
Balázs Katalin és Keresztes Zoltán plébános, a Belső Iránytű szervezőcsapatának tagjai.
Fotó: Barabás Orsolya
Tíz éve született meg a gyergyószentmiklósi Szent István egyházközségben a Belső Iránytű előadás-sorozat ötlete. Azóta kisebb-nagyobb szünetekkel tartottak rendezvényeket, összesen 81 előadáson vehettek részt az érdeklődők. Pénteken este ünnepelni, emlékezni és jövőbe tekinteni hívnak mindenkit a szervezők.
2022. november 23., 22:072022. november 23., 22:07
Czikó László plébános álmodta meg tíz évvel ezelőtt a Belső Iránytű előadás-sorozatot, amit azóta is töretlen érdeklődés övez. Az egy évtized alatt összesen 81 előadás volt a Szent István plébánián, a koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben csak egy-egy programot szerveztek.
„Azt gondolom, hogy egy tízéves rendezvény megérdemli, hogy visszatekintsünk, főként, mert nagyon sok jó előadás volt. Visszanézünk ezekre, hogy fejlődtünk, és ünnepelünk is, mert a 10 év azt mutatja, hogy amit elkezdtek egy évtizede, annak volt értelme” – hangsúlyozta Keresztes Zoltán, a Szent István-templom plébánosa, aki elmondta, hogy a kezdetekről az ötletgazda, Czikó László fog beszélni, aki jelenleg búzásbesenyői plébános.
– részletezte Keresztes Zoltán.
A tervek szerint továbbra is lesz Belső Iránytű, havonta egyszer, de nemcsak egy meghívottal, hanem több érintettel járnak majd körül egy-egy témát beszélgetés keretében – ismertette Balázs Katalin, a jelenlegi szervezőcsapat tagja, aki szerint újranyitásra van szükség a gyergyóiak részéről, mert azt tapasztalják, hogy sokan a járványt követően is bezárkóznak otthonaikba. „Tegyék le a félelmeiket, jöjjenek, töltekezzenek, tanuljanak meg újra remélni, bízni, hogy lehet jobb is” – hangsúlyozta.
A tízéves születésnapi ünnepséget november 25-én, pénteken 19 órától tartják az érdeklődők számának függvényében vagy a Szent István-plébánián vagy pedig a Szent István római katolikus templomban. Az esemény meghívottja Czikó László plébános, a Belső Iránytű megálmodója, Bartos Károly, az egyházközség egykori plébánosa, Keresztes Zoltán plébános, Huszár Csilla és Balázs Katalin, a jelenlegi szervezőcsapat, valamint szeretnék, ha a korábbi előadók közül is minél többen részt vennének.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!