
Védőhálóval bevonva. Változások várhatók
Fotó: Haáz Vince
Két olyan döntést is hoztak a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők, amelyek célja a belváros szebbé tétele. Az egyik a műemlékvédelmi épületek felújítása terén nyújt újítást, a másik a reklámtáblákra vonatkozik.
2021. december 01., 18:532021. december 01., 18:53
2021. december 02., 10:262021. december 02., 10:26
Az Iszlai Tamás építész és Berecki Sándor régész (mindketten önkormányzati képviselők) által benyújtott, és kisebb vita után elfogadott határozattervezet értelmében a négy hétnél tovább tartó külső felújítási, tatarozási munkálatok esetében az építtető köteles védőhálóval ellátni az épületet, és
A törvény egyébként már most is kötelezi a nagyobb lélegzetű munkálatokat végző cégeket, hogy a javítások, tatarozások során használt állványokat bevonják védőhálóval. Ennek többek között az a célja, hogy megakadályozza a törmelékdarabok járdára, úttestre hullását.
A két kezdeményező szerint ezek a védőhálók csúffá teszik a városképet, különösen a belvárosban. Ezért azt javasolták, hogy kötelezzék a építő cégeket, hogy a védőhálóra az épület homlokzatát nyomtassák rá, így
Voltak tanácsosok, akik ezzel nem értettek egyet és szóvá tették, hogy ez plusz kiadást jelent majd a cégeknek, akik eddig vagy saját magukat vagy más cégeket reklámoztak a védőhálókon, és ezzel is pénzhez, előnyhöz jutottak.
Megoszlottak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy külföldön vagy más romániai nagyvárosokban milyen fényképeket, reklámokat tartalmaznak a védőhálók. Végül a tanácsosok elfogadták a határozattervezetet, azzal a módosítással, hogy
A másik, a belváros összképének javítására hozott döntés értelmében korlátozzák, hogy mekkora reklámot, cégtáblát lehet kitenni az épületek homlokzatára. Ez a szabályozás
megszabták azt is, hogy a mekkora és milyen lehet a járda fölé elhelyezett cégtábla. Az elfogadott határozat értelmében
A döntés az ezután kihelyezésre kerülő táblákra érvényes.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás