Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:13

Kijöttek az adatok a friss átlagnyugdíjról

16:52

Dani Kinga a sport szeretetét hagyta örökül

16:48

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

15:57

Textil- és elektronikaihulladék-gyűjtést szerveznek Szentegyházán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Szánozás és határkerülés Háromszéken

Háromszéken is éltetik a határkerülés szokása. Képünk illusztráció

Fotó: Tamás Attila

Háromszék két régiójában eltérő húsvéti szokások maradtak életben: Orbaiszéken a szánozás, Felsőháromszéken a határkerüléssel ünneplik a feltámadást, illetve kérnek áldást a határra.

Daczó-Hodor Barna

2023. április 08., 20:572023. április 08., 20:57

2023. április 08., 21:062023. április 08., 21:06

A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered, amelyet Székelyföldön csak két településen őriznek, egyik Szörcse, a másik Tamásfalva, fejtette ki lapunknak Biró Erika szörcsei lelkész. Hozzátette:

a múlt század elejéig visszanyúló népszokást 1944-ben beszüntették, ám a rendszerváltás után a két faluban újra életre keltették.

„Szörcse és Tamásfalva húsvéti szánozása hasonló, ám akadnak eltérések: Székelytamásfalván kizárólag a fiúk vesznek részt a szánozásban, míg Szörcsén a lányok is húzzák a szánt” – avatott be a népszokás részleteibe a lelkész.

Az idei szörcsei húsvéti szánozás „retro” lesz, osztotta meg lapunkkal Biró Erika.

Vízbevető hétfőn a 11 órai istentiszteletet követően a veterán szánozók indítják, majd a központban átadják a fiataloknak a szánt. Ugyanott lesz megtekinthető az általam készített, kézimunkákat és korábbi szánozásokat bemutató fotókollekció”

– ismertette.

A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered

Fotó: Székely Hírmondó

Mit takar a szánozás?

A fiatalok, a lovak megfelelői, egy fenyőágakkal díszített erdőlőszánt húznak, amelyen a cigánynak nevezett fiú ül. Így járják a falu utcáit, élükön a bekérővel és a zenészekkel, hátuk mögött a hajtóval, aki ostorral csattogtat. Ahol nyitott kaput találnak, bemennek, és rigmusokkal, húsvéti jókívánságokkal köszöntik a ház népét, majd kölnivel, vízzel locsolják őket”

– avatott be a részletekbe. Hozzátette: a porta lakói viszonzásképpen süteménnyel, üdítővel, pálinkával kínálják a szánozókat, emellett útravalót is adnak a csapatnak, amelyett a cigány vesz el. „A gazda kérésére elénekelik a kedvenc nótáját, illetve alkalmanként táncra is perdülnek” – sorolta.

Kézdialmás és Lemhény közös határkerülése

A valaha egy egyházközségbe tartozó Kézdialmás és Lemhény közösen tartják a húsvéti határkerülés szokását, mely során a feltámadás ünneplése mellett áldást kérnek a határra. „Almásból reggel 8 órakor indulnak templomi zászlókkal, Felső-, majd Alsólemhénybe zarándokolnak, majd 11.30 körül érnek vissza a kézdialmási templomhoz” – osztotta meg lapunkkal Reketes István, Kézdialmás polgármestere.

Háromszék Húsvét