
Más-más stílusú munkákat sorakoztat fel a tárlat, amelyet érdemes megnézni
Fotó: Antal Erika
A Maros megyei magyar képzőművészek alkotásaiból nyílt rendkívüli ünnepi tárlat a Kultúrpalota képzőművészeti kiállítótermeiben, ahol mintegy ötven alkotó száz munkája tekinthető meg. A tárlat a reformáció 500. évfordulója tiszteletére jött létre, a Maros megyei protestáns egyházközségek és a Romániai Képzőművészek Szövetségének Maros megyei fiókja szervezésében.
2017. október 15., 17:362017. október 15., 17:36
Rendkívüli évfordulót ünnepelünk, amely a képzőművészeket is megérintette, illetve egy olyan egyedi lehetőség, amely a Marosvásárhelyen és környékén élő, vagy egykor itt élt művészeket sorakoztatja fel – fogalmazott Nagy Miklós Kund, a kiállítás kurátora, aki elmondta, nemcsak mai alkotók művei kaptak helyet a tárlaton, hanem olyan művészeké is, akik már évek vagy évtizedek óta eltávoztak a földi életből. Például a marosvásárhelyiek számára kevésbé ismert Gidófalviné Pataky Etelka művészete, akit viszont számontart a művészettörténet, de látható többek közt Zsigmond Attila, Szécsi András, vagy Piskolti Gábor munkája is. A jelenlegi művészek közül Kántor Zita, Sajgó Ilona, Kákonyi Csilla, Gyarmathy János, Kuti Dénes, Csíky Ágnes, Bandi Kati és nagyon sok más alkotó műve látható, illetve néhány sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, nagyváradi, csíkszeredai képzőművészé is, akik
A kiállítás azért is érdekes, mert egyfajta keresztmetszetet nyújt arról, hogy a reformáció mint téma miként érintette meg a képzőművészeket, kinek mit jelentenek a nagy reformátorok tanai, Kálvin, Luther, Zwingli vagy Károli Gáspár. Ugyanis
Ahogy a kurátor fogalmazott, a kiállításra beérkezett anyag elhelyezése, a tárlat berendezése elég nagy munkát jelentett, hiszen a művek stílusának különbözősége, keletkezésük ideje, formaviláguk, technikájuk, méreteik, színeik mind-mind olyan szempontok, amelyekre tekintettel kellett lenni, amikor azok helyet kaptak a falakon vagy a tárolókon.
Hagyományos és modern stílusú alkotások láthatók a tárlaton
Fotó: Antal Erika
A műalkotások egy része erre az alkalomra született – hangzott el a megnyitón, – illetve többet is a műgyűjtőktől, az örökösöktől kellett összegyűjteni, kölcsönkérni.
ezért is fontos volt megkeresni ezeket, és az érdeklődők elé tárni, ideiglenesen közkinccsé tenni. Hiszen művészi értékük mellett dokumentumértékűek is – mutatott rá Nagy Miklós Kund, – arról tanúskodnak, milyen volt egykor, az ’50-es, ’60-as, ’70-es évek marosvásárhelyi képzőművészeti élete, mi foglalkoztatta a művészeket, hogyan nyúltak azokhoz a témákhoz, amelyek hivatalosan tiltottak voltak ugyan, de a művészet mégis képes volt e korlátokon túllépni.
Fotó: Antal Erika
A kiállítást, annak szellemiségét Mana Bucur, a Romániai Képzőművészek Szövetségének Maros megyei elnöke és Ötvös József református lelkipásztor is méltatta. Közreműködött a Tiberius vonósnégyes. A kiállítás ingyen látogatható, hétköznaponként hétfő kivételével 10 és 16 óra között.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!