Szili Katalin és Vincze Lóránt: a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell

Problémának nevezte, hogy ezeknek a szabályoknak a betartása nem kikényszeríthető, azaz

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint gondot jelent az is, az EU csak és kizárólag addig foglalkozik a nemzeti kisebbségek kérdéskörével, amíg egy ország csatlakozik hozzá, az integrációt követően azonban már nem.

Szili Katalin szerint az őshonos nemzeti kisebbségek számára megoldást az jelentene, ha az Európa Tanács által elfogadott szabályokat az EU köteles volna beemelni a saját jogrendjébe.

Arról is beszélt: az EU-ban több jó polgári kezdeményezés is született a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.

Ezek közé tartozik a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyet mintegy 1,2 millió európai állampolgár támogatott hét uniós országból, azonban az Európai Bizottság nem támogatta – mondta.

– tette hozzá Szili Katalin. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint

„Ezek ellen sem Brüsszel, sem Strasbourg nem szólal fel” – hangsúlyozta.

Szili Katalin úgy véli, hogy kettős mérce tapasztalható az Európai Unióban, mivel sokkal több szó esik a bevándorló közösségekről, mint az őshonos nemzeti kisebbségekről, miközben az utóbbiak sorába több mint 50 millió ember tartozik az Európai Unió területén.

– hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke elmondta, hogy

Az Európa Tanács kezdi lassan elveszíteni azt a korábbi eltökéltségét, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozzon – hangsúlyozta Vincze Loránt.

Hozzátette: akadnak azért pozitív példaként szolgáló európai uniós tagországok is a nemzeti kisebbségek tekintetében, ezek közé tartozik Olaszország, Szlovénia és Németország is, ezekben érvényesül a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája, azonban negatív fejleményként értékelhető például az EU-tag Észtország és Lettország, valamint az Európai Unió társult országává vált Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája – mondta.

– fogalmazott az EP-képviselő, aki célként jelölte meg egy átfogó európai kisebbségi keretszabályozás elfogadását, amely biztosítaná, hogy az Európai Unióban legyenek kisebbségvédelmi normák, amelyek ellenőrizhetőek.