
Időszerű kérdéseket beszéltek meg a gazdasági fórumon
Fotó: Haáz Vince
A meglévő kapcsolati háló megerősítését, a válságban rejlő lehetőségek megragadásának fontosságát hangsúlyozták Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Gazdasági Fórum résztvevői, akik aktuális gondokról és megoldási lehetőségekről tanácskoztak.
2022. október 08., 16:212022. október 08., 16:21
2022. október 08., 17:042022. október 08., 17:04
Marosvásárhelyen a Studium Hub adott otthont szombaton a II. Erdélyi Gazdasági Fórumnak, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Design Terminal és a Pro Economica Alapítvány szervezett.
„Az immár második alkalommal megszervezett gazdasági fórum egy folyamat része, amely azt bizonyítja, hogy a magyar kormány az elmúlt évek során több lehetőséget biztosított a gazdasági szereplőknek a találkozásra, a kapcsolati háló megerősítésére, a nemzeti közösség építésére” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a megnyitón tartott beszédében. Az államtitkár emlékeztetett, hogy
„Megváltozott a világ. 2022 elejéig arról beszéltünk, hogy Közép-Európában, a Kárpát-medencében, Magyarországon, de Romániában is egy hihetetlen gyors gazdasági fejlődés van, a közép-európai térség adja Európa motorját. Csökkent a munkanélküliség, emelkedtek az átlagbérek, folyamatos fejlődés volt. Így ért bennünket idén február végén a háború kitörésének napja és azok a válaszok Európa részéről, amelyek ellehetetlenítik Európa gazdasági fejlődését.”
Potápi: a magyar nemzet gondoskodó közösséggé vált
Fotó: Haáz Vince
Potápi Árpád János szerint a jelenlegi megváltozott élethelyzetekre, kihívásokra egymásba kapaszkodva tud a magyar nemzet válaszolni, megtartva és erősítve az összefogást.
„Az elmúlt években elért fontos nemzetpolitikai eredményeknek, az erős intézményrendszernek köszönhetően a magyar nemzet gondoskodó közösséggé vált. Odafigyeltünk a szakképzésre, a családi vállalkozásokra, a fiatal generációra, beindítottuk a mentorprogramot. Az elindított folyamatokat nem állítjuk le, hiszen kapaszkodót biztosítanak.
Fotó: Haáz Vince
A Nemzetpolitikai Államtitkárság munkája mellett, a gazdaságfejlesztési programokat a magyar kormány a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül valósította meg, ott tízezresével tudtunk bevonni vállalkozókat. Ott nemcsak egyszeri támogatás adtunk a vállalkozásoknak, hanem továbbra is követjük, hogyan fejlődnek. Közösségbe szervezzük őket, hálózatokat építünk, amiket összefűzünk régiószinten, és majd ezeket a régiókat is összekapcsoljuk” – hangsúlyozta Potápi Árpád János.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a járványidőszak után nem tudtak talpra állni a gazdasági szerepelők, és az orosz–ukrán háború elmélyítette a gazdasági válságot.
Kelemen Hunor: nem tudunk mindenkit megmenteni
Fotó: Haáz Vince
„Az európai gazdaság szenved, megfizeti a háború árát. Erre senki nem volt felkészülve. Ma Európában mindenhol tüzet oltanak, ez jellemzi a mi kormányunkat is, és az egyik nagy probléma, amivel szembesülünk, hogy nem tudunk tervezni előre, a gazdasági élet szereplői sem tudnak előre tervezni. Minden állam különböző módon próbálja védeni a polgárait, gazdaságát, a választott módszerek különböznek, más-más adottságokkal rendelkezünk, különböző energetikai, gazdasági lehetőségekkel.”
Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy 41 milliárd lejes az a támogatási csomag, amelyet a román kormány jövő márciusáig biztosít, csökkentve az energiahordozók árait, és ebbe még nincs benne a nemrég elfogadott tűzifára vonatkozó árkorlátozás.
Fotó: Haáz Vince
„A kormányzat feladata, hogy a gazdasági szereplőket valamilyen módon segítse, plusz forrásokkal. Ebben a tekintetben mi azt gondoljuk, hogy a közberuházásokat kell fenntartani, mert láncszerűen több vállalkozást lehet ezzel segíteni, ezért a közberuházásokra próbálja a kormány a következő költségvetési évben is biztosítani a forrásokat. De az uniós forrásokra is fokozottan odafigyelünk, mert ezeket a forrásokat is felhasználva valamilyen mértékben tudjuk a gazdasági szereplőket segíteni. Azt is látjuk, és őszintének kell lennünk, hogy
A miniszterelnök-helyettes szerint a háború befejeződése után sem fog a gazdaság az eddig ismert módon helyreállni, működni,
„Nem vagyunk optimisták, de pesszimisták sem akarunk lenni. Most is igaz, hogy a válság lehetőséget is jelent, lehetőséget azoknak, akik képesek rugalmasak, innovatívak, gyorsak lenni, akik megtalálják a szabad piacot. Ezeket a lehetőségeket kell megkeresni a Kárpát-medencei magyar vállalkozóknak is, ezért fontos, hogy a tapasztalatot, tudásukat megosszák egymással.”
A szombati találkozón többek között az európai támogatásokról, az erdélyi gazdaságfejlesztésről és a válságmenedzsmentről is értekeztek az egybegyűltek, közösen keresve a megoldásokat és lehetőségeket, hogy vállalkozásaik fennmaradhassanak.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Akár ezer lejes, vagy még nagyobb összegű bírságot is kiszabhatnak a 112-es egységes segélyhívó szám indokolatlan hivásáért, a hatóságok azonban nem büntetnek, ha a hívó jóhíszeműen fordul segítségért.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök cáfolta azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
szóljon hozzá!