
Petres Sándor: a jó szándék vihet előre
Fotó: Pinti Attila
Petres Sándor régi közéleti szereplő, a közigazgatás mindkét oldalán – önkormányzati, illetve kormányzati tisztségviselőként – komoly tapasztalattal rendelkezik. Hargita megye nemrég kinevezett prefektusával a nemcsak a közigazgatás helyzetéről, de a nyelvi jogokról, nemzeti jelképekről, és a gépjárművezetői vizsgákról is beszélgettünk.
2022. április 06., 12:012022. április 06., 12:01
2022. április 06., 12:092022. április 06., 12:09
– Hargita Megye Tanácsában, és ennek alelnökeként eltöltött évek után miért ment át a „másik oldalra”, a kormányhivatalba? Mi változott, jó döntés volt, vagy nem?
– 2014-ben, a kormányzati erőviszonyok átrendeződése miatt, az RMDSZ-nek újra lehetősége nyílt vezető pozíciót elfoglalni Hargita Megye Prefektusának Hivatalában. A Szövetség vezetői úgy gondolták, hogy tizennégy éves megyei önkormányzati vezetői tapasztalatom a megye lakosságának és az intézménynek is fokozottan a javára válhat. Nagyon rövid gondolkozás után elfogadtam az új kihívást. Választott tisztséget, középtávú biztonságot, politikai pályafutást, hatalmas pénzügyi felelősséget cseréltem akkor főtisztviselői karrierre. Az ideiglenes kinevezés bizonytalanságára jellemző, hogy az országszerte, velem egyszerre kinevezett főtisztviselők közül talán csak négyen vagyunk még tisztségben.
A Szövetség vezetői, a polgármesterek, intézményvezetők, a megye lakossága hivatottak ezt eldönteni.
– Fontos-e, hogy magyar vagy román prefektusa van Hargita megyének?
– Egy ideális világban mindegy lenne. A valóságban biztosan nem az. Azok számára, akik mindig mindent jobban tudnak, nem lehet jó megoldást találni. A jó szándékú emberekhez viszont közelebb lehet és kell vinni ezt az intézményt. A konkrét feladat a törvények alkalmazása és alkalmaztatása, de az érdekelteknek el kell magyarázni a döntéseket, támogatni kell őket a törvényes megoldások megtalálásában. A megértésben, elfogadásban segíthet egy magyar prefektus.
– Székely és magyar zászlók: lehet-e ezt a kérdést úgy kezelni, hogy ne bírságoljon a prefektus, de a nemzeti jelképek azért használhatók legyenek; a székely zászló, amely nem egy másik állam zászlója, például állandó jelleggel? Mi a megoldás?
– Két különböző síkon kell párhuzamosan eredményre törekednünk. Szükséges a jelenlegi jogszabályok jó szándékú pontosítása, megengedőbbé tétele, enélkül nem lesz előrelépés. Másrészt, a létező törvényes előírásoknak megfelelő gyakorlatot kell kialakítani. Olyan kompromisszumokra van szükség, amelyeket magyar és román polgártársaink többsége elfogad.
– Meggyőződésem, hogy folyamatosan javul a nyelvi jogok érvényesítésének lehetősége, de rengeteg energiára, időre és jó szándékra lesz még szükségünk. Ugyanakkor nem hiszem, hogy elérhetjük valaha a „maradéktalan” érvényesülés állapotát, mert igen sokféleképpen értelmezzük ezt. Ha valaki arra számít, hogy Hargita megyében életútja során teljesen egynyelvű ügyintézéssel fog találkozni, azt jó eséllyel csalódás fogja érni. Mint jó néhány más téren, a jogrendszer pontosítása és a segítőkészség, a jó szándék vihet előre.
– A prefektusi hivatalban eltöltött évek tapasztalatai alapján, hogy látja, miként működik a helyi és megyei közigazgatás Hargita megyében? Van-e fejlődés, vannak-e olyan tanácsi határozatok, amelyek nem felelnek meg a törvénynek? Miben kellene fejlődni?
– Vannak és mindig lesznek javításra szoruló határozatok, rendeletek. A közigazgatási szféra értékelése, ezáltal vonzósága nagyon hullámzó.
A következetesség és kiszámíthatóság sem mindennapos vendég a jogi környezet kialakításában, alkalmazásában. Az önkormányzatok mindig többet és többet akarnak megvalósítani, a prefektúra szerepe, hogy ezt a munkát legális keretek között tartsa. Úgy gondolom, Hargita megye helyi és megyei közigazgatása erős alapokon áll. Jó képességű szakemberek, tapasztalat és tanulni vágyás, kellő stabilitás a jellemzői.
– A prefektusi hivatalnak alárendelt intézmények közül a legtöbben a Hargita Megyei Gépjárművezetői Engedélyeket Kibocsátó és Járműbejegyzési Közszolgálatot keresik fel. Lehet-e rövidíteni a gépjárművezetői vizsgára való várakozás időtartamát, és ami legalább ilyen fontos: elérhetővé tenni ezt több városban, nemcsak Csíkszeredában?
– A várakozás időtartamát törvénymódosítással és több alkalmazottal lehetne csökkenteni, folyamatosan próbáljuk meggyőzni erről a törvényhozást és a kormányt is.
Az elméleti vizsga lebonyolításához szükséges infrastruktúra- és személyzeti követelmények viszont olyan beruházási és fenntartási költségeket feltételeznének, amelyeknek biztosítását nem látom valószínűnek. A polgártársaink jobb kiszolgálására viszont megoldásokat fogunk keresni, minden külső körülménytől függetlenül.
– A központosítás lebontásánál maradva, melyek azok a prefektusi hivatal alárendeltségébe tartozó szolgáltatások, tevékenységek, amelyeket több városban is lehet biztosítani a megyeszékhelyen kívül?
– A prefektusi hivatalok, de a többi, megyei szintű hivatal tevékenységét is át kell gondolni. A költségcsökkentésekre, személyzeti megszorításokra való törekvések mindennapjaiban a jobb együttműködést, de az informatika alkalmazását is új szintre kell emelni.
Másrészt, a járványhelyzet rákényszerítette a kormányzati és az önkormányzati szférát is a számítástechnika kínálta lehetőségek sokkal jobb és gyorsabb kihasználására. Azon leszünk, hogy a veszély elmúltával ne adjuk fel a „kényszer szülte” eredményeket, ne kényelmesedjünk vissza az ügyintézés középkorába.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
szóljon hozzá!