Az SZNT határozatai ellen háborog a románok fóruma

Az elmúlt hónapok történéseit ismertette Izsák Balázs, az SZNT elnöke Sepsiszentgyörgyön a szombati ülésen. Mint elhangzott, az SZNT küldöttsége találkozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Braun Márton képviselő vezette magyar delegációjával, az esemény azzal a megállapodással zárult, hogy a magyar delegáció vállalja a székely autonómiatörekvés képviseletét az Európa Tanácsban. Izsák Balázs kiemelte: az elmúlt hónapokban folyamatosan egyeztettek, tájékoztattak és elemeztek, míg végül Gaudi Nagy Tamás felvetette a tervezett román közigazgatási átalakítás ügyét, amely a Székelyföldön egy tömbben élő, több mint 600 000 székelyt rendkívül hátrányosan érintene.

„Magyar sikerként lehet elkönyvelni, hogy az őszi ülésszakon a 2011/1832-es számú határozatba sikerült bevinni az autonómia kérdését, és ez igen fontos az itt élők számára. Mindez Gaudi Nagy Tamás és Kalmár Ferenc magyarországi parlamenti képviselők nemzetközi lobbijának köszönhető” – mondta Izsák Balázs (fotón balra) a Székelyhon.ro-nak. A képviselők a szombati ülésen részletesen beszámoltak a munkáról, a folyamatról, hogy miként sikerült bevinni az autonómia kérdését a határozatba, Izsák Balázs pedig kifejtette: „mindenképpen folytatni fogjuk az együttműködést, és remélem, hogy rövidesen sor kerül a tavalyi tanácskozás folytatásaként egy kiértékelő és új távlatokat nyitó, a tavalyihoz hasonló szintű tanácskozásra az Európa Tanács magyar delegációjával.”

A sepsiszentgyörgyi gyűlésen a Székely Nemzeti Tanács több határozatot is elfogadott, ugyanakkor a Hargita és Maros megyei önkormányzatokhoz is fordultak, hogy kövessék Háromszék példáját:  írjanak ki ott is népszavazást a régió közigazgatási átszervezéséről. Az SZNT elnöke kifejtette, az is fontos, hogy az önkormányzati választásokon a polgárok olyan vezetőkre szavazzanak, akiknek fontos az autonómia és programjukba foglalják a Szé­kelyföldi Önkor­mányzati Nagygyűlés határozatait. 2009-ben a Székely Nemzeti Tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, hogy az önkormányzatokat bevonja az autonómiaküzdelembe, megteremtse az autonómia intézményeinek előfutáraként a régió előparlamentjét, valamint világossá tegye, hogy az önkormányzatok cselekvően fel fognak lépni a közigazgatási reform során Székelyföld területi integritása mellett.

Az SZNT ülésén elfogadott határozatok ellen fellépett Ioan Lăcătuşu (fotón jobbra), a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke, aki szerint szeparatista határozatokat fogadtak el, melyek diszkriminálják az itt élő román közösséget. „Nem mi románok vagyunk kisebbségben itt, hanem a magyarok, még akkor is, ha szám szerint Kovászna vagy Hargita megyében kevesebben élünk. Az ország többségi lakói vagyunk, így megengedhetetlen, hogy egy nem kormányzati szervezet határozatokat hozzon és ezt a helyi vagy megyei önkormányzatok végre is hajtsák majd” – mondta megkeresésünkre telefonon Lăcătuşu.

Az alelnök kifejtette, Románia sosem fogad el az ország közepén egy kiszakított részt, egy enklávét, ami olyan államterület, amely teljes egészében egy másik ország területén belül helyezkedik el. „Ha ez létrejönne, az itt élő románok kitaszítottnak, idegennek éreznék magukat, nem is értem, hogyan képzelik el ezt Izsák Balázsék és a helyi önkormányzatok vezetői. Így is nehéz az itt élő román fiataloknak, hiszen esélyük sincs, ha nem beszélik a magyar nyelvet” – hívta fel a figyelmet a románok fórumának alelnöke.

Az SZNT a szombati ülésen megbízta a szervezet állandó bizottságát, hogy dolgozza ki azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az európai aláírásgyűjtés kezdeményezést. Ezzel kívánják elérni, hogy az uniós szintű jogi aktus ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát, biztosítson sajátos jogállást az általuk lakott régióknak.