
Az erdő nemcsak a fakitermelésre jó, hanem közösségi tér is. Konferencia az erdőről
Fotó: Sándor Csilla
Erdőkultúra, erdőpedagógia címmel tartottak térségi szakmai fórumot pénteken a csíkszeredai megyeháza márványtermében a Csíki Magánjavak, valamint Hargita Megye Tanácsa szervezésében.
2017. december 17., 20:002017. december 17., 20:00
A vitaindító rendezvényen olyan szakemberek vettek részt, akik valamilyen formában „erdőközeli” tevékenységeket folytatnak, például közbirtokosságok képviselői, erdei iskolák működtetői, vagy akár a turizmusban, a hegyimentésben, esetleg a környezettudatos nevelésben jártas szakemberek.
A konferencia megnyitóján, miután Biró Albin a szervező Csíki Magánjavak részéről ismertette a programot, felszólalt Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Szövetség vezetője, aki szerint megérett a hangulat egy ilyen kezdeményezésre, hogy különböző területen tevékenykedő szakemberek közös asztalhoz üljenek. Ezt követően a Csíki Magánjavak első kiadványát Hagyomány és küldetés címmel annak szerkesztője, Biró Z. Zoltán ismertette. Mint elmondta, a könyvben többek között szemelvényeket lehet olvasni a Csíki Magánjavak történetéből, amelyekkel a Csíki Hírlap hasábjain is találkozhatott az olvasó. A könyvbemutató után hárman tartottak rövid előadást vitaindítóként. Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke számolt be az intézményük által indított vagy támogatott programjaikról, azokról, amelyek az erdőhöz kapcsolódnak. Kiemelte a hatékony erdőgazdálkodásról szóló Robinwood Plus európai uniós projektet, amelyet a korábbi években bonyolítottak le, illetve arról is beszélt, hogy
Biró Z. Zoltán Erdőkultúra? Kihívás és/vagy lehetőség? címmel többek között azt taglalta, hogy megváltozott az erdőhöz való viszonyulásunk az idők során. Ma már az erdő természeti, kulturális és gazdasági tér is. „Kérdés, hogy az erdő mindannyiunké? Az erdő többek között olyan összetett természeti érték, amely a biodiverzitás hordozója, a vízháztartás fontos szabályzója, éghajlat-alakító tényező, gazdasági érték, munkalehetőség, táplálékforrás, oktatási és tanulási hely, gyógytényező, turisztikai célpont, rekreációs hely” – sorolta. Szerinte
Merthogy az erdő közügy és közösségi érték, amely közvetett vagy közvetlen módon a mindannyiunké. A vitafórum során a későbbiekben erre Rafain Zoltán, a Csíki Magánjavak igazgatótanácsának tagja úgy reagált, hogy
amelynek egy részét ma az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva) bitorolja. Nagy Benedek történész pedig arról beszélt, hogy a Csíki Magánjavak ügyét a nemzetközi igazságügyi szervek elé kell tárni, ennek anyagi fedezetéhez pedig gyűjteni kellene. Arra utalt, hogy
jogerősen elvesztették ugyanis az e célból indított pereket.
Sárosi-Blága Ágnes csíkszeredai szociológus az erdőpedagógia fogalmát határozta meg előadásában, mint mondta, az erdőpedagógia olyan tevékenység, amelyben az erdő a nevelés helyszíne. Ide tartoznak többek között az erdei iskolák, a tanösvények, környezeti nevelés.
A vitaindító rövid előadásokat követően többen is felszólaltak a résztvevő szakemberek közül. Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke az erdőpedagógia tematikához kapcsolódóan a környezeti nevelésről szóló programjukat ismertette, hasonlóan a Kalibás-kői erdei iskolát működtető Ferencz Leventéhez, aki szintén tevékenységükről számolt be. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a hatóságok táborként kezelik programjaikat, holott elsősorban erdei iskolaként tevékenykednek. Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő-közszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy mennyire
„Az erdőbe csak a lábnyomaidat vidd el, és az emlékeidet hozd el” – idézte egyik tanításukat a hegyimentő. Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke pedig azokról a nagyszabású terveikről számolt be, amely egy komplex erdeinevelési-központ létesítéséről szól, ez magában foglalna többek között sátortábort, vendéglátó egységeket, valamint összekapcsolt és összehangolt tanösvényeket.
A kerekasztal beszélgetés végén Biró Albin összegezte a fórum lényegét, kiemelve, hogy legnagyobb haszna ennek a konferenciának az volt, hogy a különböző szakterületek képviselői kapcsolatokat alakíthattak ki egymással, elkezdődött egyfajta kommunikáció a témában, amelyre a Csíki Magánjavak is nyitott.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!