Szándékosság lehet a kisebbségi jogsértések mögött?

Emiatt a piros-fehér-zöld ünnepi dekorációk elhelyezésével törvényt szegett a városvezetés, amely már kifejtette, hogy ezt a prefektusi döntést is szándékában áll megfellebbezni.

korábban írtuk

Az október 23-i piros-fehér-zöld szalagok miatt is megbüntették Udvarhelyt

Újból megbírságolta a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt a Hargita megyei prefektúra. A kormányhivatal ezúttal is a közterületekre kihelyezett piros-fehér-zöld szalagokat kifogásolja, amelyekkel az október 23-i emléknap alkalmából díszítették fel a várost.

Teljesen alaptalan a prefektusi döntés, mondta Árus Zsolt jogvédő. „A prefektus által felhasznált törvény arról szól, hogy más országok zászlóját csak akkor szabad kitűzni, ha nemzetközi rendezvény vagy látogatás van, és akkor is csak a román állam zászlajával együtt. Erre hivatkozik mindkét esetben. Ellenben

Itt nincs semmiféle megkötés, hogy hol, miként. Ez utóbbi cikkely később került be a törvénybe, pontosan azért, hogy tisztázza egyrészt, hogy a magyar kisebbség által használt címeres piros-fehér-zöld lobogó nem számít országzászlónak, másrészt azt, hogy nem lehet korlátozni a kisebbségek azon jogát, amelyet az alkotmány is garantál: hogy kifejezzék identitásukat. A törvényt a prefektusok szándékosan félremagyarázzák” – fogalmazott Árus.

Tavasszal egyébként a Hargita megyeihez hasonlóan járt el a Kovászna megyei prefektus is, megbírságolva Sepsiszentgyörgy városát. Akkor Antal Árpád polgármester alkotmányossági kifogásokat fogalmazott meg a törvénycikkely kapcsán. „Ha az alkotmánybíróság kimondaná, hogy a zászlóhasználatra vonatkozó törvénycikkely alkotmányellenes, akkor az gyakorlatilag semmissé tenne minden ilyen jellegű eljárást.

de eddig csak egy döntés született alapfokon, Székelyudvarhely esetében, Szentgyörgy városa esetében még alapfokon sincs ítélet. Nagyon nehéz megjósolni, csak tippelni lehet, hogy mi lesz mindennek a végkimenetele, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a bíróságok, törvényszékek általában miként viszonyulnak a magyar kérdéshez” – fejtette ki Árus. 

„A román állam kimutatja a foga fehérjét, miközben távolról nézve példaértékű a kisebbségekhez való viszonyulása.

Ennek előbb-utóbb nem lesz jó vége. Tehát a nemzetközi szervezeteknek kell felhívni a figyelmét, hogy jó lesz beavatkozni, közvetíteni, legalább tudomásul venni a helyzetet” – summázott a jogvédő.

Egyébként idén júliusban a székelyudvarhelyi bíróság utasította el Gálfi Árpád udvarhelyi polgármester keresetét. A prefektusi bírság ügyében született alapfokú döntés nem jogerős, ezért a városvezetőség magasabb szinten keresi igazát.