Fotó: Thomas Campean
Nőtt a munkanélküliség mértéke a székelyföldi megyékben a legfrissebb statisztika szerint. A három megye közül leginkább Hargita megyében kúszik felfelé a munkanélküliségi ráta.
2025. január 05., 18:352025. január 05., 18:35
Az utolsó összesítés szerint Hargita, Maros és Kovászna megyében is több a munkanélküli, mint egy hónappal korábban, de a növekedés nem egyforma a három megyében: abszolút számokban és arányaiban is Hargita megyében nőtt a leginkább a munkanélküliségi ráta novemberben.
Hargita megyében az október végén mért 5,06 százalékhoz képest 5,32 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta november végére, ami 0,26 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A munkanélküliek száma 309-cel nőtt október végétől, elérve a 6385-öt. Munkanélküli segélyben csak minden negyedik állástalan személy részesül, a többség esetében már lejárt ez az időszak:
Egy mutató esetében pozitív változás tapasztalható az adatokban: enyhén – 0,55 százalékponttal – nőtt a segélyben részesülő munkanélküliek részaránya (24,6%) az előző hónaphoz képest. Ez valószínűleg részben annak tudható be, hogy nőtt a frissen végzettek száma a munkanélküliek körében, ők pedig mind jogosultak segélyre. Az 1572, segélyben részesülő munkanélküli közül 253-an idén fejezték be tanulmányaikat.
Hargita megyében a 40-49 éves korcsoportba tartozók körében van a legtöbb munkanélküli, második helyen a 30-39 éves korosztály áll, és vidéken két és félszer gyakoribb a munkanélküliség, mint városon.
Fotó: Thomas Campean
A három megye közül Maros megye az egyetlen, ahol a munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országos átlagnál. Maros megyében 2,95 százalékos a munkanélküliség, de egy enyhe növekedés (0,08%) ott is tapasztalható az előző havi 2,87 százalékhoz képest – állapítható meg a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 2,95 százalékos ráta 6160 állástalan személyt jelent, ami ugyan majdnem annyi, mint Hargita megyében, ám Maros megye népessége és a munkaképes lakosság mérete is majdnem a kétszerese Hargita megyéének, ami megmagyarázza az alacsony munkanélküliségi rátát is.
a 6160 munkanélküli közül 1365-en jogosultak a juttatásra. Maros megyében még hangsúlyosabban a 40-49 éves korosztály körében van a legtöbb munkanélküli (1548), a vidék-város megoszlást tekintve pedig hasonló az arány, mint Hargita megyében: két és félszer több a vidéken élő munkanélküli.
Fotó: Farkas Antal
Kovászna megyében – Maros megyéhez hasonlóan – csak enyhén, 0,08 százalékkal nőtt a munkanélküliség novemberben, ám ott a munkanélküliségi ráta lényegesen magasabb, már öt százalék közelében jár.
– tájékoztatott a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 3948 munkanélküli közül 688-an kapnak munkanélküli segélyt, azaz a három megye közül itt a legalacsonyabb a juttatásban részesülő állástalanok részaránya (17,4%). Ami a városi és vidéki munkanélküliek megoszlásának az arányát illeti, ez Kovászna megyében is hasonló, mint a másik két megyében.
Az Országos Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatok szerint november végén 3,28 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az országban, vagyis nagyobb, mint az azt megelőző hónapban (3,20%). A növekedés 0,08 százalékos, akárcsak Maros és Kovászna megyében.
Az ügynökség adatai szerint 261 511 állástalan személy van az országban, közülük 55 728-an részesülnek munkanélküli segélyben, 205 783-an pedig nem.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!