
Fotó: Erdély Bálint Előd
A nagyközönség előtt is bemutatták a Székelytámadt-vár rehabilitációjának tervét csütörtökön délután Székelyudvarhelyen: az A kategóriás műemlék felújítására európai uniós forrásokat hívott le a város, az elképzelés szerint a restaurálás mellett új funkciót is nyernének a várfalak.
2021. május 19., 20:382021. május 19., 20:38
2021. május 20., 09:502021. május 20., 09:50
A várfelújítási projekt első lépése a jelenlegi terv, mindez azonban nem jelenti, hogy a már említett 5 millió eurós, európai uniós támogatással megoldódik minden – hangsúlyozta beköszönő beszédében Gálfi Árpád.
A Székelyudvarhelyi városháza Szent István Termében tartott lakossági konzultáción Székelyudvarhely polgármestere még elmondta:
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vár rehabilitálásának tervét Szabó Sámuel, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal fejlesztési- és beruházási igazgatóságának vezetője mutatta be, egyúttal ismertetve az uniós pályázati kiírás szabta korlátokat is. Mint kiderült ugyanis, a kiírás feltétele volt, hogy
Ugyancsak fontos szempont, hogy csupán köztulajdonban lévő, azaz rendezett telekkönyvvel rendelkező ingatlanokra lehetett külső forrást lehívni. Jelen esetben ez azért jelentett problémát, mert a Székelytámadt-vár valamikori betelekkönyvezésekor a konkrét várfalakat vették a telekhatárnak, így – például a falak restaurálásakor – az objektumhoz való hozzáférés nem biztosított.
– sorolta a szakember. Summázásként kiemelte: jelen projekt tárgya a várfalak restaurálása, illetve egy bástya újjáépítése. „El kell gondolkodni a projekt folytatásán, nem lehet halasztani a vár körüli területek rendezését sem. Még akkor sem, ha lesznek fájdalmas pillanatok is, hiszen a következő generáció mindebből csak nyerni fog” – tette még hozzá Szabó Sámuel.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A továbbiakban Guttmann Szabolcs, a K&K tervezési cég vezetője, műemlékvédelmi szakember, a felújítási tervek készítője, a Székelytámadt-vár projekt műemlékes vezető építésze beszélt a tervekről, egyebek mellett felelevenítve a projekt előzményeit is. A kivetített tervekből kiderült, hogy a Hajdú-bástya újjáépítése a projekt egyik kiemelt pontja:
Fotó: Erdély Bálint Előd
A másik három bástyában szabadtéri közösségi terek kapnának helyet, illetve a várárok adottságait kihasználva szabadtéri színpad épülne a vár Tompa László utcai frontján. Fontosnak tartotta elmondani:
A vár további részleteinek feltárása a későbbi pályázati források függvényében folytatódhat. „A vár nem csak a helyi adminisztráció tulajdona, hanem a helyi civil szféra is igényt tarthat rá. Így ezzel a projekttel egy teljesen új fejezet nyílik a város kulturális életében” – jegyezte meg a szakember.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A fórumon részt vevőknek lehetőségük volt a projekttel kapcsolatos észrevételeiket elmondani, kérdéseiket feltenni.
Egyebek mellett felmerült a várat övező területek megvásárlásának a lehetősége, illetve többen például kifogásolták a Hajdú-bástya újjáépítését és a tér újszerű kihasználását. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szakembere válaszként újfent kifejtette:
Egyébként a projekt építkezési engedélyeztetés előtt áll, a terv szerint a munkát még idén megkezdenék.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
1 hozzászólás