Restaurálták Székelyudvarhely legöregebb tölgyét

A múzeumigazgató szerint több városi legenda is van azzal kapcsolatosan, hogy miért éppen a Kannásné fája nevet kapta: a környékbeli falvakból az udvarhelyi piacra érkező asszonyok a fa tövében pihentek meg tejeskannáikkal, mások szerint a városból kivezető út szélén álló óriás tölgy alatt egy szegény asszony kannával a kezében koldult, de azt is mesélik, hogy környékén egy Kannásné nevű, telt asszony lakott, róla keresztelték el.

Azt sem tudni pontosan, mikor ültették el, a becslések szerint legalább három-négyszáz éves. Az évszázadok során Székelyudvarhely nevezetessége volt. Noha a régi képeken is csupán a csonkja szerepelt, mégis emblematikussá vált,

A székelykeresztúri Domokos Levente kezdte el a restaurálását, a Szejkefürdői Borvízmúzeum udvarán pedig elkészült a talapzat, valamint a vasszerkezet, amire csütörtök délelőtt egy daru segítségével visszakerült a fa. A keresztúri szakember kitisztította a facsonk belsejét, eltávolította a nedves részeit, hogy ne korhadjon tovább. A talpra állítást követően egy magasnyomású pumpával Domokos ismét megtisztította, majd vegyszerrel lekezelte, ami a későbbiekben távol tartja a rágcsálókat az öreg tölgy maradványától.

Miklós Zoltán szerint a fatörzs fölé zsindelyes tető is kerül majd, továbbá egy információs pannó, hogy a borvízmúzeum látogatói megismerhessék történetét.