Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:23

Ideiglenes megoldásokkal kezelik az Orbán Balázs utcai kátyúproblémát Székelyudvarhelyen

11:16

Nagyon nem akaródzik elfogadni a különleges nyugdíjak csökkentését

11:03

Megvan a legfrissebb nettó átlagfizetés szintje – mire elég ez?

10:43

Saját kocsija hátsó kerekei alá szorulva halt meg egy nő

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Tanítás az erdőről: csak a lábnyomaidat vidd el, és az emlékeidet hozd el

Az erdő nemcsak a fakitermelésre jó, hanem közösségi tér is. Konferencia az erdőről

Fotó: Sándor Csilla

Erdőkultúra, erdőpedagógia címmel tartottak térségi szakmai fórumot pénteken a csíkszeredai megyeháza márványtermében a Csíki Magánjavak, valamint Hargita Megye Tanácsa szervezésében.

Barabás Hajnal

2017. december 17., 20:002017. december 17., 20:00

A vitaindító rendezvényen olyan szakemberek vettek részt, akik valamilyen formában „erdőközeli” tevékenységeket folytatnak, például közbirtokosságok képviselői, erdei iskolák működtetői, vagy akár a turizmusban, a hegyimentésben, esetleg a környezettudatos nevelésben jártas szakemberek.

A konferencia megnyitóján, miután Biró Albin a szervező Csíki Magánjavak részéről ismertette a programot, felszólalt Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Szövetség vezetője, aki szerint megérett a hangulat egy ilyen kezdeményezésre, hogy különböző területen tevékenykedő szakemberek közös asztalhoz üljenek. Ezt követően a Csíki Magánjavak első kiadványát Hagyomány és küldetés címmel annak szerkesztője, Biró Z. Zoltán ismertette. Mint elmondta, a könyvben többek között szemelvényeket lehet olvasni a Csíki Magánjavak történetéből, amelyekkel a Csíki Hírlap hasábjain is találkozhatott az olvasó. A könyvbemutató után hárman tartottak rövid előadást vitaindítóként. Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke számolt be az intézményük által indított vagy támogatott programjaikról, azokról, amelyek az erdőhöz kapcsolódnak. Kiemelte a hatékony erdőgazdálkodásról szóló Robinwood Plus európai uniós projektet, amelyet a korábbi években bonyolítottak le, illetve arról is beszélt, hogy

céljuk népszerűsíteni a fával való építkezést, hogy inkább helyben dolgozzák fel és értékesítsék a fát.

Biró Z. Zoltán Erdőkultúra? Kihívás és/vagy lehetőség? címmel többek között azt taglalta, hogy megváltozott az erdőhöz való viszonyulásunk az idők során. Ma már az erdő természeti, kulturális és gazdasági tér is. „Kérdés, hogy az erdő mindannyiunké? Az erdő többek között olyan összetett természeti érték, amely a biodiverzitás hordozója, a vízháztartás fontos szabályzója, éghajlat-alakító tényező, gazdasági érték, munkalehetőség, táplálékforrás, oktatási és tanulási hely, gyógytényező, turisztikai célpont, rekreációs hely” – sorolta. Szerinte

az erdő erőforrás is, és olyanná válik, amilyenné a közösség teszi.

Merthogy az erdő közügy és közösségi érték, amely közvetett vagy közvetlen módon a mindannyiunké. A vitafórum során a későbbiekben erre Rafain Zoltán, a Csíki Magánjavak igazgatótanácsának tagja úgy reagált, hogy

az erdő nem mindenkié, hanem a tulajdonosáé. A Csíki Magánjavak pedig harcol a vagyonáért,

amelynek egy részét ma az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva) bitorolja. Nagy Benedek történész pedig arról beszélt, hogy a Csíki Magánjavak ügyét a nemzetközi igazságügyi szervek elé kell tárni, ennek anyagi fedezetéhez pedig gyűjteni kellene. Arra utalt, hogy

nem tudták visszaszerezni az egykori Csíki Magánjavak államosított erdőit, vagyonát,

jogerősen elvesztették ugyanis az e célból indított pereket.

Sárosi-Blága Ágnes csíkszeredai szociológus az erdőpedagógia fogalmát határozta meg előadásában, mint mondta, az erdőpedagógia olyan tevékenység, amelyben az erdő a nevelés helyszíne. Ide tartoznak többek között az erdei iskolák, a tanösvények, környezeti nevelés.

A vitaindító rövid előadásokat követően többen is felszólaltak a résztvevő szakemberek közül. Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke az erdőpedagógia tematikához kapcsolódóan a környezeti nevelésről szóló programjukat ismertette, hasonlóan a Kalibás-kői erdei iskolát működtető Ferencz Leventéhez, aki szintén tevékenységükről számolt be. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a hatóságok táborként kezelik programjaikat, holott elsősorban erdei iskolaként tevékenykednek. Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő-közszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy mennyire

fontos a természetvédelemre való nevelés, hogy a gyermekek megtanulják, hogyan viselkedjenek az erdőben.

„Az erdőbe csak a lábnyomaidat vidd el, és az emlékeidet hozd el” – idézte egyik tanításukat a hegyimentő. Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke pedig azokról a nagyszabású terveikről számolt be, amely egy komplex erdeinevelési-központ létesítéséről szól, ez magában foglalna többek között sátortábort, vendéglátó egységeket, valamint összekapcsolt és összehangolt tanösvényeket.

A kerekasztal beszélgetés végén Biró Albin összegezte a fórum lényegét, kiemelve, hogy legnagyobb haszna ennek a konferenciának az volt, hogy a különböző szakterületek képviselői kapcsolatokat alakíthattak ki egymással, elkezdődött egyfajta kommunikáció a témában, amelyre a Csíki Magánjavak is nyitott.