
Fotó: Thomas Campean
Nőtt a munkanélküliség mértéke a székelyföldi megyékben a legfrissebb statisztika szerint. A három megye közül leginkább Hargita megyében kúszik felfelé a munkanélküliségi ráta.
2025. január 05., 18:352025. január 05., 18:35
Az utolsó összesítés szerint Hargita, Maros és Kovászna megyében is több a munkanélküli, mint egy hónappal korábban, de a növekedés nem egyforma a három megyében: abszolút számokban és arányaiban is Hargita megyében nőtt a leginkább a munkanélküliségi ráta novemberben.
Hargita megyében az október végén mért 5,06 százalékhoz képest 5,32 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta november végére, ami 0,26 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A munkanélküliek száma 309-cel nőtt október végétől, elérve a 6385-öt. Munkanélküli segélyben csak minden negyedik állástalan személy részesül, a többség esetében már lejárt ez az időszak:
Egy mutató esetében pozitív változás tapasztalható az adatokban: enyhén – 0,55 százalékponttal – nőtt a segélyben részesülő munkanélküliek részaránya (24,6%) az előző hónaphoz képest. Ez valószínűleg részben annak tudható be, hogy nőtt a frissen végzettek száma a munkanélküliek körében, ők pedig mind jogosultak segélyre. Az 1572, segélyben részesülő munkanélküli közül 253-an idén fejezték be tanulmányaikat.
Hargita megyében a 40-49 éves korcsoportba tartozók körében van a legtöbb munkanélküli, második helyen a 30-39 éves korosztály áll, és vidéken két és félszer gyakoribb a munkanélküliség, mint városon.
Fotó: Thomas Campean
A három megye közül Maros megye az egyetlen, ahol a munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országos átlagnál. Maros megyében 2,95 százalékos a munkanélküliség, de egy enyhe növekedés (0,08%) ott is tapasztalható az előző havi 2,87 százalékhoz képest – állapítható meg a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 2,95 százalékos ráta 6160 állástalan személyt jelent, ami ugyan majdnem annyi, mint Hargita megyében, ám Maros megye népessége és a munkaképes lakosság mérete is majdnem a kétszerese Hargita megyéének, ami megmagyarázza az alacsony munkanélküliségi rátát is.
a 6160 munkanélküli közül 1365-en jogosultak a juttatásra. Maros megyében még hangsúlyosabban a 40-49 éves korosztály körében van a legtöbb munkanélküli (1548), a vidék-város megoszlást tekintve pedig hasonló az arány, mint Hargita megyében: két és félszer több a vidéken élő munkanélküli.
Fotó: Farkas Antal
Kovászna megyében – Maros megyéhez hasonlóan – csak enyhén, 0,08 százalékkal nőtt a munkanélküliség novemberben, ám ott a munkanélküliségi ráta lényegesen magasabb, már öt százalék közelében jár.
– tájékoztatott a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatokból. A 3948 munkanélküli közül 688-an kapnak munkanélküli segélyt, azaz a három megye közül itt a legalacsonyabb a juttatásban részesülő állástalanok részaránya (17,4%). Ami a városi és vidéki munkanélküliek megoszlásának az arányát illeti, ez Kovászna megyében is hasonló, mint a másik két megyében.
Az Országos Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség által közölt adatok szerint november végén 3,28 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az országban, vagyis nagyobb, mint az azt megelőző hónapban (3,20%). A növekedés 0,08 százalékos, akárcsak Maros és Kovászna megyében.
Az ügynökség adatai szerint 261 511 állástalan személy van az országban, közülük 55 728-an részesülnek munkanélküli segélyben, 205 783-an pedig nem.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!