Nagyon intenzív volt, sok változást hozott az első iskolai félév – mondta Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő szerdán, a tanintézmények igazgatóival tartott kiértékelőn. A megbeszélésen elhangzott, az oktatás helyzetét illetően összességében a jó úton haladunk.
2011. február 23., 16:282011. február 23., 16:28
2011. február 23., 18:052011. február 23., 18:05
Annyira intenzív volt az első iskolai félév, hogy az egész évre elegendő lett volna, nagyon sok változás történt, és ebből a szempontból a második félév sem lesz könnyebb – kezdte szerdán az első félév kiértékelését a csíki, gyergyói és maroshévízi óvoda-, napközi- és iskolaigazgatókkal Csíkszeredában tartott megbeszélésen Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő. Azt mondta, a változások többsége az új tanügyi törvényhez kapcsolódik, a jogszabály rendelkezéseinek fokozatos életbe léptetéséhez továbbra is mobilizálniuk kell magukat az intézményvezetőknek.
A főtanfelügyelő szerint igyekeztek a sok változás közepette stabilitást biztosítani a tanintézményeknek, és segíteni őket abban, amiben tudták. A tanfelügyelőségnek nem mindig van beleszólási joga, ott azonban, ahol lehetett, igyekeztek befolyásolni a döntéseket, így például megyei kezdeményezésre sikerült javítani a fejkvóta alapú finanszírozási rendszeren – mutatott rá Ferencz S. Alpár.
A legtöbb bukás a középiskolákban van
Az oktatás minden területét felölelő elemzésében a főtanfelügyelő többek között bemutatta, a Hargita megyei tanintézmények 531 épülete közül 282-nek van végleges egészségügyi működési engedélye, számos tanintézmény működik ideiglenessel, és 112 azon tanintézmények száma, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek egészségügyi működési engedéllyel. Ismertette, az utóbbi években sokat javult a helyzet, és ha sikerül számos, folyamatban lévő beruházást befejezni, akkor még több lesz az engedélyt megszerző egységek száma.
A Hargita megyei diákok első félév végi átmenési arányait a főtanfelügyelő úgy értékelte, hogy nem rosszak. Az első félévet a megyebeli 1–4. osztályosok 95,62 százaléka, az 5–8. osztályosok 89,64 százaléka, a középiskolásoknak pedig 77,35 százaléka fejezte be sikeresen. A legtöbb bukás a középiskolákban van, többségük két tantárgyból bukott meg első félév végén. A jelenlegi tanév első félévének kezdetén a megyében 40 005 diák volt beírva az iskolákba, a félév végén pedig 38 625 diák szerepelt a nyilvántartásban. A különbség az 1–8. osztályokban főként statisztikai, és nagyobbrészt a kettős beíratásokból adódik – magyarázta el a főtanfelügyelő, aki közölte, a nemsokára kezdődő beiratkozás során ezért is szigorították meg a nyilvántartást, hogy ilyen nagy különbségek ne fordulhassanak elő.
Csökkent a továbbtanulók száma
A beszámolóban szerint tavaly Hargita megyében 3259 diák végezte el a középiskolát, és a végzettek 50,87 százaléka folytatja tanulmányait egyetemen vagy posztliceális képzés keretében. A főtanfelügyelő elmondta, 2009-ben a továbbtanulók száma néhány százalékkal magasabb volt, a tavalyi csökkenéshez valószínűleg a rosszabb gazdasági helyzet is hozzájárult.
A középiskolák és szakközépiskolák végzőseinek 27,62 százaléka kezdett el dolgozni, az azonnal munkát találók és munkába állók aránya a gyergyóvárhegyi szakközépiskolánál, valamint a székelyudvarhelyi Kós Károly és Bányai János szakközépiskoláknál a legmagasabb.
Sokan hagyták ott az oktatást
A pedagógusok helyzetével kapcsolatosan a főtanfelügyelő közölte, az első félévben a megyebeli tanintézményekben az állások 79,10 százalékát címzetes pedagógus foglalta el, a városbeli tanintézményekben pedig majd minden tanerő szakképzett. Vidéken az óvópedagógusok 98,79 százaléka, a tanítók 99,41 százaléka és a tanárok 96,64 százaléka szakképzett pedagógus, ami a megye földrajzi és szociális sajátosságait figyelembe véve, nem rossz arány a főtanfelügyelő szerint.
Aggasztó ellenben az oktatást elhagyó pedagógusok száma. A főtanfelügyelő rámutatott, a tanév első felében csak a címzetes állással rendelkező pedagógusok közül 29-en vonultak nyugdíjba, 37-en fizetés nélküli szabadságra mentek, 12-en pedig véglegesen elhagyták az oktatói pályát. A fizetés nélküli szabadságon lévők többsége külföldi munkát vállal, sokan dolgoznak a vendéglátóiparban, például Cipruson vagy Angliában. Gyereknevelési szabadságra 65 pedagógus ment az első félévben.
A már elkezdődött második félévben Ferencz S. Alpár arra kérte a tanintézmények igazgatóit, hogy a felvételire, az országos felmérésekre és az érettségire helyezzék a hangsúlyt.
A közelmúltban több székelyföldi polgármesteri hivatalban történt incidens kapcsán tartott sajtótájékoztatót Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány vezetője. Jogászokkal folytatott egyeztetés után tájékoztatja az érintetteket, ilyen esetekben mi a teendő.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóditró és Grințieș közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Petíciót indítottak Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium és az örmény templom közötti fák tervezett kivágása ellen. A polgármester szerint ez alaptalan: lesznek ugyan fák kivágva, de nem ott, és közel tízszer többet ültetnek a kivágottak helyett.
Ingyen látogatható lesz a próbaüzem alatt a gyergyóremetei tanuszoda az úszni tudók számára csütörtökön és pénteken.
Fel nem robbant gránátot találtak az Oklánd községi Újfaluban kedd este. A biztonságos elszállítást a Hargita megyei tűzszerészek végezték.
Betelt a pohár a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Plébánián. Miután egy éven át rendszeresen azt tapasztalták, hogy valakik kitépik, elviszik a templom előtti téren kiültetett virágokat, most a nyilvánossághoz fordultak. Hátha hatásos lesz.
Több tömbházban is szünetelni fog a melegvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson csütörtökön.
Gyergyókilyénfalva központjában ismét működik a helyiek által nagyra becsült borvízkút. A Gyergyóújfaluhoz tartozó településen lévő ásványvízforrás 2024 őszén állt le, ám most újra felszínre tör a víz.
Immár huszonharmadik alkalommal szervezik meg az Alfalvi Napokat Gyergyóalfaluban. A kedden rajtoló és vasárnapig tartó eseménysor most is a Szentháromság vasárnapja köré szerveződik, és ezúttal is elsősorban a helyi közösségről és közösségnek szól.
István pap népe, vagyis a gyergyóalfalvi keresztalja csütörtökön reggel indul neki a Csíksomlyóra vezető útnak. A zarándokok vezetője Balázs József festőművész szerint senki sem teszi meg az utat csak úgy véletlenül: érzik Mária hívását.
szóljon hozzá!