
Hűlt helye a címerkiállításnak. A „fölösleges indulatkeltés” elkerüléséért szállították el a domborműveket
Fotó: Beliczay László
Névtelen feljelentések miatt ideiglenesen elszállíttatta a Márton Áron térre kihelyezett címerdomborműveket Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala. A Patkót egykor ékesítő öt címer reprodukcióját tavaly ősszel állították ki a téren.
2020. január 17., 09:002020. január 17., 09:00
1941. szeptember 5-én öt címert rögzítettek a székelyudvarhelyi Márton Áron tér patkó alakú falához – akkor a főtér teljes felújítására ezer pengőt ajánlott fel Pestszentlőrinc városa. A patkó belső ívében balról jobbra Udvarhely vármegye, Székelyudvarhely, Magyarország, Erdély és Pestszentlőrinc címerei díszítették a teret. A címereket a kommunizmus idejében eltávolították. Bár 2013-ban, a Márton Áron tér teljes felújításakor felmerült a visszahelyezésük ötlete, ez akkor nem valósulhatott meg.
Az eredetiek alapján készített dombormű címereket tavaly szeptember 4-én testvérvárosi szerződéskötés kíséretében leplezték le. A reprodukciókat Zavaczki Walter szobrászművész készítette, a megvalósításhoz szükséges összeget pedig Budapest Főváros, Soroksár, Budavár és Pestszentlőrinc közösen ajánlotta fel.
– a terv az volt, hogy állandó kiállításként a téren is maradnak. Az avatóünnepségen Tarlós István, Budapest akkori főpolgármestere is részt vett.
Ilyen volt a tavaly szeptemberi avatáskor
Fotó: Lőrincz Csaba
A karácsonyi ünnepek után azonban az alkotások eltűntek a Patkóból. Mint érdeklődésünkre Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője elmondta, ennek oka, hogy a címerkiállítás miatt több hatósághoz is névtelen feljelentések érkeztek. Hozzáfűzte,
mivel az építkezési felügyelőség, a kormány, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal és a műemlékvédelmi hatóság is átiratot küldött nekik a kiállítás engedélyeztetése kapcsán. „A fölösleges indulatkeltés elkerülése érdekében a címereket ideiglenesen levettük, és a már elkezdett eljárásokat felülvizsgáljuk. Ha szükséges, újrakezdjük azokat, bevonva az összes érintett hatóságot” – jegyezte meg a hivatal illetékese.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás