Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:38

Ilyen gólszegény forduló még nem volt ebben a szezonban a Szuperligában (videóval)

15:28

Több mint 3 órán át küzdöttek a tűzoltók a lángokkal egy zágoni tűzesetnél

15:26

Kilencen készítenék el Sütő András szobrát

15:09

Négy székelyföldi város versenyez Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa 2026 címért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Tehetetlenek Csíkszeredában a gazda nélkül kószáló lovak ügyében

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Alternatív útvonalat hoznának létre a csíkszeredai kórházhoz

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Székelyföldön most kezdenek pazarolni, viszont jótékonykodni is lehet a megmaradt élelemmel

Sokaknak nem jut egy egy tál meleg étel sem, mások a szemétbe dobják a fölösleget

Fotó: 123RF

Amíg a világ egyik fele éhezik, a másik felén a kukába dobják az élelmet. Egy kimutatás szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer, a termelés egyharmada kerül a szemétbe. Romániában évi 2,5 millió tonna élelem semmisül meg a pazarlás következtében, Székelyföldön mostanában kezdtek megváltozni a szokások.

Antal Erika

2021. október 03., 09:372021. október 03., 09:37

Székelyföldön eddig nem volt jellemző a pazarlás, főleg azok, akik megtapasztalták a szűkös 80-as éveket, nagyon odafigyeltek, hogy semmi ne vesszen kárba, ami emberi fogyasztásra alkalmas.

Jánossy Alíz gasztronómiai szakember a Székelyhonnak elmondta, mostanra kezdett ez megváltozni, ugyanis

felnőtt egy olyan generáció, amely nem bízik már a tapasztalatban, és mindent kidob, aminek a felirat szerint lejárt a szavatossága.

„Mi úgy tanultuk, hogy a konzervnek ha pattog a teteje, ki sem érdemes nyitni, azonnal mehet a szemétbe. De ha nem pattog, mindegy mit ír rajta, el lehet fogyasztani. Vagy a tojás minőségét egy pohár vízbe téve is meg lehet állapítani. De a száraztészta, ha október 1-én lejárt a szavatossága, attól még novemberben elfogyasztható” – magyarázta a gyergyószentmiklósi szakember, hozzátéve, hogy

a fákon maradt, le nem szedett gyümölcs is pazarlás, hiszen sokan inkább a bevásárlóközpontokban veszik meg a drága és bizonytalan eredetű gyümölcsöt, holott ingyen terem a kertjükben, csak le kéne szedni.

Meglepően figyelnek a mennyiségekre

A marosvásárhelyi piacon Gál Enikő elmondta, este azért adja olcsóbban a zöldséget és gyümölcsöt, hogy ha lehet, semmit ne vigyen haza. „Ami megmarad, azt másnap már nem hozzuk vissza, hiszen a vásárlók a friss árut keresik. Így mi azt otthon feldolgoztuk, lefagyasztjuk és az egész családot ellátjuk zöldséggel és gyümölccsel” – magyarázta a nyárádmenti termelő.

Mindig a friss termékeket keresik a vásárlók. A régi gyakran a kukában landol

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az egyik élelmiszerboltban érdeklődésünkre az üzletvezető elmondta, úgy előzik meg azt, hogy a lejárt szavatosságú élelem a szemétbe kerüljön, hogy két-három nappal a terméken feltüntetett időpont előtt féláron értékesítik azt, illetve több beszállító a szerződés szerint a lejárt terméket visszacseréli.

Annak ellenére, hogy a jóléti társadalmakban az éttermek egyre nagyobb adagokat kínálnak és így próbálnak több fogyasztót magukhoz vonzani, Marosvásárhelyen érdeklődésünkre elmondták, az emberek odafigyelnek, hogy mennyit esznek és nem hagynak a tányérjukon semmit.

„Meglepően figyelnek az adagokra és sokszor még a tányért is kimártják, így nem dobunk semmit a szemétbe” – válaszolta érdeklődésünkre Kovács Emma, az egyik étterem tulajdonosa, hozzátéve azt is, hogy hetente főznek a rászorulóknak, kapcsolatban állnak olyan civil szervezetekkel, akik elszállítják a főtt ételt a rászoruló családoknak.

A disznónak jó lesz

Míg évtizedekkel ezelőtt a Székelyföldön a megmaradt ételt disznókkal etették meg, mára ez a szokás is kezd egyre visszaszorulni. Jánossy Alíz szerint részben azért mert már egyre kevesebben tartanak disznót. Ezt a szokást azonban a városszélen élő, szegényebb sorsú családok továbbra is éltetik, olyannyira, hogy nem hagyják veszni a mások által kidobott élelmiszert.

A városi szemeteskukákba főleg zöldség és gyümölcs kerül, valamint kenyér és más péktermék. Ezeket szokták kiszedni, összegyűjteni és elszállítani.

„Disznót tartunk, tyúkot, azoknak jól fog a zöldség, a kenyér, legalább ennyivel is kevesebbet kell költeni” – válaszolta érdeklődésünkre az a férfi, aki az egyik marosvásárhelyi lakótelepi kuka mellett meg-megkérdezte a lakóktól, hogy van-e élelmiszer a szemeteszsákban.