
Kézdivásárhelyen lelnek otthonra az állami gondozásban lévő gyermekek. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Barót helyett Kézdivásárhelyen építik meg azt a két családi típusú házat, ahol otthonra találnak a jelenleg oltszemi központban lakó, állami gondozásban lévő gyermekek. Baróton korábban több mint ezerhatszáz szülő kérte petícióban, hogy a házakat ne a településükön építsék fel.
2019. június 03., 09:112019. június 03., 09:11
A családi házakat ellenző baróti szülők azzal érveltek, hogy a helyi általános iskolában nincs elég tanterem, kicsi az udvar, és a pedagógusok sincsenek szakmailag felkészülve arra, hogy az Oltszemről érkező, sajátos nevelési igényű gyermekeket be tudják fogadni.
Másik oldalon viszont az van, hogy egy európai uniós követelmény értelmében legkésőbb 2020 végéig kötelezően fel kell számolni a régi, nagyméretű gyermekotthonokat, így az oltszemit is.
A gyermekek elhelyezésére Kovászna megyében három új családi típusú házat építenek, egyet az eredeti tervnek megfelelően Bodzafordulón, kettőt most már Barót helyett Kézdivásárhelyen. Ugyanakkor az átadás határidejét meghosszabbítják 2020. június végéig – tájékoztatott Vass Mária, a Kovászna megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.

Több mint ezerhatszáz aláírás gyűlt össze Baróton, hogy ne építsék meg a városban a két családi típusú házat, ahová a felszámolás alatt lévő oltszemi gyermekotthon kiskorúi költöznének. Van, aki betelepítést említett, de olyan is, aki pozitív példával nyugtatott. Szavaztak a projektről.
A Kovászna megyei önkormányzat a baróti szülők tiltakozása, a társadalmi béke megőrzése miatt módosította a terveket, és arra törekednek, hogy a szülők által jelzett hiányosságokat orvosolják, ám
– mondta a sajtónak Henning László, a megyei önkormányzat alelnöke.
A baróti szülők közleményben úgy fogalmaznak, hogy a megyei önkormányzat és a gyerekvédelmi igazgatóság „bölcsességről tett bizonyságot”, amikor módosították a szerződést. Leszögezik, bíznak abban, hogy „idővel Barót is képes lesz méltó módon részt vállalni a megye szociális feladataiból anélkül, hogy azt elviselhetetlen tehertételként élné meg”.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!