
Fotó: Barabás Ákos
Elnyomva, kiközösítve érzik magukat a székelyudvarhelyi Budvár-negyedi romák. A többségi lakossággal azonos jogokat és életkörülményeket szeretnének – derült ki a romák hétfői fórumán, amelyet először szervezett meg a gyulafehérvári Caritas és a Budvár Roma Egyesület. Az ott élők közül sokaknak csak ideiglenes személyazonossági igazolványuk van. Így nehezen találnak munkát, az egészségügyi ellátásuk is körülményes. Céljuk, hogy egy képviselőt válasszanak, aki rendszeresen tartja a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal.
2017. június 01., 16:432017. június 01., 16:43
2017. május 31., 22:282017. május 31., 22:28
„Segíteni szeretnénk a romáknak, csak nem biztos, hogy az elképzeléseink összhangban vannak a közösségével. Ezért döntöttünk a fórum megszervezése mellett, ahol mindenki elmondhatja a véleményét” – magyarázta Leskó Barbara, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, aki az udvarhelyi romaprogramokért felel.
Fotó: Barabás Ákos
Más helyszín híján a fórumot Szász Emil, a Budvár Roma Egyesület-elnök kocsmájának második emeletén tartották, ahová csak a közösség hangadóit hívták meg a szervezők. Kezdetben még feszült volt a hangulat, ami talán a kölcsönös előítéletekből származó bizalmatlanságnak köszönhető. Ezért kissé nehezen indult el a beszélgetés a jelenlétünkben, ám a helyzet gyorsan megváltozott, az emberek megnyíltak, és hamarosan problémáik taglalásába kezdtek.
Fotó: Barabás Ákos
– panaszolták a jelenlévők. Egészségbiztosítási szerződést sem tudnak kötni, így egyetlen családorvos sem vállalja ellátásukat. Éppen ezért a romák a városi kórház sürgősségi osztályára mennek ellátásért, ám ez is folyamatos problémákat eredményez. A munkakeresés sem egyszerű számukra, hiszen nem szívesen alkalmazzák őket sehol ideiglenes iratokkal.
– panaszolta az egyik részvevő.
Fotó: Barabás Ákos
Többen fájlalták, hogy az udvarhelyi szórakozóhelyeken nem látják szívesen a romákat, pedig ők is ugyanúgy kifizetnék a fogyasztásukat.
– szólalt fel egy jelenlévő. Elmondta, hogy a városi rendezvényeken is hasonlóan viszonyulnak hozzájuk. „Képzeljék el, mit érzek, ha mindenki előtt kitessékelnek egy szórakozóhelyről pusztán a származásom miatt” – szólt közbe egy fiatal. Megjegyezte,
Ebben a helyzetben nincs mit tenniük, más településeken keresnek kikapcsolódást a roma fiatalok, ahol szerintük jobb a helyzet, mint Udvarhelyen.
Fotó: Barabás Ákos
– fogalmazott.
Fotó: Barabás Ákos
„A felnőtteket már nem igazán lehet megváltoztatni, de a gyerekekért tenni kell, hogy ne a bűnözői életmódot válasszák. Iskolába kell járatni őket, különben sehol nem kapnak munkát” – hangsúlyozta Szász Emil.
„Vannak hitvány gyerekek, de jók is. Együtt nem tanulnak olyan jól, mert egymásra rossz hatással vannak.
– magyarázták többen. Azt szeretnék, hogy tanulmányi eredményeik alapján jussanak be bizonyos osztályokba a gyerekek.
Fotó: Barabás Ákos
Demeter Levente, a közösség egyik tagja saját példáját hozta fel: azt szeretné, ha nyolcadikot végző lánya továbbtanulna. Ám állítása szerint egyetlen középiskola sem fogadná szívesen. Kiderült, olyan is van a Budvár-negyedi romák között, aki egyetemet végezne.
– tette hozzá Leskó Barbara.
„Régen nem voltak különválasztva az iskolákban a cigányok és a magyarok, mindnyájan gyerekek voltunk” – emlékezett vissza egy elkeseredett idősebb részvevő.
„Ne légy rossz, mert zsákba tesz és elvisz a cigányné. Ugye ismerős mindenkinek? Ezt megjegyzik a gyerekek” – szólalt fel egy részvevő. „Nem szabad már a kicsikbe belenevelni a fajgyűlöletet, hiszen az senkinek sem jó. Engedni kell, hogy egy iskolába járjanak magyarok és romák, nem jó, ha elkülönítik őket” – jelentette ki Ursuly Tiberiu, aki 28 éve lakik a Budvár utcában.
Fotó: Barabás Ákos
A mellékhelyiségek használhatatlanok, tönkrementek a tömbházlakásokban. Így
Éppen ezért Szász Emil egy közvécé megépítését javasolta. Szerinte ehhez önkormányzati segítségre lenne szükség, amit kérni is fog. Arra a is kíváncsiak voltunk, hogy mi történt a tömbházakban lévő berendezésekkel. Azt a választ kaptuk, hogy az évek során rengetegen laktak az állami tulajdonban lévő lakásokban, sokan csak rövid ideig, és időközben eladták vagy tönkretették ezeket.
Fotó: Barabás Ákos
– hangzott el. A meghibásodott csövek miatt víz sincs a lakrészekben, a kocsma udvarán lévő kút az ezer főt számláló közösség egyetlen vízforrása – derült ki. Amíg az nem volt, a Küküllőre jártak vízért. Szász azt sem tartja helyesnek, hogy a gyerekek az út közepén játszanak. Más lehetőségük viszont nincs, ezért kellene egy játszóteret építeni a negyedben, vagy egy futballpályát. A roma egyesület elnöke azt ígéri, hogy az új építményeket nem tenné tönkre senki, mert felelősöket neveznének ki, akik felügyelnék azokat. Ez bevált módszer, hiszen hasonló megoldást alkalmaztak nemrég a köztisztaság fenntartása érdekében is, aminek meglett az eredménye – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
A cigány közösségnek feltett szándéka kiválasztani egy közülük való képviselőt, aki tartja majd a kapcsolatot a polgármesteri hivatal munkatársaival. Rendszeresen beszámolna a negyedben felmerülő problémákról. Ennek érdekében számítanak a hivatal fogadókészségére.
„Ennyi embert nem szabad semmibe venni” – hangzott el.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!