részét tudtuk a tárgyalások során befolyásolni vagy módosítani, másokat nem” – árulta el Tánczos. Hozzátette: a kedvező változások közül az egyik legfontosabb annak a 3 százalékos kulturális alapnak a bevezetése, amelyet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester javaslatára foglaltak bele a költségvetésbe. Az intézkedés lényege, hogy
„A legnagyobb erdélyi városok olyan államilag fenntartott kulturális intézményekkel rendelkeznek, amelyek talán a legemblematikusabbak a térségben, de nem kerülnek pénzbe az önkormányzatok számára. Ezzel szemben a kisebb városok, mint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely vagy Gyergyószentmiklós önkormányzatai olyan kulturális intézményeket tartanak fenn, amelyek teljes mértékben a helyi költségvetést terhelik. Ezeknek az egyensúlytalan állapotoknak a részleges felszámolására jött létre ez az alap” – magyarázta a szenátor.
Fotó: Iszlai Katalin
A költségvetés további elemeivel kapcsolatban elmondta: a megyei tanácsok rendelkezésére álló beruházási alapok idén is megmaradnak, igaz, az összegek minden megyében alacsonyabbak lesznek 1-1,5 millió lejjel. Emellett
„Ezzel nem vagyunk teljes mértékben kibékülve, mivel vannak olyan elemek, amelyek változtak, nincsenek meg például azok a lakosszámra megállapított minimális összegek, amelyek biztosítanák a minimális működési költségeket.
– adott hangot véleményének Tánczos. A szenátor zárásként azt is felelevenítette, hogy tavaly 30 millió lejt kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Hargita Megye Tanácsán keresztül, az év folyamán azonban nem sikerült a teljes összeg lehívása: 6 millió lej visszakerült az állami költségvetésbe. Tánczos ezt nem tartotta egy jó gyakorlatnak, és reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy idén sokkal hatékonyabb lesz az összegek lehívása.
Arra is kitért, hogy míg tavaly csak a megyei kórház részesült támogatásban, idén a megye több egészségügyi intézménye is örülhet.
A sajtótájékoztató második felében Korodi Attila részletesebben beszélt a múlt év végi költségvetés-kiigazításról, kiemelve ennek fontosságát a települések fejlődésében. „Mivel az alapinfrastruktúrák a települések zömében a teljes kiépítettséghez közelítenek, úgy gondolom, hogy a polgármesteri hivatalaink egyre bátrabbak kell legyenek abban, hogy olyan terveket valósítsanak meg, amelyek négy-öt évvel ezelőtt elképzelhetetlenek voltak, és a gazdasági, jóléti kérdéseket előtérbe kell helyezni” – húzta alá a képviselő.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
szóljon hozzá!