Román vagy inkább székely volt Hunyadi János?

A nagy kérdés

Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Abban nagyjából egyetértenek a történészek, hogy egy havasalföldi (szörénységi?) eredetű kenéz, bizonyos Vojk vagy Vajk fia, csakhogy már Heltai Gáspár krónikájában az a változat szerepel, miszerint – törvénytelen – apja Zsigmond magyar király (és később német császár is) lenne. Ezt támasztja alá az a felvetés, hogy

Gyulafehérváron temették el, de földi maradéka nincs ott a Hunyadiak székesegyházi síremlékében (bár neve szerepel rajta). Miért lett volna egy családnak két János nevű fia? Hunyadi János törvénytelen származásáról egyébként hivatalosan is szó esett 1490. június 7-én, az országgyűlésen!

A háttérhatalom embere?

A havasalföldi származás mellett kitartók időnként azzal a gondolattal is eljátszadoznak, hogy akkor inkább kun vagy tatár vér csörgedezhetett az ereiben, de ugyanakkor a szerbek is magukénak érzik a Hunyadiakat, olyannyira, hogy a mi Jánosunkat – Jankó Szibinyáni vagy Szebeni Jankó néven – Lazarevics István szerb uralkodó és egy szebeni magyar lány törvénytelen fiaként szerepeltetik egyik mondakörükben. Mások a bolgár Aszen uralkodócsalád címerében és a Hunyadi-címerben egyaránt fellelhető oroszlán közötti hasonlóságra figyeltek fel – ez lenne a bolgár szál, miközben Mátyás király humanista történetírói az ősi római Corvinusoktól, s rajtuk keresztül egyenesen Jupiter főistentől való származás gondolatát népszerűsítették.

Más feltételezések szerint az anyja Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet anyakirályné lenne, Kotromanics István bosnyák király lánya, apja pedig egy bizonyos Giovanni Scaligieri nevű olasz udvaronc, később Erzsébet kisebbik lányának, Hedvig lengyel királynénak nevelője és titkára. „Miután a balkáni fejedelmek kénytelenek voltak el-elküldeni lányaikat a szultán háremébe, a Kotromanicsok közvetlenül is, de a szerb fejedelmi családdal való rokonság révén is beleelegyíthették vérüket a török császári dinasztiáéba” – írta Szőcs István a Szabadság 1996. jan. 24-i számában.

„A Corvinok ősi európaiak”

A különféle elméletek leülepedni látszó állóvizét a Magyarságkutató Intézet legutóbbi archeogenetikai vizsgálatai kavarták fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetője, Kásler Miklós által 2019-ben gründolt és jelenleg irányított kutatóműhely szakembereinek 2021 januárjában sikerült mintát venniük horvátországi Lepoglava pálos kolostora templomának szentélyében eltemetett Corvin János és Corvin Kristóf, azaz Hunyadi János unokája és dédunokája csontjaiból.

Az egyik ilyen minta avar-kori (Kr. u. 650–675), a másik Árpádék bejövetele idejéből származik (895–950).

A már csak román tankönyvekben fellelhető és a világ civilizált részén mindenütt mosolyt fakasztó dákoromán kontinuitás elméletének hívei erre akár fel is kaphatnák a fejüket, mondván, ha már a románság Erdélyben alakult ki, akkor Hunyadi János könnyen lehet a génjeik hordozója! Csakhogy valójában a románok még a Dunától északra, tehát a későbbi Havasalföld területén is csak a 12. század elején jelennek meg, másrészt Kásler Miklós idén március 9-én a Pesti Srácok TV-ben egyértelműen leszögezte:

Nos, régi krónikáink egyöntetű tájékoztatása szerint a székelyek, mint Attila király népe itt, a Kárpát-medencében várták Árpád népét, ahol vele szövetségre léptek. Ebből még merész húzás lenne egyből Hunyadi székely eredetére következtetni, de más jelek, források is utalhatnak erre.

Meglehet… elei azok közül a megszállott székelyek közül valók voltának, kik az erdős helyeket a vajdák engedelmekkel kiirtván s jövevény oláhokkal mint kenézek a hátszegi és dévai várak segítségére megtelepítvén, s azután a királyoktól a szent korona igazságával magoknak megnyervén, nagy birodalmú urak lettenek.”

Mai követők

Ráadásul a székely eredet elméletének ma is vannak hívei, mint például Diószegi György Antal művelődéstörténész, aki többek között Vajdahunyad várkápolnájának sisakdíszes Hunyadi-címerén, valamint Mátyás királynak a brassói Fekete-templomban látható nyitott koronás országcímerén fellelhető székely motívumokat is egyfajta bizonyítéknak véli e tekintetben, de a budavári Nagyboldogasszony-templom Mátyás király által 1470-ben készíttetett zárt koronás államcímerét is ide sorolja. Mindazonáltal jelen eszmefuttatással nem célunk lándzsát törni mellette, csupán felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen elgondolás is létezett, létezik, és ezt a Magyarságkutató Intézet legújabb kutatásainak eredményei egyáltalán nem cáfolják.