
Nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik
Fotó: Haáz Vince
Az oktatásban a pedagógusokat szokás digitális bevándorlóknak, a diákokat pedig digitális bennszülöttnek tekinteni, de nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik, inkább a mentalitás határozza meg a besorolást. Fülöp Otília kommunikációs szakember, egyetemi tanár szerint az online oktatással együtt a tudás helye is megváltozott. Míg korábban a tudást a tanárba képzeltük bele, most a tudás a hálózatban van, és hozzáféréseket, útvonalakat tanítanak egymásnak a „bevándorlók” és „bennszülöttek”.
2020. november 28., 16:472020. november 28., 16:47
A digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók kifejezéseket Marc Prensky írta le először azonos című tanulmányában. Digitális bennszülöttnek azokat hívta, akik már a digitális világban születtek, és akik már teljesen természetesen használják ezeket az eszközöket. Digitális bevándorlóknak nevezte azokat, akiknek mindezt meg kellett tanulniuk, hiszen korábban születtek.
A diákok eddig főként társadalmi életet éltek, játszottak vagy kommunikáltak a digitális eszközök révén, eddig kevesebbet használták tanulásra, iskolai feladatokra ugyanezeket az eszközöket, alkalmazásokat. Az online oktatás ezt megváltoztatta. Sokat tanulhatnak a „bennszülöttek” a „bevándorlóktól”, hiszen ha például azt kapják a diákok feladatba, hogy készítsenek videót, akkor a készítést nem nagyon kell nekik megtanítani, hiszen könnyedén megértik a műveletet, de hogy mit, miért és hogyan érdemes a videóba emelni, abban már igenis van szerepe a tanárnak.
Fülöp Otília kommunikációs szakember, a Sapientia EMTE tanára úgy véli, az online oktatás révén nyilvánvalóbbá vált, hogy a pedagógus és a diák szerepei felcserélhetőek, főleg középiskolai vagy egyetemi oktatásban. Míg az osztályteremben nehezebben fordul meg a szerepek leosztása – de azért megtörténik ott is például egy-egy projekt keretében – addig a digitális tantermekben, mint például a Meet, Zoom vagy egyéb platformokon sokkal dinamikusabb a felállás, nincsen leküzdendő fizikai távolság katedra és padsorok között – magyarázta megkeresésünkre Fülöp Otília. „Itt tulajdonképpen mind egyenlő távolságra vagyunk egymástól, és bármelyik hallgató ugyanúgy kivetítheti a képernyőjét és előadhat, mint az, aki irányítja a tanulás-tanítás folyamatát, aki immár sokkal inkább mentor vagy tutor, nem annyira tanár” – teszi hozzá a kommunikációs szakember.
Van egy másik összetevő is, ami nem az online-nal érkezett az életünkbe, de talán ez a kényszerű átállás rávesz a tudatosításra: megváltozott a tudás helye.
– világít rá Fülöp Otília.
Az online oktatásban nincsen leküzdendő fizikai távolság katedra és padsorok között
Fotó: Haáz Vince
Szerinte nem olyan egyértelmű, hogy mit tudnak a digitális bennszülöttek sokkal jobban, mint a digitális bevándorlók. A szakember nem tapasztalta eddig, hogy a hallgatók sokkal jobban és magabiztosabban kezelnék a különböző platformokat, sőt bizonyos tekintetben kifejezetten rugalmatlanok, és idegesíti őket, ha kiszámíthatatlan a folyamat – vallotta be.
Ezzel nem csak azt tanítom nekik, hogy mi az érvényes tudás most egy adott témával kapcsolatban, hanem azt is, hogy én hogyan választottam ki a tárgyalt elméleteket, én hogyan jutottam el ide” – osztotta meg velünk tapasztalatait a tanár.
Az újabb generációk nagyon értékelik, ha a tanár, az oktatási rendszer kíváncsi rájuk. El akarják mondani, meg akarják mutatni, hogy mit tudnak, és ez érthető, hiszen körülbelül ugyanannyi adatot, információt dolgoznak fel az iskolai rendszeren kívül végzett tevékenységeik, médiahasználatuk közben, mint amennyit az oktatás szolgáltat nekik.
– hangsúlyozta Fülöp Otília, aki digitális bevándorlóként ő maga is azzal az elszántsággal érkezett az új platformokra, hogy jól kiismeri és megfejti azokat, szakember lesz.
„A digitális bennszülöttek csapongóbbak és merészebbek, bátrabban kombinálnak nagyon különböző tudásokat. Például a legutóbbi új média szemináriumon az okos porszívóról tartott előadást egy csoport, és a konkrét feladaton messze túlmenően szóba hozták a takarítás pszichológiai aspektusait – opportunista szemben a tradicionálissal. Azt hiszem, ebben a különbségben benne van, hogy mit is tanulhat a két különböző mentalitás egymástól, mert nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hová tartozik” – magyarázta a Székelyhonnak Fülöp Otília.
Adrian Veștea szerint miniszterelnökké jelölése nem a PNL megosztását szolgálja, hanem lehetőséget ad arra, hogy a liberálisok folytassák a reformokat és bizonyítsák: készek felelősséget vállalni Románia stabilitásáért.
A legtöbb közúti baleset vasárnap történik, a kritikus időszak pedig 13 óra és 17 óra közé esik – hívja fel a figyelmet a rendőrség. Vasárnap a Maros megyei közlekedési rendőrök közúti ellenőrzést és balesetmegelőzési tevékenységet tartanak.
Rendkívüli egyeztetésre hívja össze a PSD vezető testületeit Mihai Fifor, miután Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát bízta meg kormányalakítással. A szociáldemokraták szerint a döntés előtt nem egyeztettek velük.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
szóljon hozzá!