
Az erdő nemcsak a fakitermelésre jó, hanem közösségi tér is. Konferencia az erdőről
Fotó: Sándor Csilla
Erdőkultúra, erdőpedagógia címmel tartottak térségi szakmai fórumot pénteken a csíkszeredai megyeháza márványtermében a Csíki Magánjavak, valamint Hargita Megye Tanácsa szervezésében.
2017. december 17., 20:002017. december 17., 20:00
2017. december 17., 20:002017. december 17., 20:00
A vitaindító rendezvényen olyan szakemberek vettek részt, akik valamilyen formában „erdőközeli” tevékenységeket folytatnak, például közbirtokosságok képviselői, erdei iskolák működtetői, vagy akár a turizmusban, a hegyimentésben, esetleg a környezettudatos nevelésben jártas szakemberek.
A konferencia megnyitóján, miután Biró Albin a szervező Csíki Magánjavak részéről ismertette a programot, felszólalt Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Szövetség vezetője, aki szerint megérett a hangulat egy ilyen kezdeményezésre, hogy különböző területen tevékenykedő szakemberek közös asztalhoz üljenek. Ezt követően a Csíki Magánjavak első kiadványát Hagyomány és küldetés címmel annak szerkesztője, Biró Z. Zoltán ismertette. Mint elmondta, a könyvben többek között szemelvényeket lehet olvasni a Csíki Magánjavak történetéből, amelyekkel a Csíki Hírlap hasábjain is találkozhatott az olvasó. A könyvbemutató után hárman tartottak rövid előadást vitaindítóként. Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke számolt be az intézményük által indított vagy támogatott programjaikról, azokról, amelyek az erdőhöz kapcsolódnak. Kiemelte a hatékony erdőgazdálkodásról szóló Robinwood Plus európai uniós projektet, amelyet a korábbi években bonyolítottak le, illetve arról is beszélt, hogy
Biró Z. Zoltán Erdőkultúra? Kihívás és/vagy lehetőség? címmel többek között azt taglalta, hogy megváltozott az erdőhöz való viszonyulásunk az idők során. Ma már az erdő természeti, kulturális és gazdasági tér is. „Kérdés, hogy az erdő mindannyiunké? Az erdő többek között olyan összetett természeti érték, amely a biodiverzitás hordozója, a vízháztartás fontos szabályzója, éghajlat-alakító tényező, gazdasági érték, munkalehetőség, táplálékforrás, oktatási és tanulási hely, gyógytényező, turisztikai célpont, rekreációs hely” – sorolta. Szerinte
Merthogy az erdő közügy és közösségi érték, amely közvetett vagy közvetlen módon a mindannyiunké. A vitafórum során a későbbiekben erre Rafain Zoltán, a Csíki Magánjavak igazgatótanácsának tagja úgy reagált, hogy
amelynek egy részét ma az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva) bitorolja. Nagy Benedek történész pedig arról beszélt, hogy a Csíki Magánjavak ügyét a nemzetközi igazságügyi szervek elé kell tárni, ennek anyagi fedezetéhez pedig gyűjteni kellene. Arra utalt, hogy
jogerősen elvesztették ugyanis az e célból indított pereket.
Sárosi-Blága Ágnes csíkszeredai szociológus az erdőpedagógia fogalmát határozta meg előadásában, mint mondta, az erdőpedagógia olyan tevékenység, amelyben az erdő a nevelés helyszíne. Ide tartoznak többek között az erdei iskolák, a tanösvények, környezeti nevelés.
A vitaindító rövid előadásokat követően többen is felszólaltak a résztvevő szakemberek közül. Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke az erdőpedagógia tematikához kapcsolódóan a környezeti nevelésről szóló programjukat ismertette, hasonlóan a Kalibás-kői erdei iskolát működtető Ferencz Leventéhez, aki szintén tevékenységükről számolt be. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a hatóságok táborként kezelik programjaikat, holott elsősorban erdei iskolaként tevékenykednek. Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő-közszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy mennyire
„Az erdőbe csak a lábnyomaidat vidd el, és az emlékeidet hozd el” – idézte egyik tanításukat a hegyimentő. Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke pedig azokról a nagyszabású terveikről számolt be, amely egy komplex erdeinevelési-központ létesítéséről szól, ez magában foglalna többek között sátortábort, vendéglátó egységeket, valamint összekapcsolt és összehangolt tanösvényeket.
A kerekasztal beszélgetés végén Biró Albin összegezte a fórum lényegét, kiemelve, hogy legnagyobb haszna ennek a konferenciának az volt, hogy a különböző szakterületek képviselői kapcsolatokat alakíthattak ki egymással, elkezdődött egyfajta kommunikáció a témában, amelyre a Csíki Magánjavak is nyitott.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!