
Időszerű kérdéseket beszéltek meg a gazdasági fórumon
Fotó: Haáz Vince
A meglévő kapcsolati háló megerősítését, a válságban rejlő lehetőségek megragadásának fontosságát hangsúlyozták Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Gazdasági Fórum résztvevői, akik aktuális gondokról és megoldási lehetőségekről tanácskoztak.
2022. október 08., 16:212022. október 08., 16:21
2022. október 08., 17:042022. október 08., 17:04
Marosvásárhelyen a Studium Hub adott otthont szombaton a II. Erdélyi Gazdasági Fórumnak, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Design Terminal és a Pro Economica Alapítvány szervezett.
„Az immár második alkalommal megszervezett gazdasági fórum egy folyamat része, amely azt bizonyítja, hogy a magyar kormány az elmúlt évek során több lehetőséget biztosított a gazdasági szereplőknek a találkozásra, a kapcsolati háló megerősítésére, a nemzeti közösség építésére” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a megnyitón tartott beszédében. Az államtitkár emlékeztetett, hogy
„Megváltozott a világ. 2022 elejéig arról beszéltünk, hogy Közép-Európában, a Kárpát-medencében, Magyarországon, de Romániában is egy hihetetlen gyors gazdasági fejlődés van, a közép-európai térség adja Európa motorját. Csökkent a munkanélküliség, emelkedtek az átlagbérek, folyamatos fejlődés volt. Így ért bennünket idén február végén a háború kitörésének napja és azok a válaszok Európa részéről, amelyek ellehetetlenítik Európa gazdasági fejlődését.”
Potápi: a magyar nemzet gondoskodó közösséggé vált
Fotó: Haáz Vince
Potápi Árpád János szerint a jelenlegi megváltozott élethelyzetekre, kihívásokra egymásba kapaszkodva tud a magyar nemzet válaszolni, megtartva és erősítve az összefogást.
„Az elmúlt években elért fontos nemzetpolitikai eredményeknek, az erős intézményrendszernek köszönhetően a magyar nemzet gondoskodó közösséggé vált. Odafigyeltünk a szakképzésre, a családi vállalkozásokra, a fiatal generációra, beindítottuk a mentorprogramot. Az elindított folyamatokat nem állítjuk le, hiszen kapaszkodót biztosítanak.
Fotó: Haáz Vince
A Nemzetpolitikai Államtitkárság munkája mellett, a gazdaságfejlesztési programokat a magyar kormány a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül valósította meg, ott tízezresével tudtunk bevonni vállalkozókat. Ott nemcsak egyszeri támogatás adtunk a vállalkozásoknak, hanem továbbra is követjük, hogyan fejlődnek. Közösségbe szervezzük őket, hálózatokat építünk, amiket összefűzünk régiószinten, és majd ezeket a régiókat is összekapcsoljuk” – hangsúlyozta Potápi Árpád János.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a járványidőszak után nem tudtak talpra állni a gazdasági szerepelők, és az orosz–ukrán háború elmélyítette a gazdasági válságot.
Kelemen Hunor: nem tudunk mindenkit megmenteni
Fotó: Haáz Vince
„Az európai gazdaság szenved, megfizeti a háború árát. Erre senki nem volt felkészülve. Ma Európában mindenhol tüzet oltanak, ez jellemzi a mi kormányunkat is, és az egyik nagy probléma, amivel szembesülünk, hogy nem tudunk tervezni előre, a gazdasági élet szereplői sem tudnak előre tervezni. Minden állam különböző módon próbálja védeni a polgárait, gazdaságát, a választott módszerek különböznek, más-más adottságokkal rendelkezünk, különböző energetikai, gazdasági lehetőségekkel.”
Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy 41 milliárd lejes az a támogatási csomag, amelyet a román kormány jövő márciusáig biztosít, csökkentve az energiahordozók árait, és ebbe még nincs benne a nemrég elfogadott tűzifára vonatkozó árkorlátozás.
Fotó: Haáz Vince
„A kormányzat feladata, hogy a gazdasági szereplőket valamilyen módon segítse, plusz forrásokkal. Ebben a tekintetben mi azt gondoljuk, hogy a közberuházásokat kell fenntartani, mert láncszerűen több vállalkozást lehet ezzel segíteni, ezért a közberuházásokra próbálja a kormány a következő költségvetési évben is biztosítani a forrásokat. De az uniós forrásokra is fokozottan odafigyelünk, mert ezeket a forrásokat is felhasználva valamilyen mértékben tudjuk a gazdasági szereplőket segíteni. Azt is látjuk, és őszintének kell lennünk, hogy
A miniszterelnök-helyettes szerint a háború befejeződése után sem fog a gazdaság az eddig ismert módon helyreállni, működni,
„Nem vagyunk optimisták, de pesszimisták sem akarunk lenni. Most is igaz, hogy a válság lehetőséget is jelent, lehetőséget azoknak, akik képesek rugalmasak, innovatívak, gyorsak lenni, akik megtalálják a szabad piacot. Ezeket a lehetőségeket kell megkeresni a Kárpát-medencei magyar vállalkozóknak is, ezért fontos, hogy a tapasztalatot, tudásukat megosszák egymással.”
A szombati találkozón többek között az európai támogatásokról, az erdélyi gazdaságfejlesztésről és a válságmenedzsmentről is értekeztek az egybegyűltek, közösen keresve a megoldásokat és lehetőségeket, hogy vállalkozásaik fennmaradhassanak.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
Több mint háromszáz éves tölgy terebélyesedik a székelyudvarhelyi szovjet síremlék közelében, amely a város legidősebb élő fájának számít. Szakemberek vizsgálatokat végeznek, majd tervet dolgoznak ki a fa életének meghosszabbítására.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert. A magashegyi úton 7 és 21 óra között lehet közlekedni.
A bukaresti ügyészség pénteken 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte Makaveli néven ismert Alexandru Zidarut.
szóljon hozzá!