
Daru segítségével helyezték a vasállványra Kannásné fáját
Fotó: Pál Árpád
Megmentették az enyészettől Kannásné fáját, a tavaly nyár végén kidőlt, több száz éves tölgyet csütörtök délelőtt talpra állították és a szejkefürdői Borvízmúzeum elé „ültették” vissza.
2017. április 13., 19:142017. április 13., 19:14
2017. április 13., 19:392017. április 13., 19:39
Egykor Szombatfalván, a Szejke felőli kijáratnál állt a Kannásné fája névre keresztelt öreg tölgy. Pontosan nem tudni, hány éves lehetett, de Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója szerint a 18–19. században már ott állt Szombatfalva határán. Bár legutóbb a múlt század közepén volt rajta új hajtás,
Ezt követően a magántulajdonú kertből átkerült a szejkefürdői Borvízmúzeum udvarára.
Fotó: Pál Árpád
A múzeumigazgató szerint több városi legenda is van azzal kapcsolatosan, hogy miért éppen a Kannásné fája nevet kapta: a környékbeli falvakból az udvarhelyi piacra érkező asszonyok a fa tövében pihentek meg tejeskannáikkal, mások szerint a városból kivezető út szélén álló óriás tölgy alatt egy szegény asszony kannával a kezében koldult, de azt is mesélik, hogy környékén egy Kannásné nevű, telt asszony lakott, róla keresztelték el.
Fotó: Pál Árpád
Azt sem tudni pontosan, mikor ültették el, a becslések szerint legalább három-négyszáz éves. Az évszázadok során Székelyudvarhely nevezetessége volt. Noha a régi képeken is csupán a csonkja szerepelt, mégis emblematikussá vált,
– magyarázta Miklós Zoltán.
Fotó: Pál Árpád
A székelykeresztúri Domokos Levente kezdte el a restaurálását, a Szejkefürdői Borvízmúzeum udvarán pedig elkészült a talapzat, valamint a vasszerkezet, amire csütörtök délelőtt egy daru segítségével visszakerült a fa. A keresztúri szakember kitisztította a facsonk belsejét, eltávolította a nedves részeit, hogy ne korhadjon tovább. A talpra állítást követően egy magasnyomású pumpával Domokos ismét megtisztította, majd vegyszerrel lekezelte, ami a későbbiekben távol tartja a rágcsálókat az öreg tölgy maradványától.
Fotó: Pál Árpád
Miklós Zoltán szerint a fatörzs fölé zsindelyes tető is kerül majd, továbbá egy információs pannó, hogy a borvízmúzeum látogatói megismerhessék történetét.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!