
Az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására is lehetőség lesz – hangzott el a sajtótájékoztatón
Fotó: Iszlai Katalin
Kedvező és kevésbé előnyös változásokat is tartalmaz a 2020-as állami költségvetés. Az önkormányzatok büdzséjének kiegészítéséhez alkalmazandó új képlettel például elégedetlen az RMDSZ, számos rendelkezést viszont jelentős előrelépésnek tartanak. Ilyen például az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására létrehozott kulturális alap, illetve szintén jó hír, hogy idén Hargita megye több kórháza is támogatásban részesül.
2020. január 08., 15:442020. január 08., 15:44
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányalakítása utáni teljes átrendeződés ismét jó alkupozícióba hozta az RMDSZ-t – hangzott el szerdán a Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő által tartott csíkszeredai sajtótájékoztatón. Mint a 2020-as állami költségvetés témáját körüljáró találkozón Tánczos felelevenítette: májusban szűnt meg az együttműködésük a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és ezt követően az RMDSZ ellenzékben dolgozott egészen a bizalmatlansági indítvány megszavazásáig. Az új PNL-kormány megalakulása után aztán
Ezen tárgyalások eredményeként költségvetés-kiigazítást kaptak a 2019-es év végén a polgármesteri hivatalok. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Hargita megyei önkormányzatok számára kevéssel több mint 31 millió lejt ítéltek oda. Tánczos arra is emlékeztetett, hogy
Ezt az előrelépést azonban egy kevésbé előnyös intézkedéssel párosította a korábbi kormány a szociális költségek terhének önkormányzatokra való hárítása által. Ennek következtében több önkormányzat kibillent a szokásos egyensúlyból, ezért vált szükségessé az év végi kiigazítás. A szenátor arra is kitért, hogy
A tárgyalások során az RMDSZ-es politikusok számos témában egyeztettek az új kormánnyal, szem előtt tartva a térség szükségleteit. „Az idei költségvetés összeállításakor kiderült, hogy a PNL egy teljesen új filozófia mentén dolgozik. Az általuk elképzelt szabályoknak egy részét tudtuk a tárgyalások során befolyásolni vagy módosítani, másokat nem” – árulta el Tánczos. Hozzátette: a kedvező változások közül az egyik legfontosabb annak a 3 százalékos kulturális alapnak a bevezetése, amelyet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester javaslatára foglaltak bele a költségvetésbe. Az intézkedés lényege, hogy
„A legnagyobb erdélyi városok olyan államilag fenntartott kulturális intézményekkel rendelkeznek, amelyek talán a legemblematikusabbak a térségben, de nem kerülnek pénzbe az önkormányzatok számára. Ezzel szemben a kisebb városok, mint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely vagy Gyergyószentmiklós önkormányzatai olyan kulturális intézményeket tartanak fenn, amelyek teljes mértékben a helyi költségvetést terhelik. Ezeknek az egyensúlytalan állapotoknak a részleges felszámolására jött létre ez az alap” – magyarázta a szenátor.
Fotó: Iszlai Katalin
A költségvetés további elemeivel kapcsolatban elmondta: a megyei tanácsok rendelkezésére álló beruházási alapok idén is megmaradnak, igaz, az összegek minden megyében alacsonyabbak lesznek 1-1,5 millió lejjel. Emellett
„Ezzel nem vagyunk teljes mértékben kibékülve, mivel vannak olyan elemek, amelyek változtak, nincsenek meg például azok a lakosszámra megállapított minimális összegek, amelyek biztosítanák a minimális működési költségeket.
– adott hangot véleményének Tánczos. A szenátor zárásként azt is felelevenítette, hogy tavaly 30 millió lejt kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Hargita Megye Tanácsán keresztül, az év folyamán azonban nem sikerült a teljes összeg lehívása: 6 millió lej visszakerült az állami költségvetésbe. Tánczos ezt nem tartotta egy jó gyakorlatnak, és reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy idén sokkal hatékonyabb lesz az összegek lehívása.
Arra is kitért, hogy míg tavaly csak a megyei kórház részesült támogatásban, idén a megye több egészségügyi intézménye is örülhet.
A sajtótájékoztató második felében Korodi Attila részletesebben beszélt a múlt év végi költségvetés-kiigazításról, kiemelve ennek fontosságát a települések fejlődésében. „Mivel az alapinfrastruktúrák a települések zömében a teljes kiépítettséghez közelítenek, úgy gondolom, hogy a polgármesteri hivatalaink egyre bátrabbak kell legyenek abban, hogy olyan terveket valósítsanak meg, amelyek négy-öt évvel ezelőtt elképzelhetetlenek voltak, és a gazdasági, jóléti kérdéseket előtérbe kell helyezni” – húzta alá a képviselő.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!