
Méltó helye lesz az értékes gyűjteménynek
Fotó: Szászrégeni polgármesteri hivatal
Erdély utolsó autodidakta tudósának szeretnének emléket állítani Szászrégenben a Kohl István természetrajzi múzeum létrehozásával. A tervek már korábban megvoltak, most sikerült leadni a pályázatot, és már idén szeretnék elkezdeni a munkálatokat.
2025. február 15., 19:092025. február 15., 19:09
Többedik nekifutásra a héten sikerült benyújtania a szászrégeni önkormányzatnak a Kohl István Természetrajzi Múzeum megépítését célzó pályázatot. Ezt a tervet már négy évvel ezelőtt, az első polgármesteri mandátuma idején is fontosnak tartotta Szászrégen magyar polgármestere, Márk Endre.
Gál Előd a szászrégeni polgármester kabinetvezetője a Székelyhonnak elmondta, hogy már 2020-ban elkészült a terv és a kivitelezéshez szüksége pénzügyi kimutatások, de akkor a drágítások után újra kellett készíteni a terv pénzügyi részét. Az viszont sok huzavonával járt, és mire végeztek, lejárt a pályázati kiírási határidő.
Idén indult az új kiírás, ezt meg kellett várni és amint lehetőség volt rá, vagyis február tizedikén be is nyújtották a pályázatot. Mivel ez egy érett tervnek számít és megvan már a kivitelező is,
A Kohl István természetrajzi múzeum megépítése 42 millió lejbe kerül majd, ebből 28 milliót biztosítanak uniós forrásokból, a többit helyi alapból kell előteremteni.
A tervek szerint így nézi ki majd a múzeum
Fotó: Szászrégeni polgármesteri hivatal
Megtudtuk, hogy a múzeummal méltó emléket akarnak állítani mindenki Pista bácsijának, azaz Kohl Istvánnak, és meg akarják őrizni azt a nagy gyűjteményt, amelyet hagyatékként rájuk hagyott.
Külön feladat lesz megtalálni azt a szakembert, azokat a szakembereket, akik segítenek majd átnézni a gyűjteményt, előkészíteni a kiállításokat. A múzeumot a Lucian Blaga Líceum mellé húzzák majd fel, beépítve az iskola volt tanműhelyét is.
A mindenki Pista bácsija
Kohl István ornitológus és muzeológus 1922. július 30-án született Szászrégenben, édesapja szűcs és preparátormester volt. Iskolás korában próbálkozott először madárpreparálással, és az iskolai szertár számára különböző emlőskoponyákat készített. 1937-ben Marosvásárhelyre került, hogy a szűcsmesterséget kitanulja. Inasévei alatt gyakran járta az erdőt és ismerkedett a madarakkal.
A nyári szabadságok idején apjától tanulta a preparálás művészetét. 1946-ban, apja halála után Szászrégenben, a családi műhelyben folytatta a mesterséget, közben madarakat gyűrűzött a Magyar Madártani Intézettől kapott gyűrűkkel. Bejárta Régen környékét, a Görgényi- és Kelemen-havasokat, megfigyeléseket végezve.
Kohl István életében fordulópontot jelent 1951. december 1., amikor a Szászrégeni Pedagógiai Líceumba (később 2-es számú líceum) laboránsként kezd el dolgozni. Ezzel vette kezdetét az a gigászi munka, amelynek eredményeként létrehozta a szászrégeni líceum messze földön híres madár- és emlősgyűjteményét, amelynek része 2330 preparált madár, 3700 részleges madárcsontváz, 167 emlős, 895 emlőskoponya és 9 hüllő.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
szóljon hozzá!