A Hunyadi székely eredetéről szóló írást a polihisztor Aranka György az 1811-ben megjelentetett művének címlapjára tette. Forrás: Diószegi György Antal: Ars Sacra: a történelem evangéliuma – avagy a magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredete a XV. századi templomaink címerábrázolásainak tükrében (Aracs, 2022. augusztus)
Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Remélhetőleg a Hunyadi-filmből is szembeköszön velünk, hogy bármilyen géneket is hordozott magában, Hunyadi János magyarként élt, harcolt, és magyarként halt meg. Nemcsak a koronázási esküjét mondta magyarul (bár latinul volt szokás akkoriban), hanem halálos ágyán is magyarul búcsúzott.
2023. május 07., 21:292023. május 07., 21:29
A cannes-i MIPTV vásáron és konferencián szűk körben, exkluzív vacsora keretében jó két héttel ezelőtt vetítették le a Bán Mór bestselleréből készült, tavaly július óta forgatott, Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címen futó Hunyadi-tévéfilm előzetesét, amely az oszmánokat – többek között – 1456-ban Nándorfehérvárnál is legyőző Hunyadi János történetét meséli el. Azt már tudjuk, hogy a 10,5 milliárd forintos költséggel készülő, tíz részből álló, jövő év őszére elkészülő sorozatban lesz orális szex, ruhán keresztül, de kérdés, mennyi teret szán a törökverő hős eredetének tisztázására.
Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Abban nagyjából egyetértenek a történészek, hogy egy havasalföldi (szörénységi?) eredetű kenéz, bizonyos Vojk vagy Vajk fia, csakhogy már Heltai Gáspár krónikájában az a változat szerepel, miszerint – törvénytelen – apja Zsigmond magyar király (és később német császár is) lenne. Ezt támasztja alá az a felvetés, hogy
Gyulafehérváron temették el, de földi maradéka nincs ott a Hunyadiak székesegyházi síremlékében (bár neve szerepel rajta). Miért lett volna egy családnak két János nevű fia? Hunyadi János törvénytelen származásáról egyébként hivatalosan is szó esett 1490. június 7-én, az országgyűlésen!
Hunyadi János édesapja, Vajk a Kárpátokon túli Havasalföldön látta meg a napvilágot, majd családjával áttelepedett Erdélybe. Egy 1409-es oklevél bizonyítja, hogy katonai szolgálataiért kapta meg Hunyad birtokát örök tulajdonul. Ahogyan a család számos tagját megemlítik az oklevélben, úgy Vajk apját, Serbét is, valamint Vajk fiát is, a mindössze néhány esztendős Jánost.
A román történetírás természetesen biztos a havasalföldi Hunyadiak román eredetében, és nem kívánnak azzal foglalkozni, hogy a Vajk név nem éppen román hangzású, és azzal sem, hogy nem sokkal korábban nemhogy Erdélyben, de még Havasalföldön sem éltek oláhok. A XIV–XV. századi havasalföldi nemesség tagjai döntően az ott maradt kunokból, besenyőkből, úzokból és tatárokból kerültek ki. Vajk ez alapján sokkal inkább volt egy kun kenéz fia, mint egy oláh bojáré. Sőt, az sem kizárható, hogy rokonságban álltak a havasalföldi uralkodói családdal, a Basarab dinasztiával.
Hunyadi János anyai származása úgyszintén bizonytalan. A köztudatban a Szörényi bánság területéről származó Morzsinai Erzsébet él, ám az írott források szerint a Morzsinai család itt csak a XVI. században jelent meg. Mint láthatjuk, rengeteg a kérdőjel a Hunyadiak származását illetően, de apai ágon a kun származás tűnik a legvalószínűbbnek. Kíváncsian várjuk, mit támasztanak alá az új kutatási eredmények.
Marle Tamás: Dinasztiák nyomában (Szabad Föld, 2022. máj. 11.)
