Nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik
Fotó: Haáz Vince
Az oktatásban a pedagógusokat szokás digitális bevándorlóknak, a diákokat pedig digitális bennszülöttnek tekinteni, de nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik, inkább a mentalitás határozza meg a besorolást. Fülöp Otília kommunikációs szakember, egyetemi tanár szerint az online oktatással együtt a tudás helye is megváltozott. Míg korábban a tudást a tanárba képzeltük bele, most a tudás a hálózatban van, és hozzáféréseket, útvonalakat tanítanak egymásnak a „bevándorlók” és „bennszülöttek”.
2020. november 28., 16:472020. november 28., 16:47
A digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók kifejezéseket Marc Prensky írta le először azonos című tanulmányában. Digitális bennszülöttnek azokat hívta, akik már a digitális világban születtek, és akik már teljesen természetesen használják ezeket az eszközöket. Digitális bevándorlóknak nevezte azokat, akiknek mindezt meg kellett tanulniuk, hiszen korábban születtek.
A diákok eddig főként társadalmi életet éltek, játszottak vagy kommunikáltak a digitális eszközök révén, eddig kevesebbet használták tanulásra, iskolai feladatokra ugyanezeket az eszközöket, alkalmazásokat. Az online oktatás ezt megváltoztatta. Sokat tanulhatnak a „bennszülöttek” a „bevándorlóktól”, hiszen ha például azt kapják a diákok feladatba, hogy készítsenek videót, akkor a készítést nem nagyon kell nekik megtanítani, hiszen könnyedén megértik a műveletet, de hogy mit, miért és hogyan érdemes a videóba emelni, abban már igenis van szerepe a tanárnak.
Fülöp Otília kommunikációs szakember, a Sapientia EMTE tanára úgy véli, az online oktatás révén nyilvánvalóbbá vált, hogy a pedagógus és a diák szerepei felcserélhetőek, főleg középiskolai vagy egyetemi oktatásban. Míg az osztályteremben nehezebben fordul meg a szerepek leosztása – de azért megtörténik ott is például egy-egy projekt keretében – addig a digitális tantermekben, mint például a Meet, Zoom vagy egyéb platformokon sokkal dinamikusabb a felállás, nincsen leküzdendő fizikai távolság katedra és padsorok között – magyarázta megkeresésünkre Fülöp Otília. „Itt tulajdonképpen mind egyenlő távolságra vagyunk egymástól, és bármelyik hallgató ugyanúgy kivetítheti a képernyőjét és előadhat, mint az, aki irányítja a tanulás-tanítás folyamatát, aki immár sokkal inkább mentor vagy tutor, nem annyira tanár” – teszi hozzá a kommunikációs szakember.
Van egy másik összetevő is, ami nem az online-nal érkezett az életünkbe, de talán ez a kényszerű átállás rávesz a tudatosításra: megváltozott a tudás helye.
– világít rá Fülöp Otília.
Az online oktatásban nincsen leküzdendő fizikai távolság katedra és padsorok között
Fotó: Haáz Vince
Szerinte nem olyan egyértelmű, hogy mit tudnak a digitális bennszülöttek sokkal jobban, mint a digitális bevándorlók. A szakember nem tapasztalta eddig, hogy a hallgatók sokkal jobban és magabiztosabban kezelnék a különböző platformokat, sőt bizonyos tekintetben kifejezetten rugalmatlanok, és idegesíti őket, ha kiszámíthatatlan a folyamat – vallotta be.
Ezzel nem csak azt tanítom nekik, hogy mi az érvényes tudás most egy adott témával kapcsolatban, hanem azt is, hogy én hogyan választottam ki a tárgyalt elméleteket, én hogyan jutottam el ide” – osztotta meg velünk tapasztalatait a tanár.
Az újabb generációk nagyon értékelik, ha a tanár, az oktatási rendszer kíváncsi rájuk. El akarják mondani, meg akarják mutatni, hogy mit tudnak, és ez érthető, hiszen körülbelül ugyanannyi adatot, információt dolgoznak fel az iskolai rendszeren kívül végzett tevékenységeik, médiahasználatuk közben, mint amennyit az oktatás szolgáltat nekik.
– hangsúlyozta Fülöp Otília, aki digitális bevándorlóként ő maga is azzal az elszántsággal érkezett az új platformokra, hogy jól kiismeri és megfejti azokat, szakember lesz.
„A digitális bennszülöttek csapongóbbak és merészebbek, bátrabban kombinálnak nagyon különböző tudásokat. Például a legutóbbi új média szemináriumon az okos porszívóról tartott előadást egy csoport, és a konkrét feladaton messze túlmenően szóba hozták a takarítás pszichológiai aspektusait – opportunista szemben a tradicionálissal. Azt hiszem, ebben a különbségben benne van, hogy mit is tanulhat a két különböző mentalitás egymástól, mert nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik” – magyarázta a Székelyhonnak Fülöp Otília.
Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.
Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.
Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.
Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.
Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.
szóljon hozzá!