Nagyon intenzív volt, sok változást hozott az első iskolai félév – mondta Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő szerdán, a tanintézmények igazgatóival tartott kiértékelőn. A megbeszélésen elhangzott, az oktatás helyzetét illetően összességében a jó úton haladunk.
2011. február 23., 16:282011. február 23., 16:28
2011. február 23., 18:052011. február 23., 18:05
Annyira intenzív volt az első iskolai félév, hogy az egész évre elegendő lett volna, nagyon sok változás történt, és ebből a szempontból a második félév sem lesz könnyebb – kezdte szerdán az első félév kiértékelését a csíki, gyergyói és maroshévízi óvoda-, napközi- és iskolaigazgatókkal Csíkszeredában tartott megbeszélésen Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő. Azt mondta, a változások többsége az új tanügyi törvényhez kapcsolódik, a jogszabály rendelkezéseinek fokozatos életbe léptetéséhez továbbra is mobilizálniuk kell magukat az intézményvezetőknek.
A főtanfelügyelő szerint igyekeztek a sok változás közepette stabilitást biztosítani a tanintézményeknek, és segíteni őket abban, amiben tudták. A tanfelügyelőségnek nem mindig van beleszólási joga, ott azonban, ahol lehetett, igyekeztek befolyásolni a döntéseket, így például megyei kezdeményezésre sikerült javítani a fejkvóta alapú finanszírozási rendszeren – mutatott rá Ferencz S. Alpár.
A legtöbb bukás a középiskolákban van
Az oktatás minden területét felölelő elemzésében a főtanfelügyelő többek között bemutatta, a Hargita megyei tanintézmények 531 épülete közül 282-nek van végleges egészségügyi működési engedélye, számos tanintézmény működik ideiglenessel, és 112 azon tanintézmények száma, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek egészségügyi működési engedéllyel. Ismertette, az utóbbi években sokat javult a helyzet, és ha sikerül számos, folyamatban lévő beruházást befejezni, akkor még több lesz az engedélyt megszerző egységek száma.
A Hargita megyei diákok első félév végi átmenési arányait a főtanfelügyelő úgy értékelte, hogy nem rosszak. Az első félévet a megyebeli 1–4. osztályosok 95,62 százaléka, az 5–8. osztályosok 89,64 százaléka, a középiskolásoknak pedig 77,35 százaléka fejezte be sikeresen. A legtöbb bukás a középiskolákban van, többségük két tantárgyból bukott meg első félév végén. A jelenlegi tanév első félévének kezdetén a megyében 40 005 diák volt beírva az iskolákba, a félév végén pedig 38 625 diák szerepelt a nyilvántartásban. A különbség az 1–8. osztályokban főként statisztikai, és nagyobbrészt a kettős beíratásokból adódik – magyarázta el a főtanfelügyelő, aki közölte, a nemsokára kezdődő beiratkozás során ezért is szigorították meg a nyilvántartást, hogy ilyen nagy különbségek ne fordulhassanak elő.
Csökkent a továbbtanulók száma
A beszámolóban szerint tavaly Hargita megyében 3259 diák végezte el a középiskolát, és a végzettek 50,87 százaléka folytatja tanulmányait egyetemen vagy posztliceális képzés keretében. A főtanfelügyelő elmondta, 2009-ben a továbbtanulók száma néhány százalékkal magasabb volt, a tavalyi csökkenéshez valószínűleg a rosszabb gazdasági helyzet is hozzájárult.
A középiskolák és szakközépiskolák végzőseinek 27,62 százaléka kezdett el dolgozni, az azonnal munkát találók és munkába állók aránya a gyergyóvárhegyi szakközépiskolánál, valamint a székelyudvarhelyi Kós Károly és Bányai János szakközépiskoláknál a legmagasabb.
Sokan hagyták ott az oktatást
A pedagógusok helyzetével kapcsolatosan a főtanfelügyelő közölte, az első félévben a megyebeli tanintézményekben az állások 79,10 százalékát címzetes pedagógus foglalta el, a városbeli tanintézményekben pedig majd minden tanerő szakképzett. Vidéken az óvópedagógusok 98,79 százaléka, a tanítók 99,41 százaléka és a tanárok 96,64 százaléka szakképzett pedagógus, ami a megye földrajzi és szociális sajátosságait figyelembe véve, nem rossz arány a főtanfelügyelő szerint.
Aggasztó ellenben az oktatást elhagyó pedagógusok száma. A főtanfelügyelő rámutatott, a tanév első felében csak a címzetes állással rendelkező pedagógusok közül 29-en vonultak nyugdíjba, 37-en fizetés nélküli szabadságra mentek, 12-en pedig véglegesen elhagyták az oktatói pályát. A fizetés nélküli szabadságon lévők többsége külföldi munkát vállal, sokan dolgoznak a vendéglátóiparban, például Cipruson vagy Angliában. Gyereknevelési szabadságra 65 pedagógus ment az első félévben.
A már elkezdődött második félévben Ferencz S. Alpár arra kérte a tanintézmények igazgatóit, hogy a felvételire, az országos felmérésekre és az érettségire helyezzék a hangsúlyt.
A Bucsin negyedben folytatja a közműberuházás kivitelezője a korábban felbontott útburkolatok helyreállítását – tájékoztat Gyergyószentmiklós önkormányzata.
Jóváhagyták a Jakab Antal tér, a Fürdő utca és a Budai Nagy Antal utca felújításának frissített műszaki és gazdasági mutatóit, valamint költségvetését a gyergyószentmiklósi tanács hétfői ülésén.
Vízszolgáltatási fennakadásokra kell számítani hétfőn és kedden délelőtt Gyergyószentmiklós Virág negyedének északi részén, miután csatornázási munkálatok közben megsérült egy vízvezeték.
Különleges közösségi élménnyel, telt ház közeli estékkel, zenei találkozásokkal zajlott a Folk & Roll Víkend. A háromnapos minifesztivált egyszeri alkalomként tervezték, de sokan kérik máris a folytatást.
Jelentős energetikai korszerűsítés előtt áll a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola 5–8. osztályos épülete. Aláírták a beruházás finanszírozási szerződését, a kivitelezés pedig egy év múlva indulhat el.
Visszakerült a toronygomb és a kereszt a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyára. A péntek délelőtti esemény nem csupán a felújítás egyik leglátványosabb mozzanata volt, hanem a jelen nemzedékének üzenete is a századok múlva élőknek.
A Vitalissima Kft. működtetheti a tömegközlekedést, módosították a kis elkerülő út nyomvonalát, és újabb kísérletet tesznek a Monturist vezetőváltására. Gyergyószentmiklós önkormányzata emellett előkészíti a Gábor Áron utcai Békény-híd felújítását.
Bontják a Kárpát és a Köves utcák tömbházai közelében álló régi kazánházat Borszéken. A több mint harminc éve használaton kívül álló épület felszámolásával a városrész rendezését készítik elő.
Más évekhez képest visszafogottabb zenei programmal, de gazdag gasztronómiai kínálattal várja a vendégeket a július 24–26. között következő bográcsfesztivál. A szervezők idén a helyi és térségi ízeket állították a borszéki események középpontjába.
Néhány napon belül elkészül a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep teljes, négynapos programja. Az augusztus 20–23. között Gyergyószentmiklóson sorra kerülő rendezvény szervezői lovasok, szekeres gazdák és kutyatartók számára is felhívást tettek közzé.
szóljon hozzá!