A havasalföldi származás mellett kitartók időnként azzal a gondolattal is eljátszadoznak, hogy akkor inkább kun vagy tatár vér csörgedezhetett az ereiben, de ugyanakkor a szerbek is magukénak érzik a Hunyadiakat, olyannyira, hogy a mi Jánosunkat – Jankó Szibinyáni vagy Szebeni Jankó néven – Lazarevics István szerb uralkodó és egy szebeni magyar lány törvénytelen fiaként szerepeltetik egyik mondakörükben. Mások a bolgár Aszen uralkodócsalád címerében és a Hunyadi-címerben egyaránt fellelhető oroszlán közötti hasonlóságra figyeltek fel – ez lenne a bolgár szál, miközben Mátyás király humanista történetírói az ősi római Corvinusoktól, s rajtuk keresztül egyenesen Jupiter főistentől való származás gondolatát népszerűsítették.
Más feltételezések szerint az anyja Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet anyakirályné lenne, Kotromanics István bosnyák király lánya, apja pedig egy bizonyos Giovanni Scaligieri nevű olasz udvaronc, később Erzsébet kisebbik lányának, Hedvig lengyel királynénak nevelője és titkára. „Miután a balkáni fejedelmek kénytelenek voltak el-elküldeni lányaikat a szultán háremébe, a Kotromanicsok közvetlenül is, de a szerb fejedelmi családdal való rokonság révén is beleelegyíthették vérüket a török császári dinasztiáéba” – írta Szőcs István a Szabadság 1996. jan. 24-i számában.
Köpeczi Sebestyén József 1927-ben készített rajza a sisakdíszes Hunyadi-családcímerről. Forrás: Diószegi György Antal: Ars Sacra: a történelem evangéliuma – avagy a magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredete a XV. századi templomaink címerábrázolásainak tükrében (Aracs, 2022. augusztus)
Ugyanő a lengyel eredetet célzó teóriára is felhívta a figyelmet, mondván, „a lengyeleknél is van Corvin nevű család, és más lengyel és észak-magyarországi nemesi családoknak is volt hollós-gyűrűs címerük”. És ha már a címernél tartunk: „a holló, csőrében aranykarikával, koronggal vagy gyűrűvel, a pénzkölcsönzők, azaz a bankárok jelvénye volt”, azaz
A különféle elméletek leülepedni látszó állóvizét a Magyarságkutató Intézet legutóbbi archeogenetikai vizsgálatai kavarták fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetője, Kásler Miklós által 2019-ben gründolt és jelenleg irányított kutatóműhely szakembereinek 2021 januárjában sikerült mintát venniük horvátországi Lepoglava pálos kolostora templomának szentélyében eltemetett Corvin János és Corvin Kristóf, azaz Hunyadi János unokája és dédunokája csontjaiból.
Az egyik ilyen minta avar-kori (Kr. u. 650–675), a másik Árpádék bejövetele idejéből származik (895–950).
A már csak román tankönyvekben fellelhető és a világ civilizált részén mindenütt mosolyt fakasztó dákoromán kontinuitás elméletének hívei erre akár fel is kaphatnák a fejüket, mondván, ha már a románság Erdélyben alakult ki, akkor Hunyadi János könnyen lehet a génjeik hordozója! Csakhogy valójában a románok még a Dunától északra, tehát a későbbi Havasalföld területén is csak a 12. század elején jelennek meg, másrészt Kásler Miklós idén március 9-én a Pesti Srácok TV-ben egyértelműen leszögezte:
Nos, régi krónikáink egyöntetű tájékoztatása szerint a székelyek, mint Attila király népe itt, a Kárpát-medencében várták Árpád népét, ahol vele szövetségre léptek. Ebből még merész húzás lenne egyből Hunyadi székely eredetére következtetni, de más jelek, források is utalhatnak erre.
A brassói Fekete-templomban látható nyitott koronás országcímer (Köpeczi Sebestyén József rajza). Forrás: Diószegi György Antal: Ars Sacra: a történelem evangéliuma – avagy a magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredete a XV. századi templomaink címerábrázolásainak tükrében (Aracs, 2022. augusztus)
Az utóbbi kétszáz évben Hunyadi János lehetséges székely származását többen is feszegették, elég most zágoni Aranka György (1737–1817), Kazinczy Ferenc (1759–1831) vagy Ponori Thewrewk József (1793–1870) nevét említeni. Azért ezt a hármat, mert a kérdésben tanúsított álláspontjukat egyszerre közli az utóbbi által szerkesztett és jegyzetekkel ellátott, 1825-ben Pozsonyban megjelent, Három értekezés Hunyadi Székely János magyarországi kormányzó, erdélyi és havasalföldi vajda, tóthországi, temesi, szörényi bán, besztercei örökös gróf és nándor-fejérvári kapitány törvényes ágyból lett születésének bebizonyítására című kiadvány. Ez ma már a világhálón is fellelhető, lapozható.
Helyszűke miatt nem bocsátkozunk érveik és aggályaik elemzésébe, csupán a bölcseleti és jogtudományokban, nyelvművelésben jeleskedő, Marosvásárhelyen tudományos társaságot alapító Aranka Györgytől idézünk pár, eredetileg 1811-ben megjelent mondatot:
Meglehet… elei azok közül a megszállott székelyek közül valók voltának, kik az erdős helyeket a vajdák engedelmekkel kiirtván s jövevény oláhokkal mint kenézek a hátszegi és dévai várak segítségére megtelepítvén, s azután a királyoktól a szent korona igazságával magoknak megnyervén, nagy birodalmú urak lettenek.”
Mátyás király zárt koronás államcímere a budavári Nagyboldogasszony-templomban. Forrás: Diószegi György Antal: Ars Sacra: a történelem evangéliuma – avagy a magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredete a XV. századi templomaink címerábrázolásainak tükrében (Aracs, 2022. augusztus)
Ehhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy a jelenleg „hivatalosnak” tekinthető álláspont szerint a székelyek egy része éppen a jelzett területről, Dél-Erdélyből települt mai lakóhelyére, és havasalföldi jelenlétük, térhódításuk is bizonyítható – elég csak az 1829-ig fennálló Săcuieni (Secuieni, Saac) megyére vagy Hosszúmező (Câmpulung) 1300 körül készített pecsétjének székely jelképeire (Nap és Hold) gondolni.
Ráadásul a székely eredet elméletének ma is vannak hívei, mint például Diószegi György Antal művelődéstörténész, aki többek között Vajdahunyad várkápolnájának sisakdíszes Hunyadi-címerén, valamint Mátyás királynak a brassói Fekete-templomban látható nyitott koronás országcímerén fellelhető székely motívumokat is egyfajta bizonyítéknak véli e tekintetben, de a budavári Nagyboldogasszony-templom Mátyás király által 1470-ben készíttetett zárt koronás államcímerét is ide sorolja. Mindazonáltal jelen eszmefuttatással nem célunk lándzsát törni mellette, csupán felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen elgondolás is létezett, létezik, és ezt a Magyarságkutató Intézet legújabb kutatásainak eredményei egyáltalán nem cáfolják.
Köd nehezíti a közúti forgalmat csütörtök reggel az ország több erdélyi megyéjében – figyelmeztetett a rendőrség közlekedési tájékoztató központja.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
Novemberben Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Kolozsváron is közönség elé lép a Figura Stúdió Színház, de a gyergyószentmiklósi nézőket sem tévesztik szem elől.
Elkezdte székelyföldi kampányát szerdán az RMDSZ a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában. A kampányrendezvényen a házigazda székelyföldiek mellett jelen voltak a szövetség székelyföldi, Brassó és Szeben megyékből érkező jelöltjei.
Végigzenélte a fesztiválszezont a legújabb gyergyószentmiklósi együttes a NÉKED, a fellépések mellett stúdióban is dolgoztak, most jelent meg az új daluk a Világoskék napfény.
A szászrégeni rendőrség két házkutatást hajtott végre egy büntetőügy keretében, amelynek középpontjában minősített rablási kísérlet áll. Elfogtak egy férfit, akit egy október 21-i bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondták meglátásaikat a parlament elé terjesztett, közigazgatási átszervezésről szóló USR-s törvénytervezet kapcsán.
A tanárok 1500 lej, a tanügyi kisegítő személyzet tagjai pedig 500 lej értékű szakmai utalványban részesülnek — adta hírül az Agerpres.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit Maros megyében, aki a gyanú szerint szándékosan okozott egy nagy kárral járó tűzesetet – adja hírül a Maros megyei rendőrség.
szóljon hozzá!