
Fotó: Országos Földfizikai Intézet
A Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés volt hétfő délután Olténiában, Gorj megyében – írja az Agerpres hírügynökség az országos földfizikai intézet (INCDFP) közlésére hivatkozva.
2023. február 13., 18:532023. február 13., 18:53
2023. február 13., 19:102023. február 13., 19:10
A földmozgás 16 óra 58 perckor következett be 15 kilométeres mélységben, epicentruma Nagyszebentől 102, Craiovától 107, Piteşti-től 137 kilométerre volt. Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint mindeddig senki nem hívta az 112-es sürgősségi hívószámot a földmozgással kapcsolatban, ugyanakkor
A Gorj megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) munkatársai jelenleg megelőző jelleggel felderítő, járőrözési feladatokat végeznek, hogy azonosítsák az esetleges problémákat.
Mihai Diaconescu, az országos földfizikai intézet szeizmológusa úgy nyilatkozott, hogy a mostani volt a legerősebb földmozgás a régióban. Az 5,2-es erősségű földmozgást ugyanakkor nem sokkal később egy 3-as erősségű utórengés követte Olténiában.
A Marosvásárhelyiek elnevezésű Facebook-csoportban többen jelezték, hogy érezték a földrengést: egyesek szédültek, másoknál a poharak rázkódtak otthonaikban. Ugyancsak ott vissza is szóltak a kommentelők az „átlagosabbnál érzékenyebbeknek”, hogy nem kell túlreagálni – mint az egy tipikus Facebook-bejegyzés alatt lenni szokott.
amelyben anyagi károkat vagy sérülteket jelentettek volna a földrengés következtében. A katasztrófavédelem még azt nyilatkozta, hogy
ám amennyiben azoknak súlyosabb következményei vannak, utólag küldenek a lakosság biztonsága érdekében fontos információkat (például közlik, hogy hol lehet sürgősségi ellátásban részesülni).
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!