
Új állomása az életnek, ha két felnőtt ember testvérként egymásra lel
Fotó: Balázs Katalin
„Van még egy testvérem. Harminchárom éves. Megkerestem, most ismerkedünk. Eddig sejtettem, most már biztos: ő is életem része” – így kezdődik a története annak a fiatal hölgynek, aki felkutatta édesapja első gyermekét, az ő testvérét.
2017. március 23., 15:292017. március 23., 15:29
Szülei még nem tudnak a friss találkozásról, ezért kérte, álnéven, Kincsőként beszélhessen esetéről.
„Van egy öcsém, Zoltán, ő 28 éves, és ahogy felnőtté váltunk, egyre jobban kezdtem igényelni a közvetlen kapcsolatot vele. A gyermekkori civakodások után azt éreztem, sok időt kell együtt, jó hangulatban eltöltsünk, legyen közel hozzám. Neki erre kevesebb igénye mutatkozott. Nagyon fájt nekem, de éreztem, ezt nem fogom tudni kierőszakolni” – részletezte Kincső a viszonyát Zoltán testvérével.
És bár elfogadta öccsét olyannak, amilyen, a szeretetigénye megmaradt. Ebből támadt egy érzés.
Egy napon, amikor a szülőkkel ültek egy asztalnál otthon, a családi házban valahogy erre terelődött a beszélgetés. Ekkor mondta ki az édesanya bántottan, frusztráltan: apátoknak van még egy gyermeke. A házasság előtt fogant, tizennyolc éves koráig az apa fizette a gyermektartást, nem tartják a kapcsolatot egymással.
Az anyai kérésnek csak egy ideig tudott engedelmeskedni Kincső. „A tavalyi évben, harminc felé közeledve mély vágy ébredt fel bennem megkeresni a testvért. Év végére tudtam: eljött az ideje, van elegendő kíváncsiságom, és erőm ahhoz, hogy elfogadjam azt is, ha ő nem akar tudomást venni rólam.”
Kincső ki kellett derítse, hol találja azt a férfit, akiről annyit tudott mostanáig, hogy Andrei, 33 éves, és több mint száz kilométerre él tőle. Több módszerhez folyamodott: édesapja testvéréhez fordult, aki nem tudta pontosan, segítsen-e vagy inkább kimaradjon ebből. Végül mégis kiderült, Andrei szakácsként dolgozik. Kincső a vendéglátónak írt levelet, azzal a csellel kérve a szakács elérhetőségét, hogy személyesen szeretné megköszönni a finom ételeket. A válasz is megérkezett: köszönik a visszajelzést, ők továbbítják köszönetét, de ha még van javaslata az ételkínálat színesítésére, írja meg. Kincső tovább nem levelezett, más úton kutatott tovább, amíg megkapta bátyja telefonszámát.
„Egy este rászántam magam, hogy tárcsázom. Féltem, hogy fogok románul beszélni, attól is, mi lesz, ha kilétem hallatára lecsapja a telefont, ha nem akar velem semmilyen kapcsolatot. Felvette a telefont, s ahogy nevemet mondtam, megörvendett. Bevallotta, ő is meg akart keresni többször, csak sosem volt hozzá elég bátorsága” – meséli Kincső a nagy fordulópontot, és ami utána következett: sok-sok telefonbeszélgetés, ismerkedés egy idegen férfival, aki vele egy vérből való.
Találkozót egyeztettek. Andrei élettársával utazott Kincső lakhelyére, és a templom közelében egyeztek találkozót. Honnan ismerték meg egymást? Kincső azt hallotta, egy férfi így szól: „Ea este!”, azaz ő az. És ez a hang neki ismerősen csengett. Azóta tudják, sok közös tulajdonságuk van, és sokat szeretnének még egymás társaságában lenni. Csak úgy, mint akik tegnap még idegenek voltak, mára testvérek lettek.
Kincső Zoltánnak is beszélt a kapcsolatfelvételről, azt is elfogadta, öccsének ez nem annyira fontos, hogy egyelőre részese akarjon lenni. Szüleinek még nem mondta. Nem tudja, milyen sebeket szaggat fel bennük. Elég az számára, hogy Andrei tisztázta a közös apához való viszonyát: tudja, biológiailag tőle származik, édesnek azt nevezi, aki őt felnevelte. De minden beszélgetéskor érdeklődik, jól van-e apa.
Kincső kíváncsi mindenre, ami bátyja életében fontos, tudja, annyira kerülhet közel hozzá, mennyire Andrei ezt igényli. De szívesen álmodozik arról, hogy idén karácsonytól a szokásos rokonlátogatások egy stációval bővülnek, Zoltánnal együtt Andreit is meglátogatják az angyalfiával. Aztán a szülőkkel is közlik valahogyan. Lehet, Kincső esküvőjén, ahová minden közeli hozzátartozót szokás meghívni, a szülők és édestestvérek tehát természetes, hogy ott lesznek.
Újabb célállomást jelentettek szerdán, amelyet a marosvásárhelyi reptérről lehet majd elérni.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
szóljon hozzá!