
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az ember-nagyvad együttélésről tartottak pénteken megbeszélést Tusnádfürdőn a WWF-el (Természetvédelmi Világalappal), ahol egy olyan projektet mutattak be, amely az elmúlt időszakban az emberi élet védelmét előtérbe helyezve, óvta a medveállományt – adta hírül Facebook oldalán Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Azt is kiemelte, hogy az üdülővárosban az elmúlt években jelentősen csökkent a medvék jelenléte.
2023. január 20., 21:102023. január 20., 21:10
2023. január 20., 22:122023. január 20., 22:12
Tusnádfürdőn az elmúlt két évben egyetlen barna medvét sem lőttek ki, viszont tizenhatot áthelyeztek – derült ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből. Mint írta,
„Az ember-nagyvad együttélésről beszéltünk pénteken Tusnádfürdőn a WWF-el, a vadász társaság, a megyei környezetvédelmi hatóság, valamint Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakembereivel közösen, ahol egy olyan projektet mutattak be, amely az elmúlt időszakban az emberi élet védelmét előtérbe helyezve, óvta a medveállományt” – adta hírül Tánczos. Hozzátette: a WWF megbízható partner, akkor amikor a nagyvadak kérdése szóba jön. „Székelyföldön rendkívüli intézkedéseket kellett foganatosítsunk az emberi életek védelme érdekében. Tettük ezt úgy, hogy nem kerültük meg a szakemberek véleményét” – jegyezte meg.
Jelenleg egyébként egy olyan, Európában egyedi projekt zajlik Románia medveállományának felmérését illetően, amely végén egy fenntartható vadgazdálkodási stratégiát alakítanak ki – hangzott el.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás