
Vannak előjelek, de szülői odafigyeléssel elkerülhetők a komolyabb gondok. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Öncsonkításra utaló nyomokat fedeztek fel két diákon a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskolában, a fiatalok saját karjukon ejtettek vágásokat, állításuk szerint lelki problémák miatt. A hatóságok szerint az eset nincs összefüggésben a Kék bálna nevű, interneten terjedő önpusztító játékkal. Az iskolapszichológus szerint az érzelmi elhanyagoltság vezethet ahhoz, hogy egy fiatal kárt tegyen magában.
2017. április 07., 17:262017. április 07., 17:26
A két diák alkarján a napokban vágásokat vett észre osztályfőnökük, majd azonnal értesítette az iskola vezetőségét – tudtuk meg Szakács-Paál Istvántól, a Bányai János Szakközépiskola igazgatójától. Mint mondta, ők rögtön tájékoztatták erről a diákok szüleit, az iskolapszichológust és a hatóságokat, de beszéltek a fiatalokkal is. A kamaszok állítják, hogy az esetnek semmi köze nincs a Kék bálna elnevezésű internetes játékhoz, inkább
Az iskolapszichológus javaslatára a tanintézmény vezetősége azt javasolta a szülőknek, hogy kérjék pszichiáter segítségét. „Mi mindenképpen jobban oda fogunk figyelni rájuk. Igyekeztünk nem tolakodva, hanem gondoskodón foglalkozni a tanulókkal” – fogalmazott. Szakács-Paál egyébként hozzátette, lehet, hogy egy harmadik tanuló is van, aki társaihoz hasonlóan kárt tett magában.
Az igazgatótól megtudtuk, hogy az egyik diák telefonján találtak egy Kék bálna nevű applikációt, ám nem arról az elhíresült játékról van szó, amelyben úgynevezett mentorok egyre veszélyesebb kihívások elé állítják a játékosokat, végül öngyilkosságba hajszolva őket.
A szoftvert a rendőrség is megvizsgálta, és hasonló következtetésre jutott. Egyébként több applikációt is találni ilyen névvel az okostelefonokra gyártott szoftverek között, ám azok csak nevükben azonosak az önpusztító játékkal.
Megkérdeztünk egy, az említett középiskolába járó diákot is a Kék bálna játékról. Elmondta, ő a Facebookon értesült először róla, ezután kíváncsisága vitte különböző portálokra, hogy megtudja, miről is van szó. Társaival nem igazán beszéltek az applikációról, és szerinte ez az iskolában sem téma.
Veszélytelen volt a diákok telefonján talált Kék bálna alkalmazás. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Már régóta figyelte a tanulókat az iskolapszichológus, aki szerint jóval a Kék bálna játék megjelenése előtt is depresszióra utaló jeleket mutattak – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, aki határozattan cáfolta, hogy az esetnek bármi köze volna az önpusztító játékhoz. Gheorghe Filip is úgy tudja, lelki okai lehettek az öncsonkításnak. Egyikük a párjával, míg a másik családjával volt rossz viszonyban. Filip azt is megerősítette, hogy a rendőrségi vizsgálat szerint a telefonon talált applikáció sem köthető az elhíresült Kék bálna játékhoz. Kijelentette, olyan fiatalokról van szó, akiknek több törődésre van szükségük, elsősorban családjuk részéről.
– közölte Gheorghe Filip.
A Kék bálna nevű játék miatt megelőző akcióba kezdett a rendőrség, amellyel az internetezés veszélyeire szeretnék felhívni a figyelmet. Hamarosan Udvarhelyen is tartanak majd előadásokat. A rendőrségi szóvivő hangsúlyozta, programjuk sikerességéhez a tanárok, szülők és a civil társadalom támogatására is szükség van.
Mint arról már írtunk, Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő is azt közölte, hogy nem tudnak egyetlen esetről sem, amely kapcsolatba hozható a Kék bálna nevű játékkal, de figyelmeztetést küldtek minden tanintézetbe, arra kérve a tanárokat, hogy fokozottan figyeljenek a diákokra és tájékoztassák a szülőket az internetes játék veszélyeiről.
Egyébként Székelykeresztúron is felröppent a hír, hogy az iskolákban a Kék bálna játékra utaló cselekedeteket követtek el a diákok, ám az általunk megkérdezett két iskolaigazgató határozottan cáfolta ezt.
Nem ritka jelenség
A Kék bálna megjelenésétől függetlenül sajnos nem ritka jelenség a diákok, főként a lányok körében, hogy kárt tesznek magukban – magyarázta lapunknak Asztalos Lehel iskolapszichológus. Tapasztalata szerint általában a serdülőkor közepén vagy végén jelentkezik a tünet, ami elsősorban érzelmi elhanyagoltságra utal. „Ezek segítségkiáltások, hogy figyeljetek rám, foglalkozzatok velem, vegyétek észre, hogy bajban vagyok. Olyan agresszív indulatok indukálódnak ezekben a fiatalokban, amelyeket nem tudnak érvényre juttatni ott, ahol és amikor kéne. Nagyon sokszor a konkrét személyek vagy éppen a világ ellen irányuló agressziót egy idő után maguk ellen fordítják” – fogalmazott. Ez az agresszió lehet vagdosás, drogozás vagy olyan extrém helyzet keresése, ami életveszéllyel is járhat.
Az ilyen tetteknek sosem egyetlen okuk van, de a fő probléma mindig a családban keresendő – jelentette ki Asztalos, hozzátéve, hogy hónapok, évek telnek el, míg ilyen cselekedetekre szánja rá magát a fiatal. Asztalos úgy véli, hogy ha már súlyos esetről van szó, akkor mindenképp szakemberhez kell fordulni, de ez mind elkerülhető, ha a szülők figyelnek gyerekeikre.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!