Hirdetés
Hirdetés

Tanítás az erdőről: csak a lábnyomaidat vidd el, és az emlékeidet hozd el

Az erdő nemcsak a fakitermelésre jó, hanem közösségi tér is. Konferencia az erdőről •  Fotó: Sándor Csilla

Az erdő nemcsak a fakitermelésre jó, hanem közösségi tér is. Konferencia az erdőről

Fotó: Sándor Csilla

Erdőkultúra, erdőpedagógia címmel tartottak térségi szakmai fórumot pénteken a csíkszeredai megyeháza márványtermében a Csíki Magánjavak, valamint Hargita Megye Tanácsa szervezésében.

Barabás Hajnal

2017. december 17., 20:002017. december 17., 20:00

A vitaindító rendezvényen olyan szakemberek vettek részt, akik valamilyen formában „erdőközeli” tevékenységeket folytatnak, például közbirtokosságok képviselői, erdei iskolák működtetői, vagy akár a turizmusban, a hegyimentésben, esetleg a környezettudatos nevelésben jártas szakemberek.

Hirdetés

A konferencia megnyitóján, miután Biró Albin a szervező Csíki Magánjavak részéről ismertette a programot, felszólalt Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Szövetség vezetője, aki szerint megérett a hangulat egy ilyen kezdeményezésre, hogy különböző területen tevékenykedő szakemberek közös asztalhoz üljenek. Ezt követően a Csíki Magánjavak első kiadványát Hagyomány és küldetés címmel annak szerkesztője, Biró Z. Zoltán ismertette. Mint elmondta, a könyvben többek között szemelvényeket lehet olvasni a Csíki Magánjavak történetéből, amelyekkel a Csíki Hírlap hasábjain is találkozhatott az olvasó. A könyvbemutató után hárman tartottak rövid előadást vitaindítóként. Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke számolt be az intézményük által indított vagy támogatott programjaikról, azokról, amelyek az erdőhöz kapcsolódnak. Kiemelte a hatékony erdőgazdálkodásról szóló Robinwood Plus európai uniós projektet, amelyet a korábbi években bonyolítottak le, illetve arról is beszélt, hogy

céljuk népszerűsíteni a fával való építkezést, hogy inkább helyben dolgozzák fel és értékesítsék a fát.

Biró Z. Zoltán Erdőkultúra? Kihívás és/vagy lehetőség? címmel többek között azt taglalta, hogy megváltozott az erdőhöz való viszonyulásunk az idők során. Ma már az erdő természeti, kulturális és gazdasági tér is. „Kérdés, hogy az erdő mindannyiunké? Az erdő többek között olyan összetett természeti érték, amely a biodiverzitás hordozója, a vízháztartás fontos szabályzója, éghajlat-alakító tényező, gazdasági érték, munkalehetőség, táplálékforrás, oktatási és tanulási hely, gyógytényező, turisztikai célpont, rekreációs hely” – sorolta. Szerinte

az erdő erőforrás is, és olyanná válik, amilyenné a közösség teszi.

Merthogy az erdő közügy és közösségi érték, amely közvetett vagy közvetlen módon a mindannyiunké. A vitafórum során a későbbiekben erre Rafain Zoltán, a Csíki Magánjavak igazgatótanácsának tagja úgy reagált, hogy

az erdő nem mindenkié, hanem a tulajdonosáé. A Csíki Magánjavak pedig harcol a vagyonáért,

amelynek egy részét ma az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva) bitorolja. Nagy Benedek történész pedig arról beszélt, hogy a Csíki Magánjavak ügyét a nemzetközi igazságügyi szervek elé kell tárni, ennek anyagi fedezetéhez pedig gyűjteni kellene. Arra utalt, hogy

nem tudták visszaszerezni az egykori Csíki Magánjavak államosított erdőit, vagyonát,

jogerősen elvesztették ugyanis az e célból indított pereket.

Sárosi-Blága Ágnes csíkszeredai szociológus az erdőpedagógia fogalmát határozta meg előadásában, mint mondta, az erdőpedagógia olyan tevékenység, amelyben az erdő a nevelés helyszíne. Ide tartoznak többek között az erdei iskolák, a tanösvények, környezeti nevelés.

A vitaindító rövid előadásokat követően többen is felszólaltak a résztvevő szakemberek közül. Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke az erdőpedagógia tematikához kapcsolódóan a környezeti nevelésről szóló programjukat ismertette, hasonlóan a Kalibás-kői erdei iskolát működtető Ferencz Leventéhez, aki szintén tevékenységükről számolt be. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a hatóságok táborként kezelik programjaikat, holott elsősorban erdei iskolaként tevékenykednek. Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő-közszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy mennyire

fontos a természetvédelemre való nevelés, hogy a gyermekek megtanulják, hogyan viselkedjenek az erdőben.

„Az erdőbe csak a lábnyomaidat vidd el, és az emlékeidet hozd el” – idézte egyik tanításukat a hegyimentő. Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke pedig azokról a nagyszabású terveikről számolt be, amely egy komplex erdeinevelési-központ létesítéséről szól, ez magában foglalna többek között sátortábort, vendéglátó egységeket, valamint összekapcsolt és összehangolt tanösvényeket.

A kerekasztal beszélgetés végén Biró Albin összegezte a fórum lényegét, kiemelve, hogy legnagyobb haszna ennek a konferenciának az volt, hogy a különböző szakterületek képviselői kapcsolatokat alakíthattak ki egymással, elkezdődött egyfajta kommunikáció a témában, amelyre a Csíki Magánjavak is nyitott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 17., kedd

Szijjártó Péter: mondjanak véleményt a nemzet jövőjéről

Sok százezer határon túli magyar állampolgár levélben adhatja le szavazatát az április 12-i magyar országgyűlési választásokra. „Éljenek a lehetőséggel” – erre biztat minden érintettet Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter: mondjanak véleményt a nemzet jövőjéről
Hirdetés
2026. március 17., kedd

Bővült a villanyhálózat Székelyudvarhelyen, de még van igény hasonló fejlesztésre

Három utcában bővült a villanyhálózat Székelyudvarhelyen, másik két zónában pedig készülnek a tervek egy hasonló fejlesztésre. Az igény ennél jóval nagyobb, de sok helyszínen a magántulajdonban lévő utcarészek lehetetlenítik el a munkát.

Bővült a villanyhálózat Székelyudvarhelyen, de még van igény hasonló fejlesztésre
2026. március 17., kedd

Csíkszereda volt az ország leghidegebb lakott települése kedden hajnalban

Bár az elmúlt hetekben egyre inkább tavasziasra fordult az időjárás, a fagyok még nem értek véget. Kedden hajnalban Székelyföld teljes területén fagypont alá süllyedt a hőmérők higanyszála.

Csíkszereda volt az ország leghidegebb lakott települése kedden hajnalban
2026. március 17., kedd

F-16-osokat riasztottak: dróndarabok hullottak le a román határnál

Újabb dróntámadásokat intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra ellen Oroszország keddre virradóra, a Tulcea megyei Plauru térségében lehulló dróndarabokat észleltek.

F-16-osokat riasztottak: dróndarabok hullottak le a román határnál
Hirdetés
2026. március 17., kedd

Az egyik legfontosabb bizottságban vitáznak kedden a költségvetésről

A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságaiban folytatódik kedden a 2026-os állami költségvetés tervezetének vitája.

Az egyik legfontosabb bizottságban vitáznak kedden a költségvetésről
2026. március 17., kedd

Ahol nem bojkottálják, ott matekből próbavizsgáznak a nyolcadikosok

A nyolcadikosok próba-képességvizsgájának második napján, kedden matematikából mérik fel a tanulók tudását.

Ahol nem bojkottálják, ott matekből próbavizsgáznak a nyolcadikosok
2026. március 16., hétfő

Felszámolják az önkényesen elfoglalt „magánparkolókat” Gyergyószentmiklóson

Gyergyószentmiklós mindegyik lakónegyedében jellemző, hogy a lakók közterületeket foglalnak el, és azokat saját parkolóhelyként használják. A helyi rendőrség most akciót indít ennek megszüntetésére.

Felszámolják az önkényesen elfoglalt „magánparkolókat” Gyergyószentmiklóson
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett
2026. március 16., hétfő

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Kiközölte a Rákóczi Szövetség a Szülőföldön Magyarul Program idei támogatásigénylési időszakát.

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást
2026. március 16., hétfő

Összeszólalkoztak, majd az ittas vendég 10 ezer lejes kárt okozott

Összeveszett a vendéglátóegység üzemeltetőjével, majd több mint 10 ezer lej értében rongált meg javakat egy férfi Salamás községben szombaton, akit azóta őrizetbe vettek a hatóságok – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Összeszólalkoztak, majd az ittas vendég 10 ezer lejes kárt okozott
Hirdetés