
A Fóris- és Hajdú-bástyák közötti szakaszon végezték az ásatásokat
Fotó: In situ - Udvarhelyszéki régészek naplója/Facebook
Nem mindennapi eredményre jutott az a régészcsapat, amely az elmúlt hetekben a székelyudvarhelyi Székelytámadt-vár délkeleti oldalán, a Fóris- és a Hajdú-bástyák közötti várfalszakasz mentén, ahol két ponton nyitottak szelvényeket.
2021. június 10., 18:412021. június 10., 18:41
A feltárás eredményeiről Sófalvi András, az ásatást vezető régész számolt be Facebookon. Mint hangsúlyozza: tudni kell, hogy régészeti szempontból ez egy teljesen felkutatásra váró szegmens a vár területén, mindössze G. M. Visconti hadmérnök és Orbán Balázs alaprajzai adnak fogódzót.
A beszámolóból kiderül, hogy a több mint három méter falvastagságú Fóris-bástyát egy hatalmas méretű alapozási gödörből kezdték el két oldalról falazni, majd fokozatosan töltötték vissza a kiásott gödröt a korabeli járószintig. Az építményt a 19. század végén a második szintjének derékmagasságáig bontották vissza. Északkeleti oldalán, a Hajdú-bástyát oldalozó lőrésének maradványa is napvilágra került, de ezt az Eötvös József Szakközépiskola földalatti gázvezetékének létesítése során erőteljes károsodás érte, ugyanis teljes mértékben átvágták hosszanti irányban – fejtette ki Sófalvi András.
A régészeti megfigyelés eredményei ugyanakkor arra utalnak, hogy a délkeleti oldalon a kurtinafalat, azaz a várfalat mindössze egy alacsony kőfal képezte:
Fotó: In situ - Udvarhelyszéki régészek naplója/Facebook
„A földtöltést belülről faoszlopok tartották, ezen belül, a vár belseje felé egy földbemélyített építmény (pince?) helyezkedett el, ezt csak részlegesen tártuk fel” – sorolta a szakember. A két bástya között továbbá egy másik szelvényt is nyitottak, az itteni feltárás során derült ki, hogy az iskolakerítésként helyreállított falazat követi a korábbi várfal nyomvonalát, és külső oldalának rézsűs kiképzését.
„Miután kiásták a várárkot (ez a Tó utca előzménye), a meredeken bevágott árok belső lejtőjét képező, eleve adott földtömegnek rakták neki a köpenyfalat, így nem kellett külön földtöltést felhalmozni. Nagy meglepetésünkre,
Fotó: In situ - Udvarhelyszéki régészek naplója/Facebook
Nem tudhatjuk, hogy a sírokból mennyi pusztult el a várárok megásása és a várfal építése során” – magyarázta Sófalvi András. Summázásként megjegyezte: tudományos szempontból nem mindennapi eredmény, hogy az udvarhelyi vár helyén állt Székelyföld egyetlen középkori domonkos kolostora.
Várfelújítás
Mint ismeretes, a következő időszakban fog elkezdődni a Székelytámadt-vár felújítása, amelyre Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala Európai Uniós forrásokat hívott le. A földmunkákat megelőzően kerül sor a régészeti feltárásra. Sófalvi András szerint egyébként a régészcsapat új felfedezése kihatással lehet a vár rehabilitációja során végzendő földmunkálatokra, ugyanis „ez a középkori temető jelentős részének feltárását követelheti meg”.

A nagyközönség előtt is bemutatták a Székelytámadt-vár rehabilitációjának tervét csütörtökön délután Székelyudvarhelyen: az A kategóriás műemlék felújítására európai uniós forrásokat hívott le a város.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!