Hargita megyének is kedvez a 2020-as állami költségvetés

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányalakítása utáni teljes átrendeződés ismét jó alkupozícióba hozta az RMDSZ-t – hangzott el szerdán a Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő által tartott csíkszeredai sajtótájékoztatón. Mint a 2020-as állami költségvetés témáját körüljáró találkozón Tánczos felelevenítette: májusban szűnt meg az együttműködésük a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és ezt követően az RMDSZ ellenzékben dolgozott egészen a bizalmatlansági indítvány megszavazásáig. Az új PNL-kormány megalakulása után aztán

Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére Tánczos Korodi Attila parlamenti képviselővel és Cseke Attila szenátorral tárgyalásokba kezdett a tavalyi év végén a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel.

Ezen tárgyalások eredményeként költségvetés-kiigazítást kaptak a 2019-es év végén a polgármesteri hivatalok. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Hargita megyei önkormányzatok számára kevéssel több mint 31 millió lejt ítéltek oda. Tánczos arra is emlékeztetett, hogy

2019 volt az első olyan év, amikor a személyi jövedelemadó helyben maradt.

Ezt az előrelépést azonban egy kevésbé előnyös intézkedéssel párosította a korábbi kormány a szociális költségek terhének önkormányzatokra való hárítása által. Ennek következtében több önkormányzat kibillent a szokásos egyensúlyból, ezért vált szükségessé az év végi kiigazítás. A szenátor arra is kitért, hogy

a Hargita megyei önkormányzat rendelkezésére 2019-ben először egy több mint 28 millió lejes beruházási alap állt, ezt oszthatták szét az ősz folyamán önkormányzatok között beruházások finanszírozására.

A tárgyalások során az RMDSZ-es politikusok számos témában egyeztettek az új kormánnyal, szem előtt tartva a térség szükségleteit. „Az idei költségvetés összeállításakor kiderült, hogy a PNL egy teljesen új filozófia mentén dolgozik. Az általuk elképzelt szabályoknak egy részét tudtuk a tárgyalások során befolyásolni vagy módosítani, másokat nem” – árulta el Tánczos. Hozzátette: a kedvező változások közül az egyik legfontosabb annak a 3 százalékos kulturális alapnak a bevezetése, amelyet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester javaslatára foglaltak bele a költségvetésbe. Az intézkedés lényege, hogy

a személyi jövedelemadó 3 százalékából létrehoznak egy alapot az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására. Ezt kizárólag színházak, operák és filharmóniák finanszírozására lehet fordítani.

„A legnagyobb erdélyi városok olyan államilag fenntartott kulturális intézményekkel rendelkeznek, amelyek talán a legemblematikusabbak a térségben, de nem kerülnek pénzbe az önkormányzatok számára. Ezzel szemben a kisebb városok, mint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely vagy Gyergyószentmiklós önkormányzatai olyan kulturális intézményeket tartanak fenn, amelyek teljes mértékben a helyi költségvetést terhelik. Ezeknek az egyensúlytalan állapotoknak a részleges felszámolására jött létre ez az alap” – magyarázta a szenátor.

A költségvetés további elemeivel kapcsolatban elmondta: a megyei tanácsok rendelkezésére álló beruházási alapok idén is megmaradnak, igaz, az összegek minden megyében alacsonyabbak lesznek 1-1,5 millió lejjel. Emellett

a személyi jövedelemadó továbbra is helyben marad, de egy új képlet szerint történik majd az önkormányzatok költségvetésének kiegészítése.

„Ezzel nem vagyunk teljes mértékben kibékülve, mivel vannak olyan elemek, amelyek változtak, nincsenek meg például azok a lakosszámra megállapított minimális összegek, amelyek biztosítanák a minimális működési költségeket.

– adott hangot véleményének Tánczos. A szenátor zárásként azt is felelevenítette, hogy tavaly 30 millió lejt kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Hargita Megye Tanácsán keresztül, az év folyamán azonban nem sikerült a teljes összeg lehívása: 6 millió lej visszakerült az állami költségvetésbe. Tánczos ezt nem tartotta egy jó gyakorlatnak, és reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy idén sokkal hatékonyabb lesz az összegek lehívása.

Arra is kitért, hogy míg tavaly csak a megyei kórház részesült támogatásban, idén a megye több egészségügyi intézménye is örülhet.

A csíkszeredai kórház ebben az évben 25 millió lejt fog kapni, a székelyudvarhelyi 10 millió lejt, a gyergyószentmiklósi pedig 3 millió lejt.

A sajtótájékoztató második felében Korodi Attila részletesebben beszélt a múlt év végi költségvetés-kiigazításról, kiemelve ennek fontosságát a települések fejlődésében. „Mivel az alapinfrastruktúrák a települések zömében a teljes kiépítettséghez közelítenek, úgy gondolom, hogy a polgármesteri hivatalaink egyre bátrabbak kell legyenek abban, hogy olyan terveket valósítsanak meg, amelyek négy-öt évvel ezelőtt elképzelhetetlenek voltak, és a gazdasági, jóléti kérdéseket előtérbe kell helyezni” – húzta alá a képviselő.