Szentegyházi fafaragók munkáját dicséri a brit főváros, London második kerületében nemrég felállított székely kapu. A március közepén felavatott – háromezer euróért készített – kaput az Angliai Magyar Református Egyház rendelte.
2011. március 22., 13:022011. március 22., 13:02
2011. március 22., 19:082011. március 22., 19:08
Márton Vilmos saját székely kapuja előtt
Meglepetésként érte a fél évvel ezelőtti, Londonból érkező megkeresés a szentegyházi Márton Vilmost és Kovács-Márton Zoltánt, amikor az Angliai Magyar Református Egyház képviselői egy székely kapu kifaragásával bízták meg.
„Mondhatni az internetnek köszönhető ez a megkeresés, ugyanis a vejem, Zoltán nemrég üzemelte be a honlapunkat, amelyre feltettük néhány munkánk fényképét. Ezt látták meg a londoni magyarok, akik házhoz jöttek és leadták a rendelésüket” – meséli a fél esztendővel ezelőtt történteket Márton Vilmos fafaragó, aki immár harminc esztendeje dolgozik asztalosként.
„Erre vagyunk a legbüszkébbek”
„Eddig is készítettünk székely kapukat, ám a legbüszkébbek mégis a londonira vagyunk. Meg hát az az igazság, hogy ez az első munkánk, amely túllépte a magyarlakta területeket” – meséli büszkén a szentegyházi szakember.
A megrendelőnek csak annyi volt a kérése, hogy a kapura faragják ki a református címert, a többi motívumot Mártonékra bízta. „Megpróbáltató három hónapos munka volt, a vejem faragott, én pedig a különböző elemeket állítottam össze.”
A Londonban felállított székelykapu
„Nem szériamunka”
Miután elkészült a piaci árnál majdnem ezer euróval kevesebbe kerülő – de még így is 3100 eurót kóstáló – munka, a szentegyháziak kiutaztak Londonba, ahol egy hét alatt a helyére állították a kaput, majd hazajöttek. „A londoni magyar reformátusok kicsit elszámolták magukat, ugyanis azt hitték, legalább két-három hetes munka egy ilyen kapu felállítása, mi viszont negyedannyi idő alatt elkészültünk. Az alkotás annyira tetszett nekik, hogy nem tudtak egyebet tenni, csak simogatták a faragott kaput. Hazaérkezésünk után két héttel volt az avatóünnepség, arra viszont már nem tudtunk újra kiutazni.”
A március közepén tartott rendezvényen jelen volt Csák János, a Magyar Köztársaság londoni nagykövete is.
Mártonék évi legtöbb két-három székely kaput készítenek, mint mondják, megvan ennek az oka, ugyanis ez „nem szériamunka.” Saját szemmel nézve minden munkájuk szépre sikeredett, de a londoni valahogy mégis más. Igen, mert „ez a kapu legalább a szentegyháziak jó hírét viszi”.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
Az elmúlt napokban a rendkívüli hideg miatt több ember is kórházi kezelésre szorult Hargita megyében, főként kihűlés és fagyási sérülések következtében.
szóljon hozzá!