Szárnyra kapott „Románia szíve” – magyar feliratok is helyet kaptak a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtéren

Románia szíve szárnyra kap – olvasható mindenütt az új létesítményben. A reptér megnyitójáról tudósítani szándékozó többtucatnyi újságírónak igen korán kezdődött a csütörtöki munkanap, miután

Ilyen korán érkezvén még egy nagy halom szemetet is dokumentálhattak a főbejárat előtt, amit aztán később eltakarítottak.

Szabályos csomagellenőrzés után engedtek be a terminál épületébe – ahol, mint észrevettük, egyetlen óra sem mutatja a pontos időt –, majd újabb bő félórás várakozás után érkezett meg az első Tarom-gép, melyet

Mint mondták, történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, mert az utóbbi ötven évben ez az első, zöldmezős beruházással épített repülőtér Romániában. A hivatalos személyek elé vörös szőnyeget terítettek, Vidombák polgármestere üdvözölte őket, majd Adrian Veștea (Brassó megye tanácselnöke, illetve a mai naptól fejlesztési miniszter), Nicolae Ciucă leköszönő miniszterelnök és Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter szalagot vágtak, hivatalosan is megnyitva a repülőteret. A szebeni érsek, dr. Laurențiu Streza rövid áhítata és áldása után mindenki a terminál épületébe vonult, itt került sor az ünnepi beszédekre.

Helyi önkormányzatok összefogása

Elsőként Adrian Veștea járult a mikrofonhoz, bevallása szerint „a megtiszteltetéstől meghatódottan”, mivelhogy csütörtök délutántól már ő a Ciolacu-kormány fejlesztési minisztere, de azért is, mert beérettnek látja hétéves tanácselnöki munkája gyümölcsét. Megköszönte munkatársai, a családja és egyben a kormány támogatását. Nicolae Ciucă volt miniszterelnök azt emelte ki, hogy

Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter után felszólalt még Vidombák polgármestere is, aki büszkén említette meg, hogy az egy főre eső jövedelmet tekintve a Brassó megyei kisváros a leggazdagabb az országban; ezután a légi irányítást ellátó Romatsa társaság, valamint repteret kivitelező építőtársaság igazgatója lépett mikrofonhoz. Marius Șerbeszki, a brassói Henri Coandă Légierő Akadémia parancsnokának laudálása után

Tamás Sándor és Antal Árpád a jelen levő újságíróknak azt emelték ki, hogy az RMDSZ-nek és a háromszéki megyei és megyeszékhelyi önkormányzatnak igen sok erőfeszítésébe került, hogy ez a repülőtér megépüljön, és hogy

Egyelőre nincs járat Budapestre

Az első nap négy járat szerepelt az információs táblán, a román Dan Air Stuttgartba, Nürnbergbe és Bukarestbe indított gépet (a fővárosba kettőt). Korábban közölt információk szerint ugyanezen légitársaság

A székelység joggal hiányolhatja a budapesti járatokat, amelyek egyelőre hiányoznak a kínálatból. Minden elöljáró nagy forgalmat kívánt a reptérnek, mert ez lenne a legfontosabb, de ebben a kezdeti fázisban még képlékeny a járatok célja, száma, az üzemeltetők sora – ez az igényektől is függ, hangzott el. Amennyiben 2026-ra a reptér évi forgalma elérné az egymillió főt, a második leszállópályát is meg lehetne építeni.

A megvalósulásról

Sepsiszentgyörgytől mindössze félórányira, Csíkszeredától másfélre immár van egy repülőtér. Igaz, kellett hozzá 15 év, hiszen – még akkor szállítási miniszterként – Ludovic Orban 2008-ban tette le az alapkövét, de utána nem sok minden történt. 2012-ben a Brassó Megyei Tanács vette kézbe a dolgokat, 2014-re lett kész a 2840 méter hosszú kifutópálya, és újabb hosszú szünet után, 2019-ben írták alá a szerződést a terminál épületének kivitelezésére, ami 15 hónap alatt készült el. 2022 őszén kezdték el felszerelni a navigációs műszereket. A brassói reptér légi irányítását egy aradi, Délkelet-Európában egyedülálló virtuális toronyból végzik.