
Tánczos Barna szenátorjelölt és Hajdu Gábor parlamenti képviselőjelölt: a szavazás tétje a romániaimagyarok sors-kérdése
Fotó: Borbély Fanni
Nem hagyhatjuk, hogy most december elsején úgy kibabráljanak velünk, mint ahogy tették 106 évvel ezelőtt – kongatta meg a vészharangot Hajdu Gábor képviselőjelölt, aki kollégái társaságában a vasárnapi parlamenti választások fontosságát hangsúlyozta.
2024. november 28., 14:532024. november 28., 14:53
2024. november 28., 14:552024. november 28., 14:55
Kampányzáró sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön Csíkszeredában. Az eseményen jelen volt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Hajdu Gábor parlamenti képviselőjelölt, illetve Tánczos Barna szenátorjelölt.
Korodi Attila: fogjunk össze mi, magyarok
Fotó: Borbély Fanni
Korodi Attila szólalt fel elsőként, aki „mint a közösség tagja” hívta fel a figyelmet a soron következő vasárnapi szavazás fontosságára. „Most, december elseje előtt ahhoz a pillanathoz érkeztünk, ami a legfontosabb az erdélyi magyarok számára” – fogalmazott. Szerinte ez az a pillanat, amikor saját szavazatunkon keresztül olyan biztos rendszert tudunk felépíteni, amelyen keresztül – legyen bármekkora káosz is ebben az országban – erős közösségi képviselettel meg tudjuk védeni a közösségünket.
emelte ki.
Hajdu Gábor is felhívta a figyelmet a választás fontosságára. Szerinte mindenkinek el kell mennie szavazni, akinek fontos a magyar szó, akinek fontos, hogy ne tiltsák be a magyar nyelv használatát a hivatalokban, a közterületeken. „Nem hagyhatjuk, hogy ezen a december elsején úgy kibabráljanak velünk, mint ahogy tették 106 évvel ezelőtt. Akkor abba nekünk nem volt beleszólásunk, most van. Mindenki, aki nem megy el szavazni, mulasztani fog a gyermekével szemben, az unokájával szemben és saját magával szemben” – fogalmazott.
Vasárnap dől el, hogy 2024. december elseje hogyan kerül be a magyar nemzet történelemkönyvébe
Fotó: Borbély Fanni
Tánczos Barna szintén a romániai magyarság felé intézte szavait. Arra kér mindenkit, hogy vegyenek részt a vasárnapi szavazáson, hiszen megfogalmazása szerint most dől el, hogy 2024. december elseje hogyan kerül be a magyarság történelmi könyvébe.
Kiemelte, ez az az év, amikor egyetlen egy szavazat sem maradhat benn a tarsolyban.
A gyulafehérvári román nagygyűlést 1918. december 1-jén tartották meg; ezen összesen 1228 küldött vett részt, és szavazta meg a gyulafehérvári határozatot, amely Erdély és az akkori Román Királyság egyesülését mondta ki.
A lakóépületek építési költségei 2015 és 2025 között átlagosan 48,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban (EU) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
10 hozzászólás