
Új állomása az életnek, ha két felnőtt ember testvérként egymásra lel
Fotó: Balázs Katalin
„Van még egy testvérem. Harminchárom éves. Megkerestem, most ismerkedünk. Eddig sejtettem, most már biztos: ő is életem része” – így kezdődik a története annak a fiatal hölgynek, aki felkutatta édesapja első gyermekét, az ő testvérét.
2017. március 23., 15:292017. március 23., 15:29
Szülei még nem tudnak a friss találkozásról, ezért kérte, álnéven, Kincsőként beszélhessen esetéről.
„Van egy öcsém, Zoltán, ő 28 éves, és ahogy felnőtté váltunk, egyre jobban kezdtem igényelni a közvetlen kapcsolatot vele. A gyermekkori civakodások után azt éreztem, sok időt kell együtt, jó hangulatban eltöltsünk, legyen közel hozzám. Neki erre kevesebb igénye mutatkozott. Nagyon fájt nekem, de éreztem, ezt nem fogom tudni kierőszakolni” – részletezte Kincső a viszonyát Zoltán testvérével.
És bár elfogadta öccsét olyannak, amilyen, a szeretetigénye megmaradt. Ebből támadt egy érzés.
Egy napon, amikor a szülőkkel ültek egy asztalnál otthon, a családi házban valahogy erre terelődött a beszélgetés. Ekkor mondta ki az édesanya bántottan, frusztráltan: apátoknak van még egy gyermeke. A házasság előtt fogant, tizennyolc éves koráig az apa fizette a gyermektartást, nem tartják a kapcsolatot egymással.
Az anyai kérésnek csak egy ideig tudott engedelmeskedni Kincső. „A tavalyi évben, harminc felé közeledve mély vágy ébredt fel bennem megkeresni a testvért. Év végére tudtam: eljött az ideje, van elegendő kíváncsiságom, és erőm ahhoz, hogy elfogadjam azt is, ha ő nem akar tudomást venni rólam.”
Kincső ki kellett derítse, hol találja azt a férfit, akiről annyit tudott mostanáig, hogy Andrei, 33 éves, és több mint száz kilométerre él tőle. Több módszerhez folyamodott: édesapja testvéréhez fordult, aki nem tudta pontosan, segítsen-e vagy inkább kimaradjon ebből. Végül mégis kiderült, Andrei szakácsként dolgozik. Kincső a vendéglátónak írt levelet, azzal a csellel kérve a szakács elérhetőségét, hogy személyesen szeretné megköszönni a finom ételeket. A válasz is megérkezett: köszönik a visszajelzést, ők továbbítják köszönetét, de ha még van javaslata az ételkínálat színesítésére, írja meg. Kincső tovább nem levelezett, más úton kutatott tovább, amíg megkapta bátyja telefonszámát.
„Egy este rászántam magam, hogy tárcsázom. Féltem, hogy fogok románul beszélni, attól is, mi lesz, ha kilétem hallatára lecsapja a telefont, ha nem akar velem semmilyen kapcsolatot. Felvette a telefont, s ahogy nevemet mondtam, megörvendett. Bevallotta, ő is meg akart keresni többször, csak sosem volt hozzá elég bátorsága” – meséli Kincső a nagy fordulópontot, és ami utána következett: sok-sok telefonbeszélgetés, ismerkedés egy idegen férfival, aki vele egy vérből való.
Találkozót egyeztettek. Andrei élettársával utazott Kincső lakhelyére, és a templom közelében egyeztek találkozót. Honnan ismerték meg egymást? Kincső azt hallotta, egy férfi így szól: „Ea este!”, azaz ő az. És ez a hang neki ismerősen csengett. Azóta tudják, sok közös tulajdonságuk van, és sokat szeretnének még egymás társaságában lenni. Csak úgy, mint akik tegnap még idegenek voltak, mára testvérek lettek.
Kincső Zoltánnak is beszélt a kapcsolatfelvételről, azt is elfogadta, öccsének ez nem annyira fontos, hogy egyelőre részese akarjon lenni. Szüleinek még nem mondta. Nem tudja, milyen sebeket szaggat fel bennük. Elég az számára, hogy Andrei tisztázta a közös apához való viszonyát: tudja, biológiailag tőle származik, édesnek azt nevezi, aki őt felnevelte. De minden beszélgetéskor érdeklődik, jól van-e apa.
Kincső kíváncsi mindenre, ami bátyja életében fontos, tudja, annyira kerülhet közel hozzá, mennyire Andrei ezt igényli. De szívesen álmodozik arról, hogy idén karácsonytól a szokásos rokonlátogatások egy stációval bővülnek, Zoltánnal együtt Andreit is meglátogatják az angyalfiával. Aztán a szülőkkel is közlik valahogyan. Lehet, Kincső esküvőjén, ahová minden közeli hozzátartozót szokás meghívni, a szülők és édestestvérek tehát természetes, hogy ott lesznek.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.
A romániai polgárok elsősorban a jövedelmek növekedését, új munkahelyek teremtését és az ukrajnai háború befejezését várják 2026-tól – derül ki az INSCOP Research barométer típusú közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
A CNSLR Frăția szakszervezeti szövetség szerint a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető sürgősségi kormányrendelet sérti a munkavállalók jogait, ezért arra kérte az ombudsmant, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség Adriana Georgescut, a PNL bukaresti I. kerületi szervezetének tagját. Őrizetbe került feltételezett bűntársa is, aki a gyanú szerint tábornoknak adta ki magát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint nincs vita a kormánykoalíción belül a közigazgatási reformról, amelyet azonnal elfogadtatnak, amint lezárul a gazdaságélénkítő csomag megvitatása – nyilatkozta a tárcavezető szerdán Odobești-ben.
Mit tehetünk, amikor a táblagép és a telefon lesz a gyerekünk legjobb barátja? Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a digitális világ és a valódi gyerekkor között? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Vida Ágnes pszichológus székelyföldi előadókörútján.
A bukaresti ítélőtábla szerdán elrendelte, hogy államelnöki hivatal fizessen ki több mint 754 ezer lejt Traian Băsescu volt államfőnek az elmaradt elnöki járandóság címén arra az időszakra, amikor a juttatás folyósítását felfüggesztették.
Románia euróövezeti csatlakozása addig nem kerülhet napirendre, amíg az ország nem csökkenti tartósan a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán Berlinben.
szóljon hozzá!