
Az erdő nemcsak a fakitermelésre jó, hanem közösségi tér is. Konferencia az erdőről
Fotó: Sándor Csilla
Erdőkultúra, erdőpedagógia címmel tartottak térségi szakmai fórumot pénteken a csíkszeredai megyeháza márványtermében a Csíki Magánjavak, valamint Hargita Megye Tanácsa szervezésében.
2017. december 17., 20:002017. december 17., 20:00
2017. december 17., 20:002017. december 17., 20:00
A vitaindító rendezvényen olyan szakemberek vettek részt, akik valamilyen formában „erdőközeli” tevékenységeket folytatnak, például közbirtokosságok képviselői, erdei iskolák működtetői, vagy akár a turizmusban, a hegyimentésben, esetleg a környezettudatos nevelésben jártas szakemberek.
A konferencia megnyitóján, miután Biró Albin a szervező Csíki Magánjavak részéről ismertette a programot, felszólalt Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Szövetség vezetője, aki szerint megérett a hangulat egy ilyen kezdeményezésre, hogy különböző területen tevékenykedő szakemberek közös asztalhoz üljenek. Ezt követően a Csíki Magánjavak első kiadványát Hagyomány és küldetés címmel annak szerkesztője, Biró Z. Zoltán ismertette. Mint elmondta, a könyvben többek között szemelvényeket lehet olvasni a Csíki Magánjavak történetéből, amelyekkel a Csíki Hírlap hasábjain is találkozhatott az olvasó. A könyvbemutató után hárman tartottak rövid előadást vitaindítóként. Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke számolt be az intézményük által indított vagy támogatott programjaikról, azokról, amelyek az erdőhöz kapcsolódnak. Kiemelte a hatékony erdőgazdálkodásról szóló Robinwood Plus európai uniós projektet, amelyet a korábbi években bonyolítottak le, illetve arról is beszélt, hogy
Biró Z. Zoltán Erdőkultúra? Kihívás és/vagy lehetőség? címmel többek között azt taglalta, hogy megváltozott az erdőhöz való viszonyulásunk az idők során. Ma már az erdő természeti, kulturális és gazdasági tér is. „Kérdés, hogy az erdő mindannyiunké? Az erdő többek között olyan összetett természeti érték, amely a biodiverzitás hordozója, a vízháztartás fontos szabályzója, éghajlat-alakító tényező, gazdasági érték, munkalehetőség, táplálékforrás, oktatási és tanulási hely, gyógytényező, turisztikai célpont, rekreációs hely” – sorolta. Szerinte
Merthogy az erdő közügy és közösségi érték, amely közvetett vagy közvetlen módon a mindannyiunké. A vitafórum során a későbbiekben erre Rafain Zoltán, a Csíki Magánjavak igazgatótanácsának tagja úgy reagált, hogy
amelynek egy részét ma az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva) bitorolja. Nagy Benedek történész pedig arról beszélt, hogy a Csíki Magánjavak ügyét a nemzetközi igazságügyi szervek elé kell tárni, ennek anyagi fedezetéhez pedig gyűjteni kellene. Arra utalt, hogy
jogerősen elvesztették ugyanis az e célból indított pereket.
Sárosi-Blága Ágnes csíkszeredai szociológus az erdőpedagógia fogalmát határozta meg előadásában, mint mondta, az erdőpedagógia olyan tevékenység, amelyben az erdő a nevelés helyszíne. Ide tartoznak többek között az erdei iskolák, a tanösvények, környezeti nevelés.
A vitaindító rövid előadásokat követően többen is felszólaltak a résztvevő szakemberek közül. Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke az erdőpedagógia tematikához kapcsolódóan a környezeti nevelésről szóló programjukat ismertette, hasonlóan a Kalibás-kői erdei iskolát működtető Ferencz Leventéhez, aki szintén tevékenységükről számolt be. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a hatóságok táborként kezelik programjaikat, holott elsősorban erdei iskolaként tevékenykednek. Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő-közszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy mennyire
„Az erdőbe csak a lábnyomaidat vidd el, és az emlékeidet hozd el” – idézte egyik tanításukat a hegyimentő. Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke pedig azokról a nagyszabású terveikről számolt be, amely egy komplex erdeinevelési-központ létesítéséről szól, ez magában foglalna többek között sátortábort, vendéglátó egységeket, valamint összekapcsolt és összehangolt tanösvényeket.
A kerekasztal beszélgetés végén Biró Albin összegezte a fórum lényegét, kiemelve, hogy legnagyobb haszna ennek a konferenciának az volt, hogy a különböző szakterületek képviselői kapcsolatokat alakíthattak ki egymással, elkezdődött egyfajta kommunikáció a témában, amelyre a Csíki Magánjavak is nyitott.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!