
Fotó: Barabás Ákos
Elnyomva, kiközösítve érzik magukat a székelyudvarhelyi Budvár-negyedi romák. A többségi lakossággal azonos jogokat és életkörülményeket szeretnének – derült ki a romák hétfői fórumán, amelyet először szervezett meg a gyulafehérvári Caritas és a Budvár Roma Egyesület. Az ott élők közül sokaknak csak ideiglenes személyazonossági igazolványuk van. Így nehezen találnak munkát, az egészségügyi ellátásuk is körülményes. Céljuk, hogy egy képviselőt válasszanak, aki rendszeresen tartja a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal.
2017. június 01., 16:432017. június 01., 16:43
„Segíteni szeretnénk a romáknak, csak nem biztos, hogy az elképzeléseink összhangban vannak a közösségével. Ezért döntöttünk a fórum megszervezése mellett, ahol mindenki elmondhatja a véleményét” – magyarázta Leskó Barbara, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, aki az udvarhelyi romaprogramokért felel.
Fotó: Barabás Ákos
Más helyszín híján a fórumot Szász Emil, a Budvár Roma Egyesület-elnök kocsmájának második emeletén tartották, ahová csak a közösség hangadóit hívták meg a szervezők. Kezdetben még feszült volt a hangulat, ami talán a kölcsönös előítéletekből származó bizalmatlanságnak köszönhető. Ezért kissé nehezen indult el a beszélgetés a jelenlétünkben, ám a helyzet gyorsan megváltozott, az emberek megnyíltak, és hamarosan problémáik taglalásába kezdtek.
Fotó: Barabás Ákos
– panaszolták a jelenlévők. Egészségbiztosítási szerződést sem tudnak kötni, így egyetlen családorvos sem vállalja ellátásukat. Éppen ezért a romák a városi kórház sürgősségi osztályára mennek ellátásért, ám ez is folyamatos problémákat eredményez. A munkakeresés sem egyszerű számukra, hiszen nem szívesen alkalmazzák őket sehol ideiglenes iratokkal.
– panaszolta az egyik részvevő.
Fotó: Barabás Ákos
Többen fájlalták, hogy az udvarhelyi szórakozóhelyeken nem látják szívesen a romákat, pedig ők is ugyanúgy kifizetnék a fogyasztásukat.
– szólalt fel egy jelenlévő. Elmondta, hogy a városi rendezvényeken is hasonlóan viszonyulnak hozzájuk. „Képzeljék el, mit érzek, ha mindenki előtt kitessékelnek egy szórakozóhelyről pusztán a származásom miatt” – szólt közbe egy fiatal. Megjegyezte,
Ebben a helyzetben nincs mit tenniük, más településeken keresnek kikapcsolódást a roma fiatalok, ahol szerintük jobb a helyzet, mint Udvarhelyen.
Fotó: Barabás Ákos
– fogalmazott.
Fotó: Barabás Ákos
„A felnőtteket már nem igazán lehet megváltoztatni, de a gyerekekért tenni kell, hogy ne a bűnözői életmódot válasszák. Iskolába kell járatni őket, különben sehol nem kapnak munkát” – hangsúlyozta Szász Emil.
„Vannak hitvány gyerekek, de jók is. Együtt nem tanulnak olyan jól, mert egymásra rossz hatással vannak.
– magyarázták többen. Azt szeretnék, hogy tanulmányi eredményeik alapján jussanak be bizonyos osztályokba a gyerekek.
Fotó: Barabás Ákos
Demeter Levente, a közösség egyik tagja saját példáját hozta fel: azt szeretné, ha nyolcadikot végző lánya továbbtanulna. Ám állítása szerint egyetlen középiskola sem fogadná szívesen. Kiderült, olyan is van a Budvár-negyedi romák között, aki egyetemet végezne.
– tette hozzá Leskó Barbara.
„Régen nem voltak különválasztva az iskolákban a cigányok és a magyarok, mindnyájan gyerekek voltunk” – emlékezett vissza egy elkeseredett idősebb részvevő.
„Ne légy rossz, mert zsákba tesz és elvisz a cigányné. Ugye ismerős mindenkinek? Ezt megjegyzik a gyerekek” – szólalt fel egy részvevő. „Nem szabad már a kicsikbe belenevelni a fajgyűlöletet, hiszen az senkinek sem jó. Engedni kell, hogy egy iskolába járjanak magyarok és romák, nem jó, ha elkülönítik őket” – jelentette ki Ursuly Tiberiu, aki 28 éve lakik a Budvár utcában.
Fotó: Barabás Ákos
A mellékhelyiségek használhatatlanok, tönkrementek a tömbházlakásokban. Így
Éppen ezért Szász Emil egy közvécé megépítését javasolta. Szerinte ehhez önkormányzati segítségre lenne szükség, amit kérni is fog. Arra a is kíváncsiak voltunk, hogy mi történt a tömbházakban lévő berendezésekkel. Azt a választ kaptuk, hogy az évek során rengetegen laktak az állami tulajdonban lévő lakásokban, sokan csak rövid ideig, és időközben eladták vagy tönkretették ezeket.
Fotó: Barabás Ákos
– hangzott el. A meghibásodott csövek miatt víz sincs a lakrészekben, a kocsma udvarán lévő kút az ezer főt számláló közösség egyetlen vízforrása – derült ki. Amíg az nem volt, a Küküllőre jártak vízért. Szász azt sem tartja helyesnek, hogy a gyerekek az út közepén játszanak. Más lehetőségük viszont nincs, ezért kellene egy játszóteret építeni a negyedben, vagy egy futballpályát. A roma egyesület elnöke azt ígéri, hogy az új építményeket nem tenné tönkre senki, mert felelősöket neveznének ki, akik felügyelnék azokat. Ez bevált módszer, hiszen hasonló megoldást alkalmaztak nemrég a köztisztaság fenntartása érdekében is, aminek meglett az eredménye – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
A cigány közösségnek feltett szándéka kiválasztani egy közülük való képviselőt, aki tartja majd a kapcsolatot a polgármesteri hivatal munkatársaival. Rendszeresen beszámolna a negyedben felmerülő problémákról. Ennek érdekében számítanak a hivatal fogadókészségére.
„Ennyi embert nem szabad semmibe venni” – hangzott el.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
Huszonöt veszettséggóc van jelenleg Hargita megyében, az esetszámok az elmúlt napokban ugyanis tovább növekedtek, miután a laborba küldött veszettséggyanús minták többségének az elemzése pozitív eredményt hozott.
Nicușor Dan hétfőn gratulált a szerb népnek és az Egyetemista Lista nevű diákmozgalomnak a vasárnapi „történelmi” parlamenti választásokhoz, amelyeken évtizedek óta nem látott részvételt jegyeztek.
szóljon hozzá!