
Időbe telik, míg Marosvásárhely központi részében üres parkolót találunk
Fotó: Haáz Vince
A fenntartható közlekedésről kezdeményezett kerekasztalbeszélgetés-sorozatot Marosvásárhelyen a Marosszéki Közösségi Alapítvány. Az első, parkolás témájú beszélgetést csütörtökön szervezték a vármúzeumban. Mintegy 20–25 személy vett részt, köztük városi önkormányzati képviselők, illetve olyan civilek, akiket közvetlenül érint a parkolás problémája.
2019. november 07., 21:312019. november 07., 21:31
Marosvásárhelyen jelenleg ötezer garázs, 4500 fedett parkoló és 20 ezer lakótelepi parkoló van – ismertette a legfrissebb adatokat Gál Sándor kezdeményező, hozzátéve azt is, hogy a városban körülbelül 4500 fizetős parkoló létezik, ezek övezetekre felosztva: a 0-ás övezetben 310, az 1-esben 3200 és a 2-esben 900 parkolót jelent, más-más a parkolási díjjal. Például az ultraközponti városrészben harminc percért 2 lejt, egy órás parkolásért 3 lejt kell fizetni, de legfeljebb csak 2 órát lehet a parkolót használni.
A város utcáin való „körbe furikázás” parkoló hiányában mindennapi tapasztalat az autósok számára. Halaszthatatlanul megoldásra vár a parkolás problémája, hiszen a gépkocsik száma folyamatosan növekszik. Ez nem csak a központi övezetben, hanem a lakónegyedekben is kérdéses – hangzott el a megbeszélésen. Az a kérdés is megfogalmazódott, hogy vajon milyen várost szeretnének a marosvásárhelyiek: olyat, amelyben a gépkocsiké az elsőbbség, vagy olyant, ahol a gyalogosak a fontosabbak?
Amennyiben a gépkocsiké a prioritás, az maga után vonja a számuk gyarapodását, a nehézkes parkolást, a levegőszennyezést, az infrastruktúra fejlesztését az autók számára. Ha a gyalogosok a fontosabbak, akkor megnő a biztonság, jobban lehet parkolni, tisztább a város levegője, az idősek, a mozgáskorlátozottak, a kisgyerekesek és a babakocsik nagyobb figyelmet kapnak. A fenntartható fejlesztés azt jelenti, hogy vonzó lesz a városi környezet, jobb az életminőség, tisztább a levegő és nagyobb a biztonság.
A parkolás kérdése összetett probléma, hiszen nem csupán a parkolóhelyekről szól, de a nemlétező mélygarázsokról, a nem kielégítően működő tömegközlekedésről, a bicikliutak hiányáról is. Ahogy Csíki Zsolt önkormányzati képviselő megfogalmazta, a lakónegyedekből hiányzó sportklubok, sportpályák is részesei ennek a kérdéskörnek, hiszen a gyerekeket a város más-más részébe utaztatják a szülők, hogy sportolhassanak, ha nincs hol focizniuk, biciklizniük.
A közeljövőben olyan további témákról esik majd szó, mint a tömegközlekedés, a gyalogos közlekedés, az utak tervezése, a teherszállítás, az autós, illetve a gyalogos infrastruktúra fejlesztése.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
3 hozzászólás