
Fotó: Thomas Campean
Nőtt a munkanélküliség mértéke a székelyföldi megyékben a legfrissebb statisztika szerint. A három megye közül leginkább Hargita megyében kúszik felfelé a munkanélküliségi ráta.
2025. január 05., 18:352025. január 05., 18:35
Az utolsó összesítés szerint Hargita, Maros és Kovászna megyében is több a munkanélküli, mint egy hónappal korábban, de a növekedés nem egyforma a három megyében: abszolút számokban és arányaiban is Hargita megyében nőtt a leginkább a munkanélküliségi ráta novemberben.
Hargita megyében az október végén mért 5,06 százalékhoz képest 5,32 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta november végére, ami 0,26 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A munkanélküliek száma 309-cel nőtt október végétől, elérve a 6385-öt. Munkanélküli segélyben csak minden negyedik állástalan személy részesül, a többség esetében már lejárt ez az időszak:
Egy mutató esetében pozitív változás tapasztalható az adatokban: enyhén – 0,55 százalékponttal – nőtt a segélyben részesülő munkanélküliek részaránya (24,6%) az előző hónaphoz képest. Ez valószínűleg részben annak tudható be, hogy nőtt a frissen végzettek száma a munkanélküliek körében, ők pedig mind jogosultak segélyre. Az 1572, segélyben részesülő munkanélküli közül 253-an idén fejezték be tanulmányaikat.
Hargita megyében a 40-49 éves korcsoportba tartozók körében van a legtöbb munkanélküli, második helyen a 30-39 éves korosztály áll, és vidéken két és félszer gyakoribb a munkanélküliség, mint városon.
Fotó: Thomas Campean
A három megye közül Maros megye az egyetlen, ahol a munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országos átlagnál. Maros megyében 2,95 százalékos a munkanélküliség, de egy enyhe növekedés (0,08%) ott is tapasztalható az előző havi 2,87 százalékhoz képest – állapítható meg a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 2,95 százalékos ráta 6160 állástalan személyt jelent, ami ugyan majdnem annyi, mint Hargita megyében, ám Maros megye népessége és a munkaképes lakosság mérete is majdnem a kétszerese Hargita megyéének, ami megmagyarázza az alacsony munkanélküliségi rátát is.
a 6160 munkanélküli közül 1365-en jogosultak a juttatásra. Maros megyében még hangsúlyosabban a 40-49 éves korosztály körében van a legtöbb munkanélküli (1548), a vidék-város megoszlást tekintve pedig hasonló az arány, mint Hargita megyében: két és félszer több a vidéken élő munkanélküli.
Fotó: Farkas Antal
Kovászna megyében – Maros megyéhez hasonlóan – csak enyhén, 0,08 százalékkal nőtt a munkanélküliség novemberben, ám ott a munkanélküliségi ráta lényegesen magasabb, már öt százalék közelében jár.
– tájékoztatott a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 3948 munkanélküli közül 688-an kapnak munkanélküli segélyt, azaz a három megye közül itt a legalacsonyabb a juttatásban részesülő állástalanok részaránya (17,4%). Ami a városi és vidéki munkanélküliek megoszlásának az arányát illeti, ez Kovászna megyében is hasonló, mint a másik két megyében.
Az Országos Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatok szerint november végén 3,28 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az országban, vagyis nagyobb, mint az azt megelőző hónapban (3,20%). A növekedés 0,08 százalékos, akárcsak Maros és Kovászna megyében.
Az ügynökség adatai szerint 261 511 állástalan személy van az országban, közülük 55 728-an részesülnek munkanélküli segélyben, 205 783-an pedig nem.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
Hivatalosan is megnyílt szerdán a Nyárádszeredai Padlásmúzeum, amely egy helyi magángyűjtemény kincseit tárja a nagyközönség elé, gazdagítva ezzel a térség múzeumi kínálatát. Az esemény egyúttal a Nyárádmente Fesztivál ünnepélyes megnyitója is volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül.
Elfogadta szerdán a képviselőház a köztisztégviselők feddhetetlenségre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
Elfogadta szerdán a képviselőház a területrendezési, településrendezési és építésügyi törvénykönyv tervezetét.
szóljon hozzá!