
Nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik
Fotó: Haáz Vince
Az oktatásban a pedagógusokat szokás digitális bevándorlóknak, a diákokat pedig digitális bennszülöttnek tekinteni, de nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik, inkább a mentalitás határozza meg a besorolást. Fülöp Otília kommunikációs szakember, egyetemi tanár szerint az online oktatással együtt a tudás helye is megváltozott. Míg korábban a tudást a tanárba képzeltük bele, most a tudás a hálózatban van, és hozzáféréseket, útvonalakat tanítanak egymásnak a „bevándorlók” és „bennszülöttek”.
2020. november 28., 16:472020. november 28., 16:47
A digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók kifejezéseket Marc Prensky írta le először azonos című tanulmányában. Digitális bennszülöttnek azokat hívta, akik már a digitális világban születtek, és akik már teljesen természetesen használják ezeket az eszközöket. Digitális bevándorlóknak nevezte azokat, akiknek mindezt meg kellett tanulniuk, hiszen korábban születtek.
A diákok eddig főként társadalmi életet éltek, játszottak vagy kommunikáltak a digitális eszközök révén, eddig kevesebbet használták tanulásra, iskolai feladatokra ugyanezeket az eszközöket, alkalmazásokat. Az online oktatás ezt megváltoztatta. Sokat tanulhatnak a „bennszülöttek” a „bevándorlóktól”, hiszen ha például azt kapják a diákok feladatba, hogy készítsenek videót, akkor a készítést nem nagyon kell nekik megtanítani, hiszen könnyedén megértik a műveletet, de hogy mit, miért és hogyan érdemes a videóba emelni, abban már igenis van szerepe a tanárnak.
Fülöp Otília kommunikációs szakember, a Sapientia EMTE tanára úgy véli, az online oktatás révén nyilvánvalóbbá vált, hogy a pedagógus és a diák szerepei felcserélhetőek, főleg középiskolai vagy egyetemi oktatásban. Míg az osztályteremben nehezebben fordul meg a szerepek leosztása – de azért megtörténik ott is például egy-egy projekt keretében – addig a digitális tantermekben, mint például a Meet, Zoom vagy egyéb platformokon sokkal dinamikusabb a felállás, nincsen leküzdendő fizikai távolság katedra és padsorok között – magyarázta megkeresésünkre Fülöp Otília. „Itt tulajdonképpen mind egyenlő távolságra vagyunk egymástól, és bármelyik hallgató ugyanúgy kivetítheti a képernyőjét és előadhat, mint az, aki irányítja a tanulás-tanítás folyamatát, aki immár sokkal inkább mentor vagy tutor, nem annyira tanár” – teszi hozzá a kommunikációs szakember.
Van egy másik összetevő is, ami nem az online-nal érkezett az életünkbe, de talán ez a kényszerű átállás rávesz a tudatosításra: megváltozott a tudás helye.
– világít rá Fülöp Otília.
Az online oktatásban nincsen leküzdendő fizikai távolság katedra és padsorok között
Fotó: Haáz Vince
Szerinte nem olyan egyértelmű, hogy mit tudnak a digitális bennszülöttek sokkal jobban, mint a digitális bevándorlók. A szakember nem tapasztalta eddig, hogy a hallgatók sokkal jobban és magabiztosabban kezelnék a különböző platformokat, sőt bizonyos tekintetben kifejezetten rugalmatlanok, és idegesíti őket, ha kiszámíthatatlan a folyamat – vallotta be.
Ezzel nem csak azt tanítom nekik, hogy mi az érvényes tudás most egy adott témával kapcsolatban, hanem azt is, hogy én hogyan választottam ki a tárgyalt elméleteket, én hogyan jutottam el ide” – osztotta meg velünk tapasztalatait a tanár.
Az újabb generációk nagyon értékelik, ha a tanár, az oktatási rendszer kíváncsi rájuk. El akarják mondani, meg akarják mutatni, hogy mit tudnak, és ez érthető, hiszen körülbelül ugyanannyi adatot, információt dolgoznak fel az iskolai rendszeren kívül végzett tevékenységeik, médiahasználatuk közben, mint amennyit az oktatás szolgáltat nekik.
– hangsúlyozta Fülöp Otília, aki digitális bevándorlóként ő maga is azzal az elszántsággal érkezett az új platformokra, hogy jól kiismeri és megfejti azokat, szakember lesz.
„A digitális bennszülöttek csapongóbbak és merészebbek, bátrabban kombinálnak nagyon különböző tudásokat. Például a legutóbbi új média szemináriumon az okos porszívóról tartott előadást egy csoport, és a konkrét feladaton messze túlmenően szóba hozták a takarítás pszichológiai aspektusait – opportunista szemben a tradicionálissal. Azt hiszem, ebben a különbségben benne van, hogy mit is tanulhat a két különböző mentalitás egymástól, mert nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik” – magyarázta a Székelyhonnak Fülöp Otília.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu.
Riasztást rendeltek el csütörtökön reggel az egyik costinești-i strandon, miután a turisták egy drón maradványait fedezték fel a tenger vizében, nagyon közel a parthoz. A hatóságok most intézkednek.
A Nuclearelectrica csütörtök reggel megkezdte a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!