Petres Sándor: a megértésben, az elfogadásban segíthet egy magyar prefektus

A Szövetség vezetői, a polgármesterek, intézményvezetők, a megye lakossága hivatottak ezt eldönteni.

– Fontos-e, hogy magyar vagy román prefektusa van Hargita megyének?

– Egy ideális világban mindegy lenne. A valóságban biztosan nem az. Azok számára, akik mindig mindent jobban tudnak, nem lehet jó megoldást találni. A jó szándékú emberekhez viszont közelebb lehet és kell vinni ezt az intézményt. A konkrét feladat a törvények alkalmazása és alkalmaztatása, de az érdekelteknek el kell magyarázni a döntéseket, támogatni kell őket a törvényes megoldások megtalálásában. A megértésben, elfogadásban segíthet egy magyar prefektus.

– Székely és magyar zászlók: lehet-e ezt a kérdést úgy kezelni, hogy ne bírságoljon a prefektus, de a nemzeti jelképek azért használhatók legyenek; a székely zászló, amely nem egy másik állam zászlója, például állandó jelleggel? Mi a megoldás?

– Két különböző síkon kell párhuzamosan eredményre törekednünk. Szükséges a jelenlegi jogszabályok jó szándékú pontosítása, megengedőbbé tétele, enélkül nem lesz előrelépés. Másrészt, a létező törvényes előírásoknak megfelelő gyakorlatot kell kialakítani. Olyan kompromisszumokra van szükség, amelyeket magyar és román polgártársaink többsége elfogad.

– Meggyőződésem, hogy folyamatosan javul a nyelvi jogok érvényesítésének lehetősége, de rengeteg energiára, időre és jó szándékra lesz még szükségünk. Ugyanakkor nem hiszem, hogy elérhetjük valaha a „maradéktalan” érvényesülés állapotát, mert igen sokféleképpen értelmezzük ezt. Ha valaki arra számít, hogy Hargita megyében életútja során teljesen egynyelvű ügyintézéssel fog találkozni, azt jó eséllyel csalódás fogja érni. Mint jó néhány más téren, a jogrendszer pontosítása és a segítőkészség, a jó szándék vihet előre.

– A prefektusi hivatalban eltöltött évek tapasztalatai alapján, hogy látja, miként működik a helyi és megyei közigazgatás Hargita megyében? Van-e fejlődés, vannak-e olyan tanácsi határozatok, amelyek nem felelnek meg a törvénynek? Miben kellene fejlődni?

– Vannak és mindig lesznek javításra szoruló határozatok, rendeletek. A közigazgatási szféra értékelése, ezáltal vonzósága nagyon hullámzó.

A következetesség és kiszámíthatóság sem mindennapos vendég a jogi környezet kialakításában, alkalmazásában. Az önkormányzatok mindig többet és többet akarnak megvalósítani, a prefektúra szerepe, hogy ezt a munkát legális keretek között tartsa. Úgy gondolom, Hargita megye helyi és megyei közigazgatása erős alapokon áll. Jó képességű szakemberek, tapasztalat és tanulni vágyás, kellő stabilitás a jellemzői.

– A prefektusi hivatalnak alárendelt intézmények közül a legtöbben a Hargita Megyei Gépjárművezetői Engedélyeket Kibocsátó és Járműbejegyzési Közszolgálatot keresik fel. Lehet-e rövidíteni a gépjárművezetői vizsgára való várakozás időtartamát, és ami legalább ilyen fontos: elérhetővé tenni ezt több városban, nemcsak Csíkszeredában?

– A várakozás időtartamát törvénymódosítással és több alkalmazottal lehetne csökkenteni, folyamatosan próbáljuk meggyőzni erről a törvényhozást és a kormányt is.

Az elméleti vizsga lebonyolításához szükséges infrastruktúra- és személyzeti követelmények viszont olyan beruházási és fenntartási költségeket feltételeznének, amelyeknek biztosítását nem látom valószínűnek. A polgártársaink jobb kiszolgálására viszont megoldásokat fogunk keresni, minden külső körülménytől függetlenül.

– A központosítás lebontásánál maradva, melyek azok a prefektusi hivatal alárendeltségébe tartozó szolgáltatások, tevékenységek, amelyeket több városban is lehet biztosítani a megyeszékhelyen kívül?

– A prefektusi hivatalok, de a többi, megyei szintű hivatal tevékenységét is át kell gondolni. A költségcsökkentésekre, személyzeti megszorításokra való törekvések mindennapjaiban a jobb együttműködést, de az informatika alkalmazását is új szintre kell emelni.

Másrészt, a járványhelyzet rákényszerítette a kormányzati és az önkormányzati szférát is a számítástechnika kínálta lehetőségek sokkal jobb és gyorsabb kihasználására. Azon leszünk, hogy a veszély elmúltával ne adjuk fel a „kényszer szülte” eredményeket, ne kényelmesedjünk vissza az ügyintézés középkorába.