
Csíkdánfalva múltjához tartoznak a felújításra, illetve bontásra váró ingatlanok
Fotó: Veres Nándor
Nem tudja önerőből felújítani a felszámolás után megvásárolt volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét a csíkdánfalvi önkormányzat, ezért pályázati támogatásért folyamodik. A volt szövödét ráadásul le kell bontani, mert az ingatlan állapota nem teszi lehetővé a helyreállítást.
2021. január 30., 10:562021. január 30., 10:56
Noha 2018-ban megkötötték az adásvételi szerződést, a csíkdánfalvi önkormányzat csak
– tudtuk meg Bőjte Csongor Ernő polgármestertől, aki elmondta, utóbbi ingatlannak nem volt tisztázva a telekkönyve, ezért csak később tudták megvásárolni.
Jobb időket is láttak a dánfalvi ipari létesítmények. A kerámiaműhelyt fel lehet újíítani, a szövöde épületére bontás vár
Fotó: Veres Nándor
Erre viszont a község nem tudja szükséges összeget biztosítani saját költségvetéséből, ezért pályázati támogatást igényelnek – jelezte a községvezető. Tavaly csak állagmegőrző javításokra futotta a költségvetésből, így a homlokzatot vakolták újra és a tetőt javították, hogy elkerüljék a további rongálódást.
– számolt be Bőjte Csongor Ernő.
Fotó: Veres Nándor
A község központjában, a főút mellett fekvő ingatlanokat mindenképp közösségi, elsősorban oktatási célokra szeretné használni majd az önkormányzat, a pályázatot is ilyen szándékkal nyújtják be. Szóba került egy tájház, falumúzeum kialakítása is, amely a kerámiagyártást is bemutatná.
Fotó: Veres Nándor
Az összesen 114 ezer euróra felértékelt épületek és telkek megvásárlására két alkalommal sem volt jelentkező, a tulajdonosok pedig elfogadták a helyi önkormányzat által ismételt értékbecslés alapján benyújtott ajánlatot.
A község központjában található volt kerámiagyártó üzem fénykorában, az 1960-as évektől jelentős számú alkalmazottat foglalkoztatott, akárcsak a gyapot- és gyapjúszövöde.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás