Szentdemeteren 11 órakor Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára adja át a templomot, a felújítási folyamatot Kiss Lóránd restaurátor ismerteti. Ugyanitt központi szentmisét mutat be Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, köszöntőt mond Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. Az ünnepség online is követhető élőben ide kattintva.

Székelybőn szintén 11 órakor kezdődik a szentmise. Itt Vukoszávlyev Zorán, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára, valamint Kollár Tibor, a Teleki László Alapítvány kuratórium tagja mond köszöntőt.

A további helyszíneken – Csíkrákoson, Nagyágon és Marosszentkirály-Náznánfalván – a Teleki László Alapítvány kuratóriumának tagjai, illetve vezetői adják át a megújult istenházákat.

A Rómer Flóris-tervet Magyarország Kormánya (Építési és Közlekedési Minisztérium) finanszírozza, a program szervezője, lebonyolítója, szakmai felügyelője a Teleki László Alapítvány. Támogatásával jelenleg is több helyszínen folynak kutatási, felújítási munkálatok a Kárpát-medencében, így például

A felújított templomokról

A csíkrákosi erődtemplom az egyik legrégebbi Csíkszéken, a 13. században épült. A 30 méteres tornyára festett különös emberi és állati alakok, zodiákus jegynek tűnő ábrázolások jelentése ma is vitatott, a Táltos a templomtornyon című munkájában Sisa Béla a magyar ősvallás emlékeit véli felfedezni bennük.

A hajdani Udvarhelyszék északnyugati csücskében a Kis-Küküllő partján található Szentdemeter római katolikus temploma feltehetőleg 13-14. századi, sokszögzáródású szentélye, a hajó gótikus hálóboltozata és nyugati kapuja a 15. századból származik. Egy, a közelmúltban végzett kutatás során szentélyében falképek kerültek felszínre.

A Marosvásárhelytől 12 kilométerre lévő, alig száz magyar lélekkel bíró Székelybő templomát 1332-ben említik először, amikor Pál papja 10 dénár egyházi adót fizet. A 16-18. századig a reformátusok tulajdonát képezte, majd a jezsuiták térnyerésével, amikor többen visszatértek az ősök vallására, ismét a katolikusoké lett. A templom visszavételéig a katolikusok egy csűrben tartották a szentmisét.

A Marosszentkirály és Náznánfalva határában álló négykaréjos, a bejárat tengelyére szimmetrikus alaprajzú kápolnát 1743-1746 között építették Nagyboldogasszony tiszteletére. 1996 óta a marosvásárhelyi Remete Szent Antal-plébánia filiáját képezi, addig a marosvásárhelyi ferencesek látták el. A kápolna telkén álló 18. századi haranglábat szintén a Teleki László Alapítvány támogatásával újították fel és zsindelyezték 2005-ben.

A Hunyad megyében, Dévától 24 kilométerre, tulajdonképpen egy hatalmas vulkáni kráterben fekvő, az írott forrásokban először 1465-ben szereplő Nagyágat (románul Săcărâmb, németül Sekerembe) régebben Kálváriahegynek is nevezték német telepesei. 1777-ben felszentelt, kőből épült, szentélyével észak felé forduló és homlokzati óratoronnyal ellátott temploma helyén 1753-ban már állott egy fakápolna. Nagyobbik harangját valószínűleg 1442-ben öntötték. A templom belső falait és mennyezetét 1968-ban késő-historizáló stílusban átfestették, ennek során eredeti szekkói elpusztultak.