Teljes bevetéssel a száraz utakért

Két hóeke, egy traktor tele útszóró sóval, homokkal és két lapátoló személy: a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal mellékgazdaságának emberei egy kiadós havazás után kerek három óra alatt tudják eltakarítani a város aszfaltozott utcáiról a havat, folytonos havazás mellett ez kétszer annyi időt vesz igénybe.

„Egyelőre az aszfaltozott utakon takarítunk, de majd nagyobb havazásnál és igény esetén mellékutcára is kiszállunk” – fogalmazott Tóth Károly, a mellékgazdaság vezetője. A hóekék és a homokot szóró traktor munkásai már éjszaka megkezdik a munkát a rendőrség előtt, a Márton Áron utcában, a teherforgalmi úton és a Virág, a Bucsin, valamint a Forradalom negyedekben. Az utak csúszásmentesítését só és homok vegyítésével oldják meg Gyergyószentmiklóson.

Az ókori rómaiak nem véletlenül szórták be sóval Karthágó romjait, hogy még fű se nőjön. A téli időszakban a jégtelenítés, csúszásgátlás nálunk egyelőre még javarészt sóval történik. Kétségtelen, hogy a megoldás hasznos és olcsó, ám a környezetre gyakorolt káros hatása is rendkívül erős.

„A hegyeken, erdők között átvezető utak mentén egészen szembetűnő, amint az érzékeny fenyőfélék megsárgultan sorakoznak az út mellett. Az útszóró só hatása ez” – hívják fel a figyelmet a só káros hatására a környezetvédők, és nem véletlenül küzdenek az útszóró só ellen, hiszen nem csupán a fiatal, gyengébb növények, de az idősebb fák is kárát látják. A só ugyanakkor felrágja az állatok talpát, és rendkívül fájdalmas sebeket tud okozni a négylábú kedvenceknek. De ha a természetre gyakorolt negatív hatását a tágabb környezetünkre is kiterjeszthetjük, közismerten tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel „megeszi” az aszfaltot, a betont – hívják fel a figyelmet a szakemberek. A káros hatást fokozza, hogy a kloridok nagyon lassan bomlanak, így az ártalmas befolyás időben kitolódik. Laboratóriumi vizsgálatok szerint 1 gramm konyhasó mínusz Celsius-fokon kb. 7 gramm jeget képes megolvasztani, tehát 138 gramm konyhasót szükséges 1 négyzetméternyi útfelületre szórni. Nem utolsó szempont az sem, hogy mellette szól a viszonylag alacsony ára, viszont korrozív hatása miatt még a korszerűbbnek mondott kalcium- vagy magnézium-klorid is rendkívül károsító hatással van a fémszerkezetekre, díszburkolatokra, útburkolatra.

A legnagyobb gond maga a módszer, ahogyan néhány településen megoldják a csúszásproblémát. Először is a só java részét kint tárolják, szabad ég alatt, az pedig összefagy, és az útra való lapátoláskor nagy buckákban, tömény mennyiségben landol az úttesten, egy 16 tonnás autónyi sót pár kilométer alatt szétszórnak. Gyakorlatilag nálunk ez az egyetlen ismert eljárás. Néhány hargitai településen lapátszámra szórják ki a tömény sót az úttestekre, legjobb esetben vegyítik vagy felcserélik magnézium-kloridra, illetve kalcium-kloridra. Ugyan az utóbbi két megoldás drágább, mint a hagyományos útszóró anyag, de visszafizeti önmagát. Amely településen ezt használják, bizton állítják, hogy a homokkal kétszer annyi munka van, mivel nyáron össze is kell takarítani, továbbá rengeteg por, sár keletkezik utána. Ezekkel a csúszásgátló anyagokkal viszont leginkább fagyásmegelőzést lehet végezni, és annyira hatásosak, hogy a pár centis havat is gond nélkül el lehet takarítani.

Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magnézium-klorid és kalcium-klorid nagyon nehezen alkalmazható ilyen hideg vidéken, mint Gyergyó: ezeket az anyagokat vízzel kell vegyíteni, és –20 fokban ez nem igazán lehetséges – véli Tóth Károly, a mellékgazdaság vezetője.

Nem csupán a környezetvédők, de a nyugat-európai országok is felismerték a só káros hatását, és több országban kizárólag alternatív megoldásokat használnak, mi több, büntetik is a sózást. Só helyett használható homok, sóder, hamu, a természetesen lebomló faforgács vagy a gránitkőzúzalék is – ezeket leginkább a járdákra, magánházak, tömbházak lakói használhatják. Az úttestekre szórható, sómentes, környezetbarát anyagok használatának elterjesztését szorgalmazzák a környezetvédők, ugyanakkor a hegyeken átvezető utakon a legjobb megoldás a szakemberek szerint a hólánc használata, amely jól bevált módszer az alpesi, valamint az észak-európai országokban is.