
Az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására is lehetőség lesz – hangzott el a sajtótájékoztatón
Fotó: Iszlai Katalin
Kedvező és kevésbé előnyös változásokat is tartalmaz a 2020-as állami költségvetés. Az önkormányzatok büdzséjének kiegészítéséhez alkalmazandó új képlettel például elégedetlen az RMDSZ, számos rendelkezést viszont jelentős előrelépésnek tartanak. Ilyen például az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására létrehozott kulturális alap, illetve szintén jó hír, hogy idén Hargita megye több kórháza is támogatásban részesül.
2020. január 08., 15:442020. január 08., 15:44
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányalakítása utáni teljes átrendeződés ismét jó alkupozícióba hozta az RMDSZ-t – hangzott el szerdán a Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő által tartott csíkszeredai sajtótájékoztatón. Mint a 2020-as állami költségvetés témáját körüljáró találkozón Tánczos felelevenítette: májusban szűnt meg az együttműködésük a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és ezt követően az RMDSZ ellenzékben dolgozott egészen a bizalmatlansági indítvány megszavazásáig. Az új PNL-kormány megalakulása után aztán
Ezen tárgyalások eredményeként költségvetés-kiigazítást kaptak a 2019-es év végén a polgármesteri hivatalok. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Hargita megyei önkormányzatok számára kevéssel több mint 31 millió lejt ítéltek oda. Tánczos arra is emlékeztetett, hogy
Ezt az előrelépést azonban egy kevésbé előnyös intézkedéssel párosította a korábbi kormány a szociális költségek terhének önkormányzatokra való hárítása által. Ennek következtében több önkormányzat kibillent a szokásos egyensúlyból, ezért vált szükségessé az év végi kiigazítás. A szenátor arra is kitért, hogy
A tárgyalások során az RMDSZ-es politikusok számos témában egyeztettek az új kormánnyal, szem előtt tartva a térség szükségleteit. „Az idei költségvetés összeállításakor kiderült, hogy a PNL egy teljesen új filozófia mentén dolgozik. Az általuk elképzelt szabályoknak egy részét tudtuk a tárgyalások során befolyásolni vagy módosítani, másokat nem” – árulta el Tánczos. Hozzátette: a kedvező változások közül az egyik legfontosabb annak a 3 százalékos kulturális alapnak a bevezetése, amelyet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester javaslatára foglaltak bele a költségvetésbe. Az intézkedés lényege, hogy
„A legnagyobb erdélyi városok olyan államilag fenntartott kulturális intézményekkel rendelkeznek, amelyek talán a legemblematikusabbak a térségben, de nem kerülnek pénzbe az önkormányzatok számára. Ezzel szemben a kisebb városok, mint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely vagy Gyergyószentmiklós önkormányzatai olyan kulturális intézményeket tartanak fenn, amelyek teljes mértékben a helyi költségvetést terhelik. Ezeknek az egyensúlytalan állapotoknak a részleges felszámolására jött létre ez az alap” – magyarázta a szenátor.
Fotó: Iszlai Katalin
A költségvetés további elemeivel kapcsolatban elmondta: a megyei tanácsok rendelkezésére álló beruházási alapok idén is megmaradnak, igaz, az összegek minden megyében alacsonyabbak lesznek 1-1,5 millió lejjel. Emellett
„Ezzel nem vagyunk teljes mértékben kibékülve, mivel vannak olyan elemek, amelyek változtak, nincsenek meg például azok a lakosszámra megállapított minimális összegek, amelyek biztosítanák a minimális működési költségeket.
– adott hangot véleményének Tánczos. A szenátor zárásként azt is felelevenítette, hogy tavaly 30 millió lejt kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Hargita Megye Tanácsán keresztül, az év folyamán azonban nem sikerült a teljes összeg lehívása: 6 millió lej visszakerült az állami költségvetésbe. Tánczos ezt nem tartotta egy jó gyakorlatnak, és reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy idén sokkal hatékonyabb lesz az összegek lehívása.
Arra is kitért, hogy míg tavaly csak a megyei kórház részesült támogatásban, idén a megye több egészségügyi intézménye is örülhet.
A sajtótájékoztató második felében Korodi Attila részletesebben beszélt a múlt év végi költségvetés-kiigazításról, kiemelve ennek fontosságát a települések fejlődésében. „Mivel az alapinfrastruktúrák a települések zömében a teljes kiépítettséghez közelítenek, úgy gondolom, hogy a polgármesteri hivatalaink egyre bátrabbak kell legyenek abban, hogy olyan terveket valósítsanak meg, amelyek négy-öt évvel ezelőtt elképzelhetetlenek voltak, és a gazdasági, jóléti kérdéseket előtérbe kell helyezni” – húzta alá a képviselő.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!