
A Gábor Áron tér, még a magnóliák kivágása előtt
Fotó: Kézdivásárhely Önkormányzata
Októberben két magnóliafát vágatott ki a kézdivásárhelyi önkormányzat a Gábor Áron téri parkból. A döntés felháborodást keltett egyes városlakókban, akik a napokban a közösségi médiában adtak hangot nemtetszésüknek.
2023. december 10., 12:012023. december 10., 12:01
2023. december 10., 12:192023. december 10., 12:19
A Kézdivásárhely és környéke szégyenfal nevű Facebook-csoportban több hozzászóló értetlenkedve fogadta a főtéri park polgármesteri hivatal felőli részét ékesítő fák kivágásának hírét, ezért utánajártunk, hogy miért döntött így a városvezetés.
Szilveszter Szabolcs alpolgármester megkeresésünkre elmondta, hogy a fák kivágását azok rossz állapota indokolta, jövőre azonban újakat ültetnek helyettük.
– tudatta az elöljáró, hozzátéve, hogy a fakivágás a hivatalos procedúrát követve, a környezetvédelmi hatóság engedélyével történt.
Kiemelte: az önkormányzat azt tervezi, hogy jövő évben új fákat ültet a kivágottak helyére, mivel a magnólia a városközpont ékköve, egyik legfontosabb fafajtája. „Semmilyen fát nem vágunk ki azért, mert csökkenteni szeretnénk a zöldövezetet.
– hangsúlyozta az alpolgármester.
Kézdivásárhely főterén a kivágottak mellett további négy magnólia található a Gábor Áron-szobor szomszédságában, amelyek egészségesek, tavasszal gyönyörű virágaikkal, nyáron pedig árnyékot adó lombjaikkal örvendeztetve meg a városközpontban sétáló helybélieket és turistákat.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